Sok ukrán úgy értékelte, Orbán Viktor Kárpátalja inváziójára készül

Hogyan látják Ukrajnából az ukrán–magyar viszonyt, miért ragaszkodnak annyira a sokat kifogásolt oktatási törvényhez, és tényleg félnek Kárpátalja elszakadásától? A 32. Karpaczi Gazdasági Fórumon Dmitro Tuzsanszkit, a Közép-európai Stratégia Intézet igazgatóját, Magyarországgal is foglalkozó ukrán szakembert kérdeztük.

– Pedig a magyar álláspont elég egyértelmű: rendezni kell a kárpátaljai magyarság helyzetét.

– Én is azt vallom, hogy a kapcsolatokban nincsenek stratégiai problémák. Még a nemzeti kisebbségek helyzete sem ilyen. Valójában – és én magam is több kárpátaljai tanórán jártam, diákokkal beszélgettem – a 2017-es oktatási törvény sem az. És ezzel nem azt mondom, hogy a törvény tökéletes, vagy ne kellene benne semmit változtatni. Én inkább azt látom, hogy gyakran helyi mozzanatok mérgezik a viszonyt. Ilyen például legutóbb a munkácsi iskola igazgatója körüli ügy, ahol minden jel szerint a tanárok és a vezetés közötti, etnikai alapú politikai vitáról van szó. Viszont egy ilyen kellemetlen ügy, ráadásul éppen az elnöki vizit után, könnyen mindkét fél kedvét szegheti. 

Pedig az egészet egy helyi politikai erő, egy szűk csoport robbantotta ki, akiknek semmi köze Kijev álláspontjához. 

Ugyanakkor említhetném Orbán Viktor Tucker Carlsonnak adott interjúját is. A magyar kormányfő hiába mondott sok kedvező dolgot is Ukrajnáról, azt a kijelentését, hogy nem látja Ukrajna helyét a NATO-ban, sokan támadásként értékelték. Ezek apró dolgoknak, politikai játszmáknak tűnhetnek, de valójában gátat szabnak a kapcsolatok javításának.

– Magyarázza meg, miért nem lehet egyszerűen kivételt tenni a magyarokkal?!

– Ezt így kimondani könnyűnek tűnik, de megcsinálni valójában egyáltalán nem az. 

Szerintem az Európai Unióba és a NATO-ba igyekvő Ukrajna egyfajta gesztusként minden EU- és NATO-tagállam nemzetiségének biztosíthatna olyan jogokat, mint amilyeneket az úgynevezett őshonos kisebbségek kapnak.

Ez kétségtelenül megoldaná a problémákat. Viszont azt is meg kell értenie – és ezt az Európai Unióban csak kevesen látják –, hogy Ukrajnában a kisebbségek ügyét teljesen megmérgezte az oroszkérdés. A gondolkodásmódunkat mélyen megsebezték, a kérdést átpolitizálták. Úgy vélem, ha Magyarország csak egy kicsit változtatna a retorikáján, annak varázslatos hatásai lehetnének! Orbán Viktor gyakran éppen ugyanezt várja el másoktól: hogy kezeljék őt egyenlőként.

– Tartja magát a félelem, hogy a kárpátaljai magyarok elszakadnának Ukrajnától?

– Sajnos igen. Társszervezetekkel szociológiailag is megvizsgáltuk – bár a szociológiai felmérések most elég bonyolultak –, hogy az ukránok mit gondolnak azokról az orosz álhírekről, hogy a nyugatiak kivágnának néhány darabot az országból. Hogy Romániának Bukovinára, Lengyelországnak Nyugat-Ukrajnára, Magyarországnak Kárpátaljára fáj a foga. Arra az eredményre jutottunk, hogy a lengyelek és románok esetében nem működik a propaganda, a magyaroknál viszont igen. Az ukránok több mint 40 százaléka fél attól, hogy Magyarország követné Oroszország példáját, és elcsatolná Kárpátalját. Ezek az összeesküvés-elméletek még a szakértői közösségben, a legmagasabb körökben is nagyon elterjedtek. 

Mikor például 2022 februárjában a magyarok is csapatokat vezényeltek az ukrán határhoz – ahogyan azt minden szomszédos ország tette –, sokan úgy értékelték, hogy Orbán Viktor invázióra készül.

 

– Tudja egyáltalán egy kelet-ukrajnai, hogy Kárpátalján magyarok élnek?

– Nem, fogalma sincs. Ebből is látszik, hogy a fent idézett felmérés elsősorban az orosz félretájékoztatás, másrészt az ukrán félreértések, végül politikai spekulációk eredménye. A szervezetünk pontosan azzal foglalkozik, hogy harcoljunk ezek ellen. Vannak eredményeink, Lilia Hrinevics korábbi oktatási miniszternek például sikerült megváltoztatni az álláspontját. Neki olyan információi voltak, hogy Kárpátalján több egymást követő évben a legrosszabbak voltak a vizsgaeredmények ukrán nyelvből, és ennek a magyarok voltak az okai. Rámutattunk, hogy Ternopil megye szerepelt a második legrosszabbul, ahol nem élnek kisebbségek. Továbbá arra is felhívtuk a figyelmét, hogy az egyik ungvári iskolában a magyarok jobban teljesítettek, mint más színukrán közösségekben, szóval nem a kisebbségekkel van a gond. Ilyen kemény tényekre van szükségünk, no meg a megfelelő pillanatra és politikai akaratra. Még akkor is, ha vannak olyan hangok is Ukrajnában, amelyek kivárnának, nem akarnak gyengeséget mutatni. Én nem értek egyet, szerintem a pillanat eljött. Csak tartsák észben: Ukrajna 2014 óta háborúban áll, egy olyan háborúban, amelyet az agresszorok kisebbségi okokkal magyaráztak.

Borítókép: Dmitro Tuzsanszki, a Közép-európai Stratégia Intézet igazgatója (Forrás: Facebook)