Szerbia nem adja Koszovót, pedig vinnék + videó

A decemberi parlamenti választások a Szerb Haladó Párt magabiztos győzelmét hozták, Vucsics elnök megismételte, Koszovó Szerbia része.

Banjska, 2023. szeptember 27. Koszovói rendőrök egy útellenörző pontnál az észak-koszovói Banjska falu határában 2023. szeptember 27-én. Szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek szeptember 24-re virradóan koszovói rendőrökre támadtak Banjskában. A tűzharcban egy rendőr meghalt, három megsebesült, három támadót lelőttek, kettőt megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A rendőrség több száz fegyvert, továbbá katonai felszereléseket talált a falu egyik lakóházában és több járműben. MTI/EPA/Georgi Licovszki Fotó: Georgi Licovszki

A december 17-i előre hozott köztársasági parlamenti választások a Szerb Haladó Párt (SNS) abszolút győzelmét hozták a balkáni országban. A koalíciós tárgyalások kimenetelétől függetlenül az SNS listája egyedül is képes lesz kormányt alakítani, biztosan megvan az ehhez szükséges többsége a képviselőházban. Ez egyben azt is jelentheti, hogy folytatódik Belgrád Koszovó-politikája. 

 

Szerbia kiáll a területi integritása mellett

A voksolást követő estén Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök bejelentette: megvédik Koszovót, mint Szerbia részét – számolt be az Alo szerb hírportál.. 

Nehéz ügyek és nehéz tárgyalások lesznek. De mindig megvédjük Koszovót Szerbia részeként

– mondta az elnök.

Az ünneplés óráit követően másnap már a Szerbiai Rádió és Televízió vendége volt a köztársasági elnök, aki megismételte, hogy sok baj lesz Koszovóval kapcsolatban, de – mint fogalmazott – ezt tudják az emberek.

Harcolni fogunk és megvédjük az érdekeinket. Nem engedjük meg Koszovónak, hogy az ENSZ tagja legyen

– mondta Vucsics.

Az elmúlt hónapokban egymást követték a válságok Koszovóban

Az év elején még arról volt szó, hogy megegyezés született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításának módjairól.

Mint lapunk beszámolt, az akkori, ohridi találkozó célja nem az volt, hogy új megállapodást kössenek a felek, hanem hogy a február végén Brüsszelben született megállapodás megvalósításáról egyeztessenek.

Az volt a kérdés, hogy megegyezzünk, hogyan alkalmazzuk a megállapodást. Ez gyakorlati lépéseket jelent: mit kell tenni, mikorra kell megtenni, kinek kell megtennie és hogyan

– magyarázta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, amikor a javaslat kiegészítését ismertette. A 11 pontos javaslat egyebek mellett kitér arra, hogy a felek a jövőben elismerik egymás iratait, a másik által kiadott diplomákat, dokumentumokat. Emellett egyszerűsödik a két balkáni ország között a határátkelés és a munkavállalás, és erősítik a gazdasági kapcsolatokat is. Az akkori megállapodás kimondta, hogy Belgrád nem gördíthet akadályokat az elé, hogy Pristinát felvegyék a nemzetközi szervezetekbe, Koszovó pedig létre kellene hogy hozza a Szerb Önkormányzatok Közösségét.

Összecsapások Koszovóban

Májusban aztán gyakorlatilag elszabadult a pokol Koszovóban. 

More footage from Zvečan, northern Kosovo. https://t.co/Q3aYSKgyZl pic.twitter.com/D3kltn0jl2

— Faytuks News Δ (@Faytuks) May 29, 2023

Azt követően, hogy a Pristina által szervezett és a szerbek által bojkottált választáson az albánok nyertek, albán polgármesterek kerültek a szerbek lakta települések élére. A helyi szerbek ellenezték, hogy a győztes albán polgármesterek elfoglalják a helyüket a városházán. 

Mint lapunk is beszámolt róla, az események véres fordulatot vettek. Több tüntető és a KFOR katonái – köztük magyarok is – megsérültek. 

A koszovói összecsapások az év második felében is folytatódtak. Szeptemberben Banjszka településen volt incidens a koszovói albánok és a helyi szerbek között.

Mint akkor a Magyar Nemzet is megírta, egy csoport álarcos és fegyveres személy támadt a rendőrökre. Egy egyenruhás életét vesztette. Mint később kiderült, a tűzpárbaj során a rendőrök három szerb nemzetiségű helyi lakost öltek meg. A rendőrség a következő napokban több szerbet is letartóztatott.
 

Ketyeg az óra, megoldás pedig egyelőre nincs

A helyzet rendezését sürgeti a nemzetközi közösség is, már csak azért is, mert több olyan világpolitikailag is fontos esemény várható a következő időszakban, amely alapjaiban rengetheti meg a folyamatot. Lapunk korábban ezeket csokorba szedte.

Ezen történések közé tartozik, hogy áprilisban lejár Miroslav Lajcák Belgrád és Pristina párbeszédéért felelős uniós megbízott mandátuma, június 6-a és 9-e között európai parlamenti választásokat tartanak, novemberben pedig az amerikaiak voksolnak. 

A Kosovo Online helyi hírportál közben arról ír, hogy a politikai helyzet ismerői úgy vélik, Szerbia után rendkívüli parlamenti választásokat kellene szervezni Koszovóban is, tekintettel arra, hogy Albin Kurti miniszterelnök jelenlegi kormánya minden területen megbukott, így a Szerbiával folytatott párbeszédet illetően is. 

Arbnor Sadiku, a téma szakértője szerint a koszovói kormány jelentős hibákat engedett meg magának, kezdve az oktatástól az infrastrukturális projekteken át, a gazdaságfejlesztésen keresztül a külpolitikáig és a Szerbiával folytatott párbeszédig.

Kudarcok érték az oktatásban, az infrastrukturális projektekben, a gazdaságfejlesztésben, a külpolitikában is. Koszovó semmilyen nemzetközi szervezetnek sem lett tagja, illetve nincsenek új országok sem, amelyek elismerték volna a függetlenségét. A legnagyobb kudarc pedig a Szerbiával folytatott párbeszéd

– mondta Sadiku.

Borítókép: Koszovói rendőrök egy útellenőrző pontnál az észak-koszovói Banjszka falu határában 2023. szeptember 27-én (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)