
A nagykövetség válaszából ugyanis az derült ki, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem nevezte ki a kelet-európai ország budapesti nagykövetét.


A nagykövetség válaszából ugyanis az derült ki, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem nevezte ki a kelet-európai ország budapesti nagykövetét.
Tavaly nyáron a sajtóban sorra jelentek meg a hírek arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is jóváhagyta a leendő nagykövet, Fegyir Sándor agrémentjét, azaz a befogadó nyilatkozatot. Sőt, már olyan is volt, aki interjút készített az új (most már tudjuk, nem létező) ukrán nagykövettel. Ahhoz azonban, hogy a diplomata Kijevet képviselje hazánkban, személyesen kell Budapestre érkeznie és megbízólevelét át kell adnia Novák Katalinnak, ám ehhez elengedhetetlen, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hivatalosan kinevezze a budapesti kirendeltség élére. Az üggyel kapcsolatban levelet írtunk a Sándor-palotának, hogy megtudjuk az ukrán nagykövetségtől kapott levélben foglaltak tényleg megfelelnek-e a valóságnak, vagyis a nagykövet kinevezése Volodimir Zelenszkijnél megakadt.
Fegyir Sándor közösségi oldalain jelét sem látni annak, hogy Magyarországra készülne, tavaly decemberben olyan híradások is megjelentek, a kárpátaljai származású jelöltet Kijevből tartják vissza.
Egyrészt Fegyir Sándor a hadseregben szolgál és nem egyszerű folyamat a leszerelés, másrészt a kijevi külügyminisztériumban bő másfél hónappal ezelőtt még nem volt egyetértés a személyéről.
Korábban úgy értesültünk, nem mindenki szeretné látni az ukrán–magyar kapcsolatok javulását, és igyekeznek intenzíven megfúrni, hiszen noha a magyar felmenőkkel rendelkező jelölt egy gesztus is volt Ukrajna részéről hazánk irányába.
Természetesen szerkesztőségünk a jövőben is fenntartja az ukrán nagykövetnek tett ajánlatot, hogy interjút adjon a Magyar Nemzetnek.
Arról, hogy egy diplomata hogyan jut el hazájából a fogadó ország nagykövetségére, Gyarmati Istvánt kérdeztük. A volt diplomata elmondta, a leendő nagykövetek kinevezése a külügyminiszter és a miniszterelnök joga, akik javaslataikat – utóbbin keresztül – a köztársasági elnökhöz juttatják el. A kezdeményezést többféle vizsgálat is megelőzi, köztük nemzetbiztonsági vizsgálat. A kihelyezés úgy működik egy nagykövet esetében, hogy kérni kell a fogadó ország hozzájárulását, amit a régi francia diplomácia nyelve után agrémentnek hívnak.
Tehát a küldő ország külügyminisztériuma kérést küld az országnak, ahová akkreditálni szeretné a nagykövetet. A kérést megvizsgálják, majd visszaírnak, hogy egyetértenek-e, vagy nem
– magyarázta Gyarmati István.

Kiemelte, a megtagadás okát nem kell megindokolni, de általában nagyon nyomós ok áll a háttérben. Amennyiben azonban egyetértenek a küldő ország által javasolt személlyel, általában rövid időn belül válaszol a fogadó ország, de ez akár hónapokig is eltarthat, amit szintén nem kell megindokolni. Gyarmati István elmondta, amint a fogadó ország elfogadta az agrémentet, a leendő nagykövet már érkezhet is az országba, ám nagyköveti feladatokat akkreditáció hiányában még nem láthat el. Az akkreditációs folyamat azzal kezdődik, hogy a diplomata az államfő által kiállított megbízólevél másolatát átadja a fogadó országnak – a szakértő azonban kiemelte, bevett szokás, hogy a megbízóleveleket összegyűjtik, és egyszerre több nagykövet adja át azokat.
Borítókép: Fegyir Sándor ukrán nagykövetjelölt (Forrás: Facebook)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!