Hogyan nézne ki az izraeli szárazföldi offenzíva?

Izrael szárazföldi offenzívát fog indítani a Hamász ellen. Ez már biztos, a kérdés csak az időpont. Hogyan is nézne ki egy ilyen hadművelet és milyen nehézségekbe ütközhet az izraeli haderő?

Izrael, 2023. október 19. Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter beszédét hallgatják a Gázai övezet határában állomásozó izraeli katonák 2023. október 19-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol legalább 1400 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 3400 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben. MTI/EPA/Abir Szultan Fotó: Abir Szultan

Az egész világ lélegzet visszatartva figyeli a közel-keleti eseményeket, különösen igaz ez Joáv Galant csütörtöki beszéde óta. Az izraeli védelmi miniszter az ország délnyugati határán találkozott az ott állomásozó katonákkal, akiknek tüzes szónoklatban adta tudtára: látni fogják Gázát közelről. A Hamász október 7-i Izrael elleni támadása óta ez volt ez első olyan politikai nyilatkozat, amely egyértelműen a világ tudtára adta: az izraeli haderő szárazföldi offenzívát fog indítani a terrorista szervezet „szülőföldje”, a Gázai övezet ellen. Galant a Hamász végső elpusztítását jelölte ki a művelet legfőbb céljának, azt azonban nem árulta el, hogy mikor veheti kezdetét az offenzíva.

Nem ismeretlen terep

Nem ez lesz az első alkalom, hogy izraeli csapatok bevonulnak a több mint kétmillió palesztin lakta övezetbe. 

Legutóbb 2014 nyarán, a bő egy hónapig tartó háború alkalmával történt ez meg, így az akkori események tanulságaiból következtethetünk arra is, hogyan nézne ki egy izraeli szárazföldi offenzíva. Gáza földrajza alapvetően lekorlátozza a bevonulási lehetőségeket – írja a The Guardian brit napilap elemzésében. A harckocsik és páncélozott harcjárművek által eddig használt útvonalak például a Gázai övezet északi részén találhat erezi átkelő, a Gáza városától délre fekvő Bureij, valamint a Hán Júnisztól keletre fekvő területek. Ezeken a részeken könnyebben tudnak manőverezni és elfoglalni tüzelőállásokat. Egy másik lehetséges megközelítési pont a Gázai övezet és Egyiptom határán, Rafah közelében található, keskeny földsáv, a Philadelphia folyosó.

A Gázai övezet

Ezzel ugyanakkor a Hamász is tisztában van. Éppen ezért ezeken az útvonalakon szokták felhúzni első védelmi vonalaikat, ezeken a területeken kezdődhetnek meg az összecsapások most is. 

A gázai metró

Ahogy aztán a homokos vidéki táj egyre inkább zsúfolt városokká alakul, úgy lehet egyre nehezebb a benyomuló izraeli csapatok dolga is. Izrael egyértelmű fölényben van a Hamásszal szemben: több katonájuk, több hadi eszközük, modernebb technológiájuk van. 

Ugyanakkor ezt városi hadviselés során nagyon nehéz előnnyé kovácsolni. 

Ahogy az jelenleg az ukrajnai háború esetében is jól látszik, a városi harcok esetében a védők vannak helyzeti előnyben, ők alakíthatják ki álcázott állásaikat, gyakran a még helyszínen maradt civil lakosság is őket segíti. 

Arról nem is beszélve, hogy az évtizedek során a Hamász olyan szerteágazó alagútrendszert épített ki Gázai övezet alatt – sokszor gázai metróként emlegetik –, amely nagyon megnehezítheti az ostromlók dolgát. A betonnal megerősített, áram- és kommunikációs vonalakkal ellátott hálózat lehetővé teszi a Hamász számára, hogy észrevételnül mozgassa hadi eszközeit és harcosait. Habár az izraeli légicsapások gyakran az alagútrendszert hivatottak felszámolni, ezt nagyban megnehezíti az egymás hegyén-hátán felhúzott lakóházak és épületek végeláthatatlan sora. 

Az izraeli hadsereg az alagútrendszer jelentette akadályok leküzdésére talajradarokba, hangérzékelőkbe és más hasonló technológiákba fektetett be, emellett pedig valószínűleg drónokat is be fog vetni a szárazföldi offenzíva során.

A 2014-es háború egyik ütközete remek példa arra, hogy mennyire könnyen rajta tudnak ütni a keskeny utcákban, sikátorokban a benyomuló egységekre. A konfliktus harmadik napján az izraeli hadsereg Gáza egyik nagyon sűrűn lakott negyedébe próbált meg betörni, melyet a Hamász „terrorista erődítménnyé” változtatott. Az egyik páncélozott személyszállító lerobbant, amikor pedig két izraeli katona kiszállt, hogy megjavítsák, a Hamász harcosai pusztító sortüzet zúdítottak rájuk. 

A helyszínen hét izraeli katona vesztette életét, a negyedben még három napig dúló harcokban összesen 16. 

Porig rombolni Gázát?

Amir Avivi, nyugalmazott izraeli tábornok – aki 2014-ben részt vett a műveletekben – az ABC Newsnak nyilatkozva arról beszélt, hogy az akkori hibából tanulva a mostani offenzíva esetében másképpen közelítik meg Hamász „erődítményeit”. – Nagyszabású művelet lesz, rengeteg légi és tüzérségi támogatással. Megpróbáljuk minimalizálni csapataink veszteségeit – fogalmazott. 

Azt a történelemből már jól tudjuk, hogy a városi hadviselés leghatékonyabb ellenszere, hogyha megszüntetjük a védők állásait – azaz rakéta- és tüzérségi csapásokkal porig romboljuk a várost. 

Remek példa erre a közelmúltban Mariupol ostroma.

Füst tör a magasba egy izraeli légitámadás után a Gázai övezet dél részén 2023. október 20-án (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber)

Az jól látszik, hogy Izrael már elkezdte megalapozni a szárazföldi offenzívát. A hadsereg közleménye szerint szombattól fokozza a Hamász katonai infrastruktúrájára mért légicsapásokat. Ez azonban már eddig is a nemzetközi közösség ellenkezését váltotta ki, az intenzitás növekedésével a nyomás az izraeli vezetésen csak fokozódni fog. Ami egyelőre biztos az izraeli offenzívát illetően: 

mindkét oldal rengeteg veszteséget szenvedhet, a civilekről nem is beszélve. 

Az, hogy Izraelnek sikerül elérni a deklarált célokat, már egyáltalán nem biztos. A Hamász felszámolása – tekintve, hogy a szervezet főbb vezetőinek nagy része külföldöldön tartózkodik – is nagyon nehéz feladat, egy „új biztonsági rendszer” – ahogy Joáv Galant fogalmazott – létrehozása pedig még annál is nagyobb, egyelőre lehetetlennek tűnő cél.

Borítókép: Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter beszédét hallgatják a Gázai övezet határában állomásozó izraeli katonák 2023. október 19-én (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)