A miniszter hangsúlyozta, hogy ezen a téren Közép-Ázsiának lényeges szerep juthat, miután az ellátási útvonalak átrajzolására van szükség az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók miatt, de ehhez fejleszteni kell az infrastruktúrát a tranzitútvonalakat és az energetikai diverzifikációt illetően is. Utóbbi kapcsán emlékeztetett az Európa előtt álló kihívásokra, mégpedig arra, hogy a kontinensnek a környezetvédelmi célok betartása mellett kell gondoskodnia a biztonságos energiaellátásáról, ami csak a kaukázusi és közép-ázsiai zöldenergia importálása révén lehetséges.
Reményét fejezte ki ezért, hogy az Európai Unió pénzügyileg támogatni fogja azt a négyoldalú projektet, amelyben a világ leghosszabb tenger alatti vezetékén keresztül zöldenergiát szállíthatnának Azerbajdzsánból és Georgiából Romániába és Magyarországra. Közölte, hogy az OECD talán a pragmatikus, józan észen alapuló megközelítés utolsó mentsvára napjainkban, amikor is számos nemzetközi szervezet működése politikailag és ideológiailag motiválttá vált.
Aláhúzta: a szervezet remélhetőleg így hozzá tud járulni a kelet–nyugati együttműködés fejlesztéséhez, illetve Közép-Ázsia bevonásához Európa gazdasági fejlődésébe.
Elmondta: – Magyarország kész részt vállalni ebben, amihez hazánk rendkívül jó helyzetben van, mivel tagja az EU-nak és a NATO-nak, megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Államok Szervezetében, stratégiai partnerséget alakított ki Kínával, valamint sikerült fenntartania a párbeszédet Oroszországgal is.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozóján Brüsszelben 2023. december 11-én (Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!