Bővíti energiabeszállítóit Belgrád, de az orosz források pótolhatatlannak tűnnek

Becslések szerint Szerbia éves földgázfogyasztása 2030-ra elérheti a négymilliárd köbmétert.

Befejeződik a gázvezeték építése Szerbia és Bulgária között, ezzel pedig megnyílik a lehetőség Belgrád előtt, hogy új helyről jusson földgázhoz a meglévő orosz mellett.

Elérjük azt a stratégiai célt, hogy diverzifikáljuk az ellátást, és tovább erősítsük pozíciónkat a közép-európai államok tranzitországaként

 – mondta Dubravka Gyedovics Handanovics szerb energiaügyi miniszter.

Következő lépésként Szerbia és Azerbajdzsán nemzeti energiavállalatai, a Srbijagas és a Socar megállapodást írt alá a 2024-től kezdődő földgázellátásról – jelentette be a Szerbiai Bányászati és Energiaügyi Minisztérium – tudósít a Danas szerb napilap. Az illetékes tárcavezető ezzel kapcsolatban kiemelte: Szerbia így egy újabb földgázforráshoz jut, s ezzel diverzifikálhatja a forrásait – olvasható a Szabad Európa Rádió cikkében.

2026-ig évi 400 millió köbméter mennyiségű azeri gázt biztosítottunk. Ezt követően egymilliárd köbmétert szállítanak

 – tette hozzá a tárcavezető.

A miniszter elmondta, hogy a két ország stratégiai együttműködést ápol Alekszandar Vucsics szerb és Ilham Alijev azeri államfő baráti kapcsolatának és kölcsönös tiszteletének köszönhetően. Azerbajdzsán energiaügyi minisztere, Parviz Shahbazov közölte, országa most először fog földgázt exportálni Szerbiába.

Így nyolcra nőtt azon országok száma, amelyeket azeri gázzal látnak el. Ez egyértelműen jelzi, hogy Azerbajdzsán megbízható energiapartneri szerepet tölt be

 – mondta Shahbazov.

A két fél Bakuban kötött megállapodása lehetőséget nyit arra is, hogy Szerbia cseppfolyósított földgázhoz (LNG-hez) jusson a törökországi és görögországi terminálokon keresztül – tudósít a szerb közmédia. A szerb miniszter ugyanakkor az orosz gázról azt mondta, az fontos és stabil forrása az országnak. Velimir Gavrilovics szerb energetikai szakértő a Danas napilapnak azt nyilatkozta: jó, hogy Szerbia újabb gázszolgáltatót kap, de reálisan nézve az azerbajdzsáni gáz a kis mennyiségek miatt nem lehet alternatívája az orosznak.

Az Azerbajdzsánnal kötött szerződésben az szerepel, hogy Szerbia évente mintegy 400 millió köbméter gázt kap ettől az országtól. Figyelembe véve a szerbiai fogyasztást, ez a mennyiség még másfél hónapra sem elegendő. Ebből jól látható, hogy az azerbajdzsáni gáz nem tud versenyezni azzal a gázzal, amit Oroszországból importálunk

 – mondta a szakember.

Hozzátette: az azerbajdzsáni gáz az árát tekintve sem versenyezhet az orosz gázzal.

Szerbia a piacinál lényegesen alacsonyabb áron kapja meg az orosz gázt. Azerbajdzsán baráti kapcsolatokat ápol Szerbiával, és a gázárak minden bizonnyal alacsonyabbak lesznek, mint a piaci árak, de nehéz elhinni, hogy alacsonyabb lesz, mint amit Moszkva Belgrádnak ad. Annyi biztos, hogy jó, hogy Szerbia újabb beszállítót kap, és lényegesen olcsóbb lesz az azeri gáz, mint a folyékony földgáz

 – húzta alá.

A Nyugat egyébként már régóta kéri Szerbiától, hogy diverzifikálja az energiaellátását. Az erre irányuló nyomásgyakorlás még inkább nőtt az orosz–ukrán háború kitörését követően, valamint azt is követelik, hogy Belgrád csatlakozzon a nyugati országokhoz, és vezessen be szankciókat Moszkva ellen. A szerb vezetés eddig ennek ellenállt, s ragaszkodik az önálló külpolitikájához. Azerbajdzsán alternatíva lehetne az orosz gázra, de egyelőre nem tud annyit szállítani, amennyi kielégítené a szerb igényeket. A szerbiai piac az amerikaiaknak is érdekes lehet, ugyanis a minap Gyedovics Handanovics szerb miniszter Belgrádban Diane Farrell-lel, az Egyesült Államok nemzetközi kereskedelmi miniszterhelyettesével tárgyalt a balkáni ország és az USA közötti energiaügyi együttműködés javításáról.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Министарство рударства и енергетике (@rs_mre) által megosztott bejegyzés

2050-re szeretnénk dekarbonizálni energiaszektorunkat, az elfogadás alatt álló stratégiai dokumentumok pedig meghatározzák az energiaszektor fejlesztésének irányait és terveit a következő évtizedekben. A következő tíz évben mintegy 15 milliárd eurós beruházásra van szüksége az energiaiparnak, és minden területen kiemelt projekteket határoztunk meg, amelyek a köz- és a magánszféra beruházásait is ötvözik

 – írta a találkozóról szóló Instagram-posztjában a szerb miniszter.

Farrell gratulált a Szerbia és Bulgária közti gázvezeték megépítéséhez, s hangsúlyozta, hogy a gázellátás diverzifikálása fontos az energiabiztonság és a gazdaság kiszámíthatósága szempontjából. Hozzátette: az amerikai cégek érdeklődnek a szerbiai energiaszektorba való befektetések iránt is.

Közben a földgázmennyiség növelésére is szükség van, hiszen Szerbia hivatalos előrejelzései szerint az éves földgázfogyasztás az országban a 2022-es hárommilliárd köbméterről 2030-ra körülbelül négymilliárdra nő.

Azerbajdzsánból egyébként a Szerbia és Bulgária közötti gázvezetéken keresztül juttatják el a gázt Szerbiába, amelynek építését tavaly február elsején kezdték el. A szerbiai gázvezeték 109 kilométer hosszú, a két országon áthaladó kétirányú gázvezeték teljes hossza 170 kilométer, és évi 1,8 milliárd köbméter gáz kapacitására tervezték.

A bolgárokon áthaladó gázszállítás azonban korántsem zökkenőmentes. Az egész régióban felháborodást keltett, hogy Szófia tranzitadót vetetett ki a vezetékes földgázra. A múlt hónap közepén kirótt adó eredeti célja – legalábbis a bolgárok szerint – az, hogy növelje az uniós állam bevételét, valamint korlátozza Moszkva azon képességét, hogy pénzelje az ukrajnai háborút.

Mint arról korábbi cikkünkben írtuk, a magyar piacra szánt gáz esetében az extra számlát a Gazprom kapta, mert az orosz társaság viseli a költségeket, amíg a gáz el nem jut Kiskundorozsmára. Ráadásul hiába vonatkozik csak az orosz eredetű gázra (a cseppfolyósra is) a bolgár parlament által szeptember 28-án elfogadott és október 13-án hatályba lépett törvény, azok a kereskedők is megkapták a magasabb összeg kifizetésére vonatkozó felszólítást, amelyek nem orosz gázt tranzitálnak.

Az Oroszországból származó földgáz tranzitjára kivetett adóról szóló bolgár döntés ellenséges lépés Magyarországgal és Szerbiával szemben – olvasható a magyar és a szerb kormány közös nyilatkozatában, amelyet a Kormány.hu oldalon tettek közzé, s amelyet lapunk is idézett. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Szinisa Mali szerb miniszterelnök-helyettes nevével megjelent nyilatkozat szerint ez az új bolgár intézkedés veszélyezteti Magyarország és Szerbia energiaellátásának biztonságát. Az Európai Unió nem alkalmaz szankciókat az Oroszországból induló földgázszállításokkal szemben, ezért a bolgár miniszterelnök erre vonatkozó érvelése teljességgel helytelen – írták.

Koordinált fellépésről egyezett meg csütörtörtökön Magyarország és Észak-Macedónia a földgáz szállítására vonatkozó tranzitdíj Bulgária általi emelésének ügyében, hogy a lépés egyik ország energiaellátását se sodorhassa veszélybe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szkopjéban. A tárcavezető az észak-macedón kollégájával, Bujar Osmanival közösen tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy az energiabiztonság minden országnak kritikus fontosságú, az ellátás garantálása nemzeti hatáskör, nemzeti kötelesség.

Borítókép: A szerb energetikai miniszter a szerb–bolgár gázvezetéknél (Forrás: Facebook)