Olaszországban hagyományosan rendkívül szervezettek a munkavállalói érdekképviseletek és kiterjedt a kollektív szerződések rendszere. Az olasz szakszervezetek sokmilliós tagsággal rendelkeznek, az ország munkavállalóinak mintegy 90 százaléka dolgozik kollektív szerződés hatálya alatt.
A mindenkori olasz kormányok kifejezetten partnerként tekintenek az érdekképviseletekre. Nincs ez máshogy a tavaly megválasztott, Georgia Meloni által vezetett jobboldali kormánykoalíció esetében sem, amely kiemelt figyelmet szentel a munkaügyi kapcsolatok működésének és élénk egyeztetéseket folytat a négy nagy szakszervezeti szövetséggel, az Olasz Általános Munkás Konföderációval (CGIL), az Olasz Munkás Szakszervezetek Konföderációjával (CISL), az Általános Munkaügyi Szakszervezettel (UGL) és az Olasz Munkavállalók Szakszervezetével (UIL).
Georgia Meloni márciusban az egyik szakszervezeti szövetség kongresszusán például így nyilatkozott az európai minimálbér irányelvvel kapcsolatban: „Fennáll annak a veszélye, hogy a minimálbér törvényi felállítása nem a kollektív szerződésben biztosítottakat kiegészítő, hanem azokat helyettesítő védelemmé válik, és ez újabb nagy szívességet tenne a nagy gazdasági koncentrációknak, amelyek célja a munkavállalók védelmének lefelé szorítása.”
Az olasz szakszervezetek közül a kormánykoalícióval, illetve az azt alkotó pártokkal kifejezetten partneri együttműködést kialakító, közel kétmillió tagot számláló Olasz Általános Munkásszövetség (UGL) igen erőteljes magyarországi kapcsolatokat épített ki a Munkástanácsok Országos Szövetségének segítségével az elmúlt években, amellyel együttműködési megállapodást is kötött 2019-ben.
Az együttműködés célja a kölcsönös jó gyakorlatok megismerése
– mondja Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke, hozzátéve, hogy azóta rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot gyűjtöttek az olasz együttműködésből.
Alapvetően abban szereztünk gyakorlati tapasztalatokat, hogy milyen szervezkedési mintát követnek, tehát hogyan lehet minél több munkavállalót bevonzani az érdekképviseletekbe, hogy milyen kampány- és kommunikációs eszközöket alkalmaznak, illetve hogy milyen logika mentén alkotják meg a saját kollektív szerződéseiket, és hogy hogyan épül fel a szervezeti hálózatuk
– hangsúlyozza az alelnök, aki szerint az olasz fél is élénken érdeklődik Magyarország, illetve a magyar családpolitika gyakorlatai iránt. Legutóbb a budapesti demográfiai csúcson vettek részt a szakszervezet vezetői, ahol felszólalt például Georgia Meloni miniszterelnök is.
De nem ez volt a szervezet egyetlen magyarországi látogatása. A Munkástanácsok fogadta az UGL szakszervezet képviselőit például tavaly március 15-én, Budapesten az állami megemlékezésen is, ahol Orbán Viktor külön köszöntötte az olasz vendégeket. A szakszervetek képviselőinek egy látványos csoportja pedig részt vett a békemeneten is, majd ellátogatott a beregsurányi magyar–ukrán határra Holecz Gábor, a magyar vámosokat képviselő szakszervezet elnökének szervezésében.
Számukra is a tapasztalatgyűjtés az elsődleges. Érdeklődve figyelik a magyar politika alakulását, és azon belül kiemelten az itteni munkaerőpiaci viszonyokat is
– emeli ki Szabó Imre Szilárd, aki szerint az UGL kölcsönösen számíthat magyar partnerére.
Az olasz szakszervezet tavaly május 1-jén például demonstrációt tartott az Európai Bizottság épülete előtt Brüsszelben. Az eseményen a Munkástanácsok Országos Szövetségének delegációja is részt vett. A rendezvényen számos szakszervezeti vezető szólalt fel – köztük Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Rómában az UGL nemzetközi konferenciáján szintén a tavalyi évben került sor egy kerekasztal-beszélgetésre, ahol Olaszország jelenlegi miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere, Matteo Salvini is felszólalt, Magyarországról pedig Szabó Imre Szilárd tartott előadást, ahol az egyes nemzetállami munkajoggal és munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kérdések voltak terítéken.
Borítókép: UGL-megjelenés 2022. március 15-én (Forrás: Munkástanácsok Országos Szövetsége)
