Az izraeli–palesztin konfliktus miatt a nemzetközi közösség figyelme Ukrajnáról a Közel-Keletre terelődött, pedig az ukrán fronton is jelentős fejlemények történtek az elmúlt napokban, hetekben. Különösképpen igaz ez a keleti frontra, ahol a sajtóbeszámolók szerint az orosz egységek ellentámadásba lendültek. „Moszkva megerősítette állásait a keleti front stratégiai pontjain, Kupjanszk és Avdijivka környékén, ami arra kényszeríti Ukrajnát, hogy nagyobb erőket összpontosítson a térségbe” – írta a The Washington Post amerikai napilap.
Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok szerint a helyzet jelentősen romlott a keleti fronton, az orosz egységek célja pedig, hogy bekerítsék Kupjanszkot, és állásaikat a várost átszelő folyóig tolják előre.
Az oroszoknak határozott céljuk, hogy oldalról, nem pedig szemből törjék át az ukrán védelmi vonalakat, ennek elérésére nagy erőket csoportosítottak át, valamint légi támogatásra is sor kerül
– magyarázta lapunk megkeresésére Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, az ukránok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ne veszítsék el az egy évvel ezelőtt visszafoglalt területeket. A The Washington Postnak nyilatkozó ukrán katonai forrás megerősítette a szakértő szavait, a lapnak elmondta, az oroszok tanultak a hibáikból, stratégiát váltottak, jobban feltérképezték a terepet, s ennek megfelelően kisebb sikereket is elértek.
Vannak pontok, ahol hiába küzdünk ellenük, mégis áttörnek
– jelezte. Hozzátette, Moszkva valóban rengeteg erőforrást fektet be a keleti fronton, ami a katonák és a hadi eszközök számában is jól látszik.
De miért is olyan fontosak az említett települések Oroszországnak?
Amennyiben Oroszország elfoglalja Avdijivkát, stratégiai fekvése miatt a Toretszktől Marinkáig húzódó, mintegy 48 kilométeres front nagy része összeomolhat
– fogalmazott a The Washington Postnak az avdijivkai katonai adminisztráció vezetője, Vitalij Barabas. – Ez egy fontos győzelmet jelentene Oroszországnak, közelebb kerülnének a Vlagyimir Putyin által még 2022. február 24-én kitűzött célok eléréséhez – mutatott rá Kis-Benedek József. Az ukrán hírszerzés szerint az orosz erőkön nagy a nyomás e tekintetben: év végéig el kellene foglalniuk az egész Donyecki területet.
Noha úgy tűnik, kisebb sikereket el tudnak érni a térségben, ez azért nem tűnik elérhető célnak, már csak azért sem, mert az időjárás közbeszólhat, az esők beköszöntével a szárazföldi műveletek szinte kivitelezhetetlenné válnak.
– Légierővel nem lehet háborút nyerni – nyomatékosított a szakértő.
Az, hogy mindkét fél komoly jelentőséget tulajdonít a településeknek, azt eredményezheti, hogy a bahmuti harcokhoz hasonló vérfürdő következhet be. – Ismételten nagy veszteségekre kell számítanunk mindkét oldalon – húzta alá Kis-Benedek József.
Borítókép: Orosz légitámadásban megsérült lakóház a kelet-ukrajnai Harkivban 2023. október 6-án. Ukrán források szerint két ember életét vesztette, huszonnyolc megsebesült (Fotó: MTI/EPA/Pavlo Pahomenko)
Orosz–ukrán háború
