Felügyelet nélkül a puskaporos hordó? + videó

Kulcsfontosságú események vonják el a figyelmet a jövőben az üveglábakon álló Belgrád–Pristina-párbeszédről, ezzel veszélyeztetve a balkáni nyugalmat.

Banjska, 2023. szeptember 27. Koszovói rendőrök egy útellenörző pontnál az észak-koszovói Banjska falu határában 2023. szeptember 27-én. Szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek szeptember 24-re virradóan koszovói rendőrökre támadtak Banjskában. A tűzharcban egy rendőr meghalt, három megsebesült, három támadót lelőttek, kettőt megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A rendőrség több száz fegyvert, továbbá katonai felszereléseket talált a falu egyik lakóházában és több járműben. MTI/EPA/Georgi Licovszki Fotó: Georgi Licovszki

Elemzők szerint a konfliktus fokozódásának következő hullámát pont a szerbiai előre hozott parlamenti választások fogják jelenteni. A voksolást december 17-én tartják, a választási kampány napról napra intenzívebb. 

Azzal pedig, hogy a szerbiai politikai közeg fókusza a választásokra helyeződött, lényegesen lecsökkent az esélye annak, hogy bármiféle konkrét tárgyalások vagy megállapodások jöjjenek létre Belgrád és Pristina között. A helyzet csillapodására pedig nem elég az urnazárásig várni, az új parlament és kormány megalakulása minden bizonnyal még hónapokat vesz igénybe. 

A törvény szerint a választás végeredményének kihirdetését követően harminc napon belül kell felállnia az új képviselőháznak, majd újabb kilencven napon belül kell kormányt alakítani. A korábbi évek tapasztalata azt mutatja, nem jellemző a nagy sietség. Mindez pedig azt jelenti, hogy a brüsszeli tárgyalások akár három-négy hónapon át is holtponton nyugodhatnak.

2024. április: lejár Lajcák mandátuma

Tavaszra újabb hátráltató tényező lép fel: lejár Miroslav Lajcák párbeszédért felelős uniós megbízott mandátuma. A politikus három éve igyekszik párbeszédre bírni Belgrád és Pristina képviselőit, most azonban – sajtóhírek szerint –, visszatérne Szlovákiába, és ott folytatná pályafutását. Elemzők úgy vélik, még ha sikerül is valakit gyorsan a helyére állítani, a dialógus újra megtorpan. 

Az új közvetítőnek ugyanis időre lesz szüksége, hogy megismerkedjen a helyzettel, a szemben álló felekkel, és persze hogy kivívja azok bizalmát. Ráadásul az is tény, hogy Lajcák nem tudott előrelépést elérni az elmúlt években, sőt, a párbeszéd jelenleg holtpontján van.

2024. június: európai parlamenti választások

Június 6-a és 9-e között európai parlamenti választásokat tartanak. Mindez pedig azt jelenti, hogy Brüsszel figyelme saját ügyeire, és nem a balkáni kérdésre fog szegeződni. Nem csak az EP 705 képviselőjének megválasztása történik ekkor, hanem a teljes intézményrendszer vezetősége megújul. Új tagokat és elnököt kap az Európai Bizottság és a Tanács, és új személy tölti majd be a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztot is.

A választási kampány az Európai Unióban is hosszadalmas folyamat – mutat rá Sztrahinya Szubotics, az Európai Politikai Központ (CEP – Belgrade) kutatója. A Blic napilapnak nyilatkozva emlékeztetett: már januárban elkezdődhet az uniós kampány, ami pedig azt jelenti, hogy 2024 első felében az EU csak a saját ügyeivel lesz elfoglalva.

2024. november: minden szem az USA-ra szegeződik

2024. november 5-én az Egyesült Államokban lesz elnökválasztás, ami szintén visszafoghatja a Belgrád–Pristina-párbeszéd tempóját. Az USA ugyanis már korábban is komoly szerepet vállalt a felek közötti kommunikáció segítésében. Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja gyakran bekapcsolódott a szerb és a koszovói vezető, vagyis Aleksandar Vucsics és Albin Kurti párbeszédének előkészítésébe, és nemritkán Lajcákkal együtt töltötte be a közvetítő szerepét. Dimitrije Milics, a szerbiai Új harmadik út nevű szervezet programigazgatója azt mondta, a kampány kezdete márciusra vagy áprilisra tehető, ami pedig azt jelenti, hogy Koszovó kérdése jövőre gyakorlatilag teljesen kimaradhat az Amerikát foglalkoztató témák közül.

Háború Ukrajnában és a Közel-Keleten

A fentieken kívül természetesen továbbra is elvonja a figyelmet a puskaporos hordóként is gyakran emlegetett Balkánról az ukrajnai helyzet – miközben Brüsszel elégedettséggel szól Ukrajna néhány hónapnyi reformtörekvéséről, a balkáni országok éveken át tartó igyekezetével sem elégedettek, és a csatlakozási folyamatot gyakorlatilag befagyasztották a térség államaival.

Az ukrajnai háború után az izraeli konfliktus is komoly hatással lehet a balkáni országokra és az azok közti viszony rendezésére – hívtuk fel a figyelmet mi is egy korábbi cikkünkben. Zoran Milivojevics diplomatára hivatkozva azt írtuk, 

Szerbiának aggodalmat okozhatnak az izraeli történések és a világban zajló jelenlegi események, ha minden, ami a Közel-Keleten történik, a koncentrikus körök elve szerint eszkalálódik, az hatással lehet Koszovóra is. Másrészt a mostani izraeli konfliktus azt mutatja, hogy a befagyasztott konfliktusok rendkívül veszélyesek.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is sajátjának tartja a többségében albánok lakta „déli tartományt”. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de néhány részeredménytől eltekintve semmilyen konkrét rendezéshez nem vezettek. A szerbek legfőbb követelése jelenleg a Szerb Községek Közösségének létrehozása Koszovó északi, szerbek lakta vidékén, Pristina azonban elzárkózik ettől. Pedig a rendezés mindkét fél számára kulcsfontosságú lenne, egyebek mellett az uniós integrációs folyamat folytatásának, és a térség gazdasági fellendülésének érdekében is.

Borítókép: Koszovói rendőrök egy útellenőrző pontnál az észak-koszovói Banjska falu határában 2023. szeptember 27-én (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)