A miniszter elmondta, hogy a két ország stratégiai együttműködést ápol Alekszandar Vucsics szerb és Ilham Alijev azeri államfő baráti kapcsolatának és kölcsönös tiszteletének köszönhetően. Azerbajdzsán energiaügyi minisztere, Parviz Shahbazov közölte, országa most először fog földgázt exportálni Szerbiába.
Így nyolcra nőtt azon országok száma, amelyeket azeri gázzal látnak el. Ez egyértelműen jelzi, hogy Azerbajdzsán megbízható energiapartneri szerepet tölt be
– mondta Shahbazov.
A két fél Bakuban kötött megállapodása lehetőséget nyit arra is, hogy Szerbia cseppfolyósított földgázhoz (LNG-hez) jusson a törökországi és görögországi terminálokon keresztül – tudósít a szerb közmédia. A szerb miniszter ugyanakkor az orosz gázról azt mondta, az fontos és stabil forrása az országnak. Velimir Gavrilovics szerb energetikai szakértő a Danas napilapnak azt nyilatkozta: jó, hogy Szerbia újabb gázszolgáltatót kap, de reálisan nézve az azerbajdzsáni gáz a kis mennyiségek miatt nem lehet alternatívája az orosznak.
Az Azerbajdzsánnal kötött szerződésben az szerepel, hogy Szerbia évente mintegy 400 millió köbméter gázt kap ettől az országtól. Figyelembe véve a szerbiai fogyasztást, ez a mennyiség még másfél hónapra sem elegendő. Ebből jól látható, hogy az azerbajdzsáni gáz nem tud versenyezni azzal a gázzal, amit Oroszországból importálunk
– mondta a szakember.
Hozzátette: az azerbajdzsáni gáz az árát tekintve sem versenyezhet az orosz gázzal.
Szerbia a piacinál lényegesen alacsonyabb áron kapja meg az orosz gázt. Azerbajdzsán baráti kapcsolatokat ápol Szerbiával, és a gázárak minden bizonnyal alacsonyabbak lesznek, mint a piaci árak, de nehéz elhinni, hogy alacsonyabb lesz, mint amit Moszkva Belgrádnak ad. Annyi biztos, hogy jó, hogy Szerbia újabb beszállítót kap, és lényegesen olcsóbb lesz az azeri gáz, mint a folyékony földgáz
– húzta alá.
A Nyugat egyébként már régóta kéri Szerbiától, hogy diverzifikálja az energiaellátását. Az erre irányuló nyomásgyakorlás még inkább nőtt az orosz–ukrán háború kitörését követően, valamint azt is követelik, hogy Belgrád csatlakozzon a nyugati országokhoz, és vezessen be szankciókat Moszkva ellen. A szerb vezetés eddig ennek ellenállt, s ragaszkodik az önálló külpolitikájához. Azerbajdzsán alternatíva lehetne az orosz gázra, de egyelőre nem tud annyit szállítani, amennyi kielégítené a szerb igényeket. A szerbiai piac az amerikaiaknak is érdekes lehet, ugyanis a minap Gyedovics Handanovics szerb miniszter Belgrádban Diane Farrell-lel, az Egyesült Államok nemzetközi kereskedelmi miniszterhelyettesével tárgyalt a balkáni ország és az USA közötti energiaügyi együttműködés javításáról.
2050-re szeretnénk dekarbonizálni energiaszektorunkat, az elfogadás alatt álló stratégiai dokumentumok pedig meghatározzák az energiaszektor fejlesztésének irányait és terveit a következő évtizedekben. A következő tíz évben mintegy 15 milliárd eurós beruházásra van szüksége az energiaiparnak, és minden területen kiemelt projekteket határoztunk meg, amelyek a köz- és a magánszféra beruházásait is ötvözik
– írta a találkozóról szóló Instagram-posztjában a szerb miniszter.
Farrell gratulált a Szerbia és Bulgária közti gázvezeték megépítéséhez, s hangsúlyozta, hogy a gázellátás diverzifikálása fontos az energiabiztonság és a gazdaság kiszámíthatósága szempontjából. Hozzátette: az amerikai cégek érdeklődnek a szerbiai energiaszektorba való befektetések iránt is.
Közben a földgázmennyiség növelésére is szükség van, hiszen Szerbia hivatalos előrejelzései szerint az éves földgázfogyasztás az országban a 2022-es hárommilliárd köbméterről 2030-ra körülbelül négymilliárdra nő.
Azerbajdzsánból egyébként a Szerbia és Bulgária közötti gázvezetéken keresztül juttatják el a gázt Szerbiába, amelynek építését tavaly február elsején kezdték el. A szerbiai gázvezeték 109 kilométer hosszú, a két országon áthaladó kétirányú gázvezeték teljes hossza 170 kilométer, és évi 1,8 milliárd köbméter gáz kapacitására tervezték.
