Az emberek mindennapi életére is jó hatással vannak a kínai–magyar kapcsolatok

Hszi Csin-pinggel találkozott ma Orbán Viktor. A kínai elnök és a magyar miniszterelnök megbeszélésén szóba kerültek a két ország nagy múltra visszatekintő és hagyományosan jó kapcsolatai, illetve a gazdasági együttműködés fejlesztésének módjai is.

Rendkívüli gazdasági eredményeket hozott az utóbbi években a kapcsolat megerősítése Magyarország és Kína között, ennek pozitív hatásai az emberek mindennapi életében is érezhetők – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pekingben.

Véget ért miniszterelnök úr találkozója a Hszi Csin-ping elnök úrral, utána pedig Li miniszterelnök úrral volt egy munkaebéd. Ezen a két tárgyaláson előkerültek azok a fontos kétoldalú kérdések, amelyek részben a magyar–kínai együttműködés alapjait adják, de fontos pillérét képezik az európai–kínai együttműködésnek is

− számolt be az M1 híradójának Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A kínai elnök visszautalt arra, hogy hat éve írták a Magyarország és a Kínai Népköztársaság átfogó stratégiai partnerségéről szóló együttműködést, és végigtekintve a hat esztendőn azt mondhatjuk, hogy azok a politikai kapcsolatok, amelyeket sikerült megerősítenünk ez alatt a hat esztendő alatt, nagyon komoly gazdasági eredmények elérését tették lehetővé – fogalmazott a miniszter.

A két ország politikai kapcsolatainak fejlesztése az emberek mindennapi életében érezhető pozitív hatásokkal jár, hiszen a kínai beruházások folyamatosan rekordokat döntögetnek Magyarországon. Ezek a beruházások modern technológiát hoznak, ezek a beruházások munkahelyeket teremtenek, és lehetővé teszik, hogy Magyarország az európai gazdaság működésében alapvető hatással bíró technológiai forradalomban ne maradjon le, hanem elől járjon, és ennek az új technológiai forradalomnak gyakorlatilag az egyik éllovasa legyen

− húzta alá Szijjártó Péter.

Az Egy övezet, egy út kezdeményezés egy globális összeköttetésekről, konnektivitásról szóló kezdeményezés, amely kiválóan illeszkedik a magyar kormány által 2010-ben megindított keleti nyitás stratégiájához, e kettő nyilvánvalóan erősíti egymást – idézte a kínai elnököt a külügyminiszter.

A megbeszéléseken szóba került a két ország sikeres együttműködése a világjárvány alatt, egy olyan együttműködés, amely emberéletek megmentéséhez vezetett. 

Szijjártó Péter szerint a kínai elnök szeretné, ha Kína és Európa együttműködése a kapcsolatokról és nem az ellenségeskedésről szólna, és Orbán Viktor megerősítette, hogy ebben számíthat Magyarországra.

Mi Európában is egy olyan álláspontot képviselünk, amely az észszerűségen alapul, és a kínai–európai összeköttetéseket, a kínai–európai gazdasági együttműködés fokozását célozza, mert teljesen egyértelmű, hogy a kínai modernizációból az európai gazdaságok is a maguk javára tudják fordítani a fejleményeket

− hangsúlyozta a miniszter.

Magyarországra megbízható partnerként tekintenek Kínában, amely a józan ész politikáját képviselte mindig is, és amely a kétoldalú kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre alapozza. Nekünk nem az a feladatunk, hogy megjegyzéseket tegyünk más országok, mondjuk például Kína, belső ügyeire, nekünk nem az a dolgunk, hogy elmondjuk más országok polgárainak, például a kínaiaknak, hogy ők hogy éljenek. Mi kizárólag a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését tesszük napirendre, és nem foglalkozunk olyan kérdésekkel, amelyekhez semmi közünk nincsen – vázolta a magyar álláspontot Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy Magyarország sokat profitál ebből az együttműködésből.

A magyar külpolitikai hagyományban a Kínai Népköztársasággal való együttműködésnek nagyon mély gyökerei vannak, hiszen jövőre ünnepeljük a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját. 74 esztendővel ezelőtt Magyarország a legelsők között volt, amely elismerte a Kínai Népköztársaságot.

Ha közös pontokat keresünk a mi külpolitikánk és a minket megelőző szocialista baloldali kormányok külpolitikája között, itt van egy közös pont. Emlékezhetünk rá, Medgyessy Péter volt miniszterelnök milyen komoly erőfeszítéseket és sikeres erőfeszítéseket tett azért, hogy Magyarország és Kína együttműködése fejlődjön. Medgyessy Péter értette ennek a lényegét, és az akkori szocialista kormány külpolitikájában a kínai együttműködés fontos szerepet játszott, úgyhogy ha a mai baloldali pártok nem adnák fel a hagyományoknak ezt a részét, akkor ez nyugodtan lehetne egy közös pont ma a magyar politikában

− emelte ki a külügyminiszter.

A találkozón a gazdasági kérdések is napirendre kerültek. „Nemcsak beruházási rekordot döntöttünk, hanem kereskedelmi rekordot is. A kínai elnök ma is elmondta, hogy a magyar élelmiszeripari termékeket itt nagyra becsülik, a magyar élelmiszeripari termékek importját növelni kívánják” − mondta el Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy Magyarország rendelkezik régiós viszonylatban a legtöbb élelmiszeripari termékekre vonatkozó export licenccel.

Most tárgyalunk arról, hogy bevezessük az úgynevezett regionalizáció intézményét, ami azt jelenti, hogy egy-egy madárinfluenza vagy sertéspestis kitörése esetén nem az egész országból rendelik el az importtilalmat, hanem csak az adott térségből

− tájékoztatott a miniszter.

Jó helyzetben van Magyarország abban a tekintetben is, hogy Budapest és a kínai nagyvárosok között heti tíz közvetlen légijárat van, ezzel Közép-Európában az élmezőnyben vagyunk, és kezdjük visszaépíteni azt a pozíciónkat Kína egyik első számú turisztikai piacaként Közép-Európában.

A fő kapcsolódási pontot mégis a beruházások jelentik. 

2020 után az idei esztendőben ismét Kínából jön a legtöbb beruházás. Egy esztendő leforgása alatt a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyárából hat kínai és közülük három elkötelezte magát Magyarország mellett, köztük a világ legnagyobbja is, ezáltal megkapjuk azt a lehetőséget, hogy az európai gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló technológiai fordulatban az élenjáró között legyünk, tehát a legtöbb profitot tudjuk ebből magunknak megszerezni

− árulta el Szijjártó Péter.

A miniszter szerint Kínára jellemző, hogy ha egy országba nagy lendülettel indulnak meg a beruházások, akkor az újabb és újabb vállalatokat biztat újabb és újabb beruházásokra.

Most több olyan kínai vállalat is jelentkezett, akik még nincsenek jelen Magyarországon, de hallottak a kiváló körülményekről, és szeretnének Magyarországra jönni. A kínai beruházások üteme nemcsak fennmarad, hanem növekedni is fog, ez pedig hozzásegít minket ahhoz, hogy Magyarországon a munkahelyeket részben meg tudjuk védeni, részben pedig új munkahelyeket tudjunk létrehozni. Ez a mostani, a világgazdaság szempontjából rendkívül turbulens időszakban, én azt gondolom, hogy nagy dolog

− zárta beszámolóját a külgazdasági és külügyminiszter.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)