– Milyen céllal és lelki indíttatásból alapította meg a Mária Imaközösséget?
– Négy éve alapítottuk a Mária Imaközösséget azzal a céllal, hogy minden hónap első péntekjén imádságos lélekkel készüljünk az eucharisztikus kongresszusra, Magyarország szíve nyitott legyen erre az eseményre, és teremje meg a gyümölcseit nemzetünk életében is. Imakilencedet hirdettünk 2020 januárjától egy rózsafüzér imádsággal Magyarországért. Arra kértük az Urat, hogy az eucharisztikus kongresszus lelki javai minél bőségesebbek legyenek ezen a csodálatos eseményen. Az eucharisztikus kongresszust különösen fontosnak tartottam teológusként és közéleti emberként is, mert nagyon fontos Kelet és Nyugat közeledése Krisztusban, az eucharisztiában. Az eucharisztia Krisztussal kötheti össze a világ jóakaratú részét, akik az Isteni megtestesülésbe látják a nehézségek valódi megoldását. Most már alkalmanként legalább tízezren kapcsolódnak be a médiumokon keresztül. Több millió imádságot mondtunk el az elmúlt negyvennyolc alkalom során, ami, azt hiszem, nem múlt el nyomtalanul.
– Hogyan született meg az elképzelés, hogy legyen Magyarországnak szakrális bora?
– Az egyik ilyen imádságon a tokaji görögkatolikus parókus Gorcsa György volt a vendégünk. Tokaj Európa mértani középpontja, kelet és nyugat határa, az ortodoxia és a katolikus világ határa. Felmerült a kérdés, hogy van-e olyan borral foglalkozó közösség, ott Tokaj környékén, aki megalkotna egy gyönyörű bort, a Monstranciát, Magyarország szakrális borát, amelynek lehetne a központiságból eredően valamilyen szent küldetése. Ezzel méltóképpen szimbolizálnánk ezt a krisztusi egységet, nemcsak Krisztus testében, hanem a borban is. Gyuri atya ajánlására a Hangavári Pincészetet választottuk, akik szintén azt a gondolkodásmódot közvetítik, amit én is, nevezetesen mindennek van természete, méltósága és szentsége. A mai felgyorsult világunk teljes mértékben tönkretette a dolgok szentségét és méltóságát, de mára már a természetét is. Húst és bort is lehet előállítani kémiai alapon. Mi azonban azt mondjuk, hogy vissza kell emelni a bort a szentségi fokra, és ezt Tokajban, az epicentrumban kell elkezdenünk a Monstrancia névvel. Így alakult ki Magyarország szakrális bora, a Monstrancia, az Úrmutató. Ugyancsak egy imádság után, amikor ukrán görögkatolikus vendégeink voltak, megfogalmazódott bennem, hogy miért ne lehetne ez a bor a párbeszéd és a béke bora. Arra gondoltam, hogy teszek egy kezdeményezést, hogy a szentmisén és a szent liturgián idén karácsonykor és Ferenc pápa Rómában és I. Bertalan ökumenikus pátriárka Konstantinápolyban ezzel misézzen. A sugallatot később tett követte, felkerestem Bécsben a bécsi görögkeleti metropolitát azzal a kéréssel, hogy vigye el a bort elöljárójához. Rómába indulásunk előtt azt az üzenetet küldte vissza, hogy I. Bertalan pátriárka elfogadta kérésünket, és ezzel a borral fogja a Szent Liturgiát bemutatni karácsonykor. Azt szeretnénk, hogy Ferenc pápa is kövesse ezt a szép gesztust, és a Monstranciát használja az eucharisztia bemutatásakor.
– Szent Lucia napján, december 13-án az általános kihallgatás keretében átadták feleségével együtt Ferenc pápának Magyarország szakrális borát. Hogyan sikerült megvalósítani?
– Habsburg Eduárd szentszéki nagykövet is fontosnak látta és támogatta a dolgot. Ezért lehettünk ott a kéréstől számított néhány héten belül, december 13-án, szent Luca napján az általános pápai kihallgatáson, és személyesen mondhattuk el mindezt Ferenc pápának és adhattuk át neki Magyarország szakrális borát. Ferenc pápa áldását adta, és reménykedünk benne, hogy a diplomaták is sikerrel járnak, és megvalósulhat ez az apró kis öltés a nagy egyetemes egyház kettészakadt palástján.
– Milyen benyomást tett önre a szentatyával való találkozó?
– Több alkalommal is megadatott, hogy találkozhassak a pápákkal. 2010-ben az elnöki delegáció főtanácsadójaként kétszer is találkozhattam XVI. Benedek pápával és most Ferenc pápával is ilyen közelségben, személyesen. Nagy dolog volt az tapasztalni, hogy amikor feleségemmel és velem beszélgetett, akkor abban a pár percben mi voltunk számára a világon a legfontosabbak. Azt hiszem, hogy ez mindent elmond arról a hatalmas küldetésről és szolgálatról, amit Ferenc pápa tesz. Ugyanezt érezhette a magyar nemzet a szentatya budapesti látogatásakor, ugyanezt tapasztalhattuk az eucharisztikus kongresszuson vagy akár Csíksomlyón. Az ő személyes jelenléte, Krisztus kisugárzása. Hiteles nagykövete az Atyának. Jó volt megszorítani az öregedő pápa kezét. Egy idős ember keze sokat elárul, hordozza az egész életét. Élmény és biztatás az elkövetkező időkre, hogy megszoríthattuk egymás kezét. Egy öreg kéz ifjúi erővel.
– Volt lehetőség, hogy pár gondolatot váltsanak egymással?
– Megfogadtam a diplomaták tanácsát, rövid négy mondatot mondtam el, amit előkészítettünk a feleségemmel írásban olaszul, odaadtunk. Érdeklődést mutatott, kérdezett a borról és aztán áldását adta rám és feleségemre, illetve erre a kezdeményezésre.
– Van arra esély, hogy Ferenc pápa a Monstrancia magyar borral mutassa be a karácsonyi eucharisztiát?
– Most a diplomatákon a sor. Ennek az ügynek már van előzménye, ott van a pápai adminisztáció asztalán a mi hivatalos levelünk és Habsburg Eduárd nagykövet úr levele is. Ő is mélyen hívő, rózsafüzért imádkozó, hatgyermekes apaként, egy évszázadokon át komoly feladatot betöltő királyi család leszármazottjaként fontosnak tartja, amit tettünk. Azt gondolom, hogy mindent el fog követni az ügy „sikerének” érdekében. Mi a küldetésünket megtettük, hagyjuk, hogy a Szentlélek is dolgozzon. Ha pedig úgy alakul, hogy nem a Monstranciával fogja a szentatya bemutatni a szentmisét, akkor jövőre is elküldjük neki az egyes számú bort, mert ennek a bornak minden évben Rómában a kettes számú palacknak pedig Konstantinápolyban van a helye.
– Mit érdemes tudni a Monstranciáról?
– A Monstrancia egy igazi magyar fajtából, feleségemmel a kedvencünkből, furmintból készül, abból is a leggondosabb válogatás. Habsburg Eduárd szentszéki nagykövet úr úgy fogalmazott, hogy az ő nagyköveti munkája eltörpül a Tokaji bor, különösen az aszú nagyköveti teljesítményei mellett. Ez a bor csodálatos eredményekre képes, mindenkinek hat a lelkére is. Készültünk egy második dobozzal is a pápa vacsorájához, a testvérek és nővérek számára a Szent Márta házba is vittünk a Hangavári Pincészet remekműveiből. Reméljük, hogy a szentatyán kívül – aki nagyon szeret bennünket – még sokak szíve meg fog nyílni a Vatikánban Magyarország és a magyarok szeretete iránt.
– Mit tapasztalnak, min és hogyan változtat egy közösség állhatatos imája?
– Nagyon érdekes volt, Habsburg Eduárd nagykövet úr, miközben beszélgettünk, egy váratlan pillanatban kitette a szolgálati fegyverét az asztalra: egy rózsafűzért. Elmondta, hogy amelyik országért imádkoznak, annak az országnak megváltozik az élete. Megígérte, hogy ő is el fog jönni a budai Várba, együtt fog velünk imádkozni, ahogyan korábban már több püspök, pap és apáca tett tanúságot. Határozottan érzem, hogy a magunk gyarló, hibázó, töredékes életével együtt is ki kell állni és hitet kell tenni az imádság ereje mellett. A budai Várnak ezen a rondelláján évtizedeken, évszázadokon keresztül fegyverrel harcoltak. Legutóbb 1956-ban is véres harcok voltak és itt emberek tetemei feküdtek. Korábban vér folyt ott, ahol ma egy Mária-szobor áll. Ki kell állnunk a rondellára nekünk is és elő kell vennünk nekünk is a nehézfegyverzetet, a rózsafüzért. Ahogy látom, egyre többen kapcsolódnak be. A televíziós, rádiós mérések azt mutatják, hogy több mint tízezren végzik velünk együtt az országhatáron belül és kívül. Ez egy nagyon nagy szám. Ha még több felületen jelen lehetnénk, akkor még többen bekapcsolódhatnának. Nekünk öt gyermekünk van. A hitünket és az imádságos életünket tudjuk a legfőképp átadni, a többi mind veszendő dolog. Bátran fel kell vállalnunk. A kereszténység nem bezárkózás, nem privát ügy. Hirdetnünk kell Krisztust, az evangéliumot, a valódi kereszténységet.
– Milyen konkrét eredményeket tapasztalnak?
– Amikor elkezdtünk imádkozni, akkor azt a konkrét célt is megfogalmaztunk, hogy Szent István 1938-as országfelajánlása újra központi helyet foglaljon el a közgondolkodásban. Ezért neveztük Mária Országa Imaközösségnek. Ugyanis ez volt a magyar államiság egyik legelső politikai és közjogi aktusa. Mi azt szeretnénk, hogy ez bekerüljön majd Magyarország alaptörvényébe is. De azelőtt is méltó helyet foglaljon el a közgondolkodásban. A kommunizmus éveiben ezt rossz értelemben vett legendává silányították, ami más felekezeteknek is megfelelt, mi azonban szeretnénk ezt újra méltó helyére felemelni. Amikor elkezdtük az imát négy évvel ezelőtt, akkor kimagasló papi méltóságok nyilatkoztak úgy, hogy erről a felajánlásról nincs elég írásos bizonyíték, nem eléggé alátámasztható. Egyfajta semleges álláspontot képviseltek. Ferenc pápa négy évvel későbbi látogatásán ugyanezek a tanult és magas beosztásban levő papok lelkendeztek arról, hogy micsoda nagy dolog a Szent István-i országfelajánlás. Ha csak egy picit hozzájárultunk ahhoz ezzel a sok tízezer, százezer imával, hogy Mária országa, nemessége, szépsége és nagyon mély tartalma visszakerüljön a magyar közbeszédbe akkor már elmondhatjuk, hogy betöltöttük a küldetésünket.
Borítókép: Kiss Antal átadja Ferenc pápának Magyarország szakrális borát (Fotó: Vatican Media)
