Amerikai és európai tisztviselők a színfalak mögött elkezdtek tapogatózni Kijevben azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetséges béketárgyalásokat folytatna az ukrán vezetés Moszkvával a háború lezárásának érdekében – állítja egy magas rangú amerikai tisztviselő az NBC Newsnak. A nyugati „nyomásgyakorlás” tényét korábban egy másik, a tárgyalások menetét ismerő amerikai forrás is megerősítette.
Az információk szerint már nagy vonalakban körvonalazódott az is, hogy mit kellene feladnia Ukrajnának egy ilyen egyezség megszületéséhez.
Mint azt a források állították, a megbeszélések egy részére a múlt hónapban, az Ukrajnát katonailag támogató több mint ötven nemzet – sok NATO-tagállam – védelmi tisztviselőinek találkozóján került sor. – A tárgyalások ténye azt jelenti, hogy a Nyugat elismerte az ukrajnai katonai kudarcot, valamint az Egyesült Államokban és Európában jelenleg fennálló politikai folyamatokat – utalt az NBC Newsnak nyilatkozó egyik tisztviselő az Izrael és a Hamász közötti konfliktusra.
Elfogynak az ukránok
A Nyugat, s főként Washington egyik legnagyobb aggodalma, hogy Kijev egész egyszerűen kifogy a katonákból. Ezt tulajdonképpen már Ukrajnában sem titkolják,
Alekszej Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a minap kijelentette: egyetlen ukrán állampolgár sem mentesülhet a katonai szolgálat alól az Oroszország ellen vívott harcban.
A tisztviselők szerint Joe Biden különösképpen aggódik az ukrán katonák fogyása miatt. – Az Egyesült Államok és szövetségesei biztosíthatnak Ukrajnának fegyvereket, de ha nincsenek hozzáértő embereik, akkor ezek nem érnek sokat – mutattak rá.
Orosz becslések szerint az ukrán hadsereg eddig mintegy kilencvenezer katonát veszített a háború kirobbanása óta. A legutóbbi amerikai becslések szerint Ukrajna halálos veszteségeinek száma hetvenezerre tehető, emellett pedig mintegy 100-120 ezren sérültek meg a harcok során.
Akar-e tárgyalni Putyin?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon Oroszország akar-e a jelenlegi helyzetben békéről tárgyalni. Ahogy húzódik az izraeli–palesztin konfliktus, úgy válik egyre érdektelenebbé Ukrajna ügye a politikusok és átlagemberek számára egyaránt. Beszédes, hogy a legfrissebb felmérések szerint mind Európában, mind a tengerentúlon egyre többen vannak, akik a békére szavaznak. Ez pedig Oroszország malmára hajtja a vizet.
Az orosz egységek a keleti fronton pedig újra támadásba lendültek, Avgyijivka és Kupjanszk városánál teszik egyre keményebb próbára az ukrán védelmi erőket. Az időjárás is nekik kedvez: jön a tél, a tavalyihoz hasonlóan idén is megindulnak a légi- és tüzérségi csapások az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, szárazföldi műveleteket pedig szinte egyáltalán nem tud majd végrehajtani egyik fél sem.
A Biden-adminisztráció nem tapasztal arra utaló jeleket, hogy Vlagyimir Putyin tárgyalni akarna
– mutattak rá a tisztviselők. Véleményük szerint az orosz elnök még mindig úgy gondolja, kivárhatja, amíg a Nyugat belefárad Ukrajna támogatásába, mind politikailag, mind társadalmilag, mind pénzügyileg. Ezutóbbi különösen lényeges, hiszen már csak körülbelül ötmilliárd dollárnyi katonai támogatásra van keret, az amerikai kongresszus pedig egyelőre nem szándékozza jóváhagyni a Joe Biden által kért összegeket Ukrajna számára.
Borítókép: A Burevij (Hurrikán) ukrán rohamdandár katonái az egység frontszolgálatot megelőző kiképzésén egy Kijev környéki gyakorlótéren 2023. november 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
Orosz–ukrán háború
