A politikusoknak nem szabadna mesterségesen szétszakítaniuk a magától amúgy jól működő gazdasági együttműködést Kelet és Nyugat között, hiszen Magyarország példája is mutatja, hogy a német és a kínai cégek kooperációja milyen sikerekhez vezethet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Párizsban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) évente megtartott eurázsiai konferenciájának egyik panelbeszélgetésén először az utóbbi másfél évtized súlyos válságait érintette, külön kitérve a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború nyomán előálló nehézségekre.
Felszólalásában kiemelte, hogy ezek nyomán a korábbi status quo összeomlott, és teljesen új világrend van kialakulóban.
Majd leszögezte, hogy közepes méretű, számottevő ásványkincsekkel és tengerparttal nem rendelkező államként Magyarországot rendkívül aggasztják a mai geopolitikai helyzet hosszú távú hatásai, ugyanis a fegyveres konfliktus következményeként máris megtört a fejlett nyugati technológia és az olcsó keleti energiahordozók kombinációjára épített gazdasági növekedési modell Európában. Ráadásul egyre sűrűsödnek az úgynevezett kockázatmentesítésről, vagyis a keleti és a nyugati gazdaság elválasztásáról szóló politikusi nyilatkozatok, különösen a kontinens nyugati felében – figyelmeztetett. Rámutatott: a mai helyzetben már a gazdasági együttműködés visszafogása is kiütéssel érne fel Európa számára, Magyarország már csak ezért is határozottan ellenezné a világ ismételt blokkosodását.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy ehelyett a következő évtizedeknek a civilizált kelet–nyugati együttműködésről, a konnektivitásról kellene szólnia.
A politikusoknak nem kellene, nem szabadna mesterségesen szétszakítaniuk azt, ami amúgy magától jól működik együtt
– fogalmazott, és úgy vélekedett, hogy politikailag ugyan nem, azonban gazdaságilag továbbra is jól funkcionál az együttműködés Kelet és Nyugat között. Erre tökéletes példaként hozta fel Magyarországot, ahol mindhárom prémium német autógyártó jelen van, ahogy számos kínai beszállító is, egyes esetekben ugyanazon telephelyen működve az ellátási lánc lerövidítése érdekében, ami szavai szerint jól mutatja a kölcsönös függőségi helyzetet.
Miért is kellene beleavatkozni ebbe az együttműködésbe, ahelyett, hogy inkább ösztönöznénk azt?
– tette fel a kérdést.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ezen a téren Közép-Ázsiának lényeges szerep juthat, miután az ellátási útvonalak átrajzolására van szükség az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók miatt, de ehhez fejleszteni kell az infrastruktúrát a tranzitútvonalakat és az energetikai diverzifikációt illetően is. Utóbbi kapcsán emlékeztetett az Európa előtt álló kihívásokra, mégpedig arra, hogy a kontinensnek a környezetvédelmi célok betartása mellett kell gondoskodnia a biztonságos energiaellátásáról, ami csak a kaukázusi és közép-ázsiai zöldenergia importálása révén lehetséges.
Reményét fejezte ki ezért, hogy az Európai Unió pénzügyileg támogatni fogja azt a négyoldalú projektet, amelyben a világ leghosszabb tenger alatti vezetékén keresztül zöldenergiát szállíthatnának Azerbajdzsánból és Georgiából Romániába és Magyarországra. Közölte, hogy az OECD talán a pragmatikus, józan észen alapuló megközelítés utolsó mentsvára napjainkban, amikor is számos nemzetközi szervezet működése politikailag és ideológiailag motiválttá vált.
Aláhúzta: a szervezet remélhetőleg így hozzá tud járulni a kelet–nyugati együttműködés fejlesztéséhez, illetve Közép-Ázsia bevonásához Európa gazdasági fejlődésébe.
Elmondta: – Magyarország kész részt vállalni ebben, amihez hazánk rendkívül jó helyzetben van, mivel tagja az EU-nak és a NATO-nak, megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Államok Szervezetében, stratégiai partnerséget alakított ki Kínával, valamint sikerült fenntartania a párbeszédet Oroszországgal is.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozóján Brüsszelben 2023. december 11-én (Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo)
