Kémiai Nobel-díj a kvantumpöttyök felfedezéséért

A 2023-as kémiai Nobel-díjasok a kvantumpontok (kvantumpöttyök) felfedezéséért és fejlesztéséért érdemelték ki a legrangosabb tudományos elismerést. A kvantumpontok olyan apró nanorészecskék, hogy a méretük határozza meg a tulajdonságaikat. A nanotechnológia ezen legkisebb komponenseit ma már széles körben használják.

Stockholm, 2023. október 4. Hans Ellegren, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia fõtitkára (k), valamint Johan Aqvist (b) és Heiner Linke, a kémiai Nobel-díj odaítélésérõl döntõ bizottság tagjai bejelentik, hogy a kvantumpöttyök felfedezéséért és elõállításáért Moungi Bawendi, Louis Brus and Alekszej Jekimov (kivetítõn, b-j) kapja az idei kémiai Nobel-díjat a stockholmi Svéd Királyi Tudományos Akadémián 2023. október 4-én. MTI/AP/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani Fotó: Claudio Bresciani

Az idei kihirdetés előtt példátlan eset történt. Pár órával a nevek hivatalos közzététele előtt egy svéd újsághoz eljutott a három díjazott neve. A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerint akkor még nem volt hivatalos a döntés, de a kiszivárgott nevek megegyeztek a díjazottakéval.

Benne volt a levegőben

Régóta benne volt a levegőben ennek a területnek az elismerése – nyilatkozta lapunknak Kukovecz Ákos intézetvezető egyetemi tanár. A Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézet professzora szerint a kvantum pontok a nanotechnológia ikonikus anyagai, ráadásul Ekimov munkássága megelőzte a nanotechnológiai tudományos forradalom korábban már elismert egyéb elindítóit: a pásztázó szonda mikroszkópot (1981, Nobel díj 1986), a fulleréneket (1985, Nobel-díj 1996) a grafént (2004, Nobel-díj 2010), valamint a szén nanocsövek (1991, Kavli-díj 2008) felfedezését is.

A kvantumpontok rendkívüli érdekessége az, hogy optikai és elektromos tulajdonságaik attól is függenek, hogy fizikailag mekkora a részecske. Emiatt például egy öt nanométer átmérőjű arany részecskéket tartalmazó rendszert egészen más színűnek látunk, mintha a részecskék kétszer ekkorák lennének benne. Ez teljesen ellentétes a szokásos, úgynevezett tömbfázisú anyagokkal szerzett hétköznapi tapasztalatainkkal. Érdekesség, hogy már az ókorból is van olyan tárgyi emlékünk (Lycurgus kehely, British Museum), ami mérethatás miatt eltérő színű részecskéket tartalmazó üvegből van, hasonlóan Ekimov Nobel-díjat érő kísérleti munkájához.

A szegedi professzor szerint a kvantumpontok gyakorlati jelentősége óriási: szó szerint mindennap találkozunk velük minőségi kijelzőkben (QLED televízió), de használják már őket gyógyászati alkalmazásokban, érzékelőkben, napelemekben és katalizátorokban is.

Borítókép: A kémiai Nobel-díj bejelentése (Fotó: MTI/AP/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani)