Volodimir Zelenszkij a Kossuth-portré alatt: van remény az ukrán-magyar békülésre?

Magyarország több, gesztusként is értelmezhető lépést tett az utóbbi időben Ukrajnának. A legfontosabb: Novák Katalin aláírta Sándor Fegyir ukrán nagykövetjelölt befogadólevelét. A lépéssel kihúzta a baloldali média vádjainak méregfogát, miszerint a köztársasági elnök azért váratta volna meg a magyar felmenőkkel is rendelkező diplomatát, hogy ezzel „leckéztesse” a barátságtalan kijevi vezetést. Ennek kapcsán ráadásul érdemes összevetni, hogy mennyit kellett várnia korábban hasonló helyzetben a magyar nagyköveteknek: mint arra Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő is emlékeztetett, legutóbb hat, illeve nyolc hónapot. Ezen kívül az államfő hamarosan ismét Ukrajnába látogat. 

A tervek szerint előbb Kárpátalját keresi fel, majd Volodimir Zelenszkij meghívására részt vesz a Krími Platform soron következő, augusztus 23-i találkozóján is.

Pozitív gesztus

Közben Volodimir Zelenszkij Kárpátaljára látogatott. Legutóbb a kampányidőszakban történt ilyen, ráadásul akkor nem találkozott külön a magyar közösség képviselőivel. Most időt szentelt rájuk – a kérdés csak az, tekinthetünk-e ezekre az eseményekre a közeledés jelenként. 

– Mindenképp pozitív gesztusként értékelendő, hogy az ukrán elnök kárpátaljai látogatása során a magyarság központját, Beregszászt is felkereste, ahol találkozott a kárpátaljai magyarság intézményeinek vezetőivel. A megbeszélésen írásban és szóban is megfogalmazták azokat a problémákat, amelyek a kárpátaljai magyarságot és az Ukrajnában élő többi kisebbséget is érintik. Többek között ilyen a nyelvhasználati és az anyanyelven való oktatáshoz való alkotmányos jogok biztosítása. 

Az elnök ígéretet tett arra, hogy a háború után rendezik a felvetett problémákat 

– értékelte lapunk megkeresésére az elnöki vizitet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Az biztos, hogy a ritka látogatás lehetőséget biztosított arra, hogy a kárpátaljai magyarság személyesen is megfogalmazza problémáit, amelyek máskor talán csak tanácsadóin és a sajtón keresztül jutottak el az elnökhöz. 

Babják Zoltán, Beregszász magyar származású polgármestere a Mandinernek elárulta, hogy az alkalmat megragadva elmondta Volodimir Zelenszkijnek, mennyire fontosnak tartotta, hogy 2019-ben az újévi beszédében magyarul is megszólalt. A városvezető reményét fejezte ki, hogy a vizit a Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatokban is előrelépést hozhat.

Korai még az öröm

Valóban lehet ez a kezdőlépés a feszült kapcsolatok rendezésére? Íjgyártó István korábbi kijevi nagykövet lapunknak elmondta,  az elnöki vizit és a találkozó a magyarság vezetőivel kétségtelenül fontos gesztus, de azt is hangsúlyozni kell, hogy kizárólag a kárpátaljai magyaroknak szólt, ráadásul ezalatt jelent meg a magyar sajtóban a kétoldalú kapcsolatokat rendszeresen negatív színben feltüntető Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó rendkívül kellemetlen hangvételű és vádaskodó, a magyar vezetést pocskondiázó nyilatkozata.

– Még ha a kijevi vezetés esetleg valamivel jóindulatúbban kívánja kezelni a kárpátaljai magyarság problémáit, Budapesttel a viszony javítása továbbra sem célja addig, amíg a magyar vezetés nem az ukrán elvárásoknak megfelelő magatartást tanúsít. Ha mégis változás lenne  e téren, azt Novák Katalin kijevi látogatásának fogadtatása és esetleges hozadékai nyomán lehet megítélni – vonta le a következtetést a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Azt a szakértő is kiemelte ugyanakkor, hogy  a kárpátaljai magyarság képviselőinek közvetlenül nyílt lehetőségük problémáik felvetésére, különösen ami a 2017-ben elfogadott oktatási törvény negatív következményeit illeti. 

Szimbolikus mozzanat, hogy a találkozóra a beregszászi Kossuth Lajos Magyar  Tannyelvű Középiskolában került sor, az elnök is egy Kossuth-portré alatt beszélt. Ugyanakkor az oktatási törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó részeinek teljes hatályba lépésével a középiskola sem Kossuth nevét nem viselheti, sem magyar tannyelvű nem lehet, legfeljebb osztályok vagy csoportok szintjén folyhat valamiféle anyanyelvű oktatás. 

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke egy komplett megoldási javaslatcsomagot nyújtott át az elnöknek – kérdés, hogy lesz-e ennek foganatja, és milyen gyakorlati lépéseket tervez a kijevi vezetés a sérelmek orvoslására – mutatott rá a szakember. Fontos gesztusként említette még, hogy az ukrán elnök köszönetet mondott a kárpátaljai magyar közösségnek az áldozatos támogatásért, és ezzel áttételesen a magyarországi humanitárius erőfeszítésekért. – Ezeket nemhogy nem illette köszönet eddig Kijevből, de az ukrán médiumok is jobbára agyonhallgatták – magyarázta.

Letekerték a hangerőt?

Feltűnő az is, hogy mintha a magyarok bírálatában kissé „letekerték volna a hangerőt” az ukránok. A sajtót máig rendszeresen követő Íjgyártó István viszot emlékeztetett rá, hogy a viszony elhidegülésével párhuzamosan rendszeressé váltak a Magyarországot és időnként a kárpátaljai magyarságot érintő, gyakran elfogult és méltatlan hangnemű támadások. – Mivel jobbára már lezajlottak azok az események – például a NATO-csúcstalálkozó –, amelyek előzményeként vagy folyományaként Magyarországot és a magyar politikát vádolni lehetne, kisebb, ellentmondásos történetekkel igyekeztek borzolni a kedélyeket. Ilyen például az ukrán gyerekcsoport állítólagos incidense Záhonyban vagy az ukrán nagykövet ügye – hozott néhány példát. 

A szakember arra is rámutatott, hogy szívesen mutatják be Magyarországot olyan államként, mint amelynek más szomszédaival is folyamatosan konfliktusai vannak, például szívesen idézik a szlovák sajtó negatív hangvételű cikkeit. 

– Összességében én inkább az eseménytelenebb nyári időszaknak, mint valamiféle pozitív irányú elmozdulásnak tudnám be, hogy kevesebb „magyarellenes” írás lát napvilágot – zárta szavait.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kossuth Lajos portréja alatt (Fotó: Facebook)