Tusk lerombolta Lengyelországot + videó

Az új kabinet alkotmányellenes és törvénytelen döntései miatt tömegek vonultak utcára.

Varsó, 2023. december 19. Donald Tusk lengyel miniszterelnök az október 15-i parlamenti választások eredményeképpen megalakított kormányának elsõ ülése utáni sajtóértekezleten a varsói kormányfõi hivatalban 2023. december 19-én. MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski Fotó: Leszek Szymanski

Lengyelországban hatalmas válságot robbantott ki a Donald Tusk vezetésével megalakult szélsőbaloldali kormány, amely lábbal tiporja a jogállamot. Erről ír elemzésében az Ordo Iuris Institute is, amelyről az Origó is beszámolt. Mint emlékeztetnek, december 13-án alakult meg Donald Tusk vezetésével az új lengyel kormány. A szejm, azaz a Lengyel Köztársaság parlamentjének alsóháza határozataival a demokratikus jogállamiság alapjait ásta alá, törvénytelen intézkedésekbe kezdett, amelyek célja egyfajta „átmeneti időszak” rendjének megteremtése volt.

Az „átmeneti időszak” kifejezést a szejm 2023. december 19-i, a jogállamiság, valamint a közmédia és a Lengyel Sajtóügynökség „pártatlanságának és integritásának helyreállításáról” szóló határozatában használták.

 

Mi történt eddig?

Adam Bodnar igazságügyi miniszter közzétett egy rendelettervezetet, amely a lengyel bíróságok döntéseit alárendelné a nemzetközi bíróságok ítéleteinek. Eközben a szejm határozatot fogadott el, amelyben megtámadta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2018 márciusától 2022 májusáig tartó időszakra kinevezett tagjai megválasztásának érvényességét – írja az Origó.

A bíráknak egy úgynevezett függetlenségi vizsgálaton is át kell esniük, ami alááshatja a lengyel elnök általi kinevezésüket, és politikai pártoknak rendelheti őket alá.

Jogellenes támadás érte a médiát is, törvénytelenül bocsátották el a Lengyel Televízió (TVP), valamint a Lengyel Rádió és a Lengyel Sajtóügynökség (PAP) igazgatótanácsait és felügyelőbizottságait.

Az Ordo Iuris Institute hozzáteszi, hogy amikor Bartlomiej Sienkiewicz, a kulturális és nemzeti örökség ügyvezető minisztere (eredeti foglalkozását tekintve állambiztonsági tiszt) elbocsátotta a lengyel közszolgálati televízió és rádió, valamint a lengyel állami hírügynökség vezetőit, és új felügyelőbizottságokat nevezett ki helyettük, a törvényi rendelkezések megsértésével cselekedett.

#WolneMedia Warszawa pic.twitter.com/oMBYRxGTax

— Dariusz Łaszyca (@HarleyDariusz) December 20, 2023

A Tusk-kormány alkotmányellenes és törvénytelen döntései miatt tömegek vonultak utcára. Karácsony előtt a korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatói tüntettek a lengyel közszolgálati televízió, a TVP varsói székháza előtt. Jaroslaw Kaczyinski, a PiS vezetője a tiltakozók között állt, és úgy fogalmazott:

Nincs demokrácia médiapluralizmus vagy erős kormányellenes média nélkül, Lengyelországban pedig ez a közmédia.

Hozzátette, hogy a PiS politikusai egymást váltva folytatják a tiltakozást. Az Origó cikke is beszámolt arról, hogy a közösségi oldalakra olyan felvételek is felkerültek, amelyek szerint a lengyel közszolgálati televízió székházába csak úgy léphettek be a munkatársak, hogy előtte a rendőrök igazoltatták őket.

🔴 Policja sprawdza przepustki pracowników #TVP #włączprawdę #TVRepublika pic.twitter.com/71finjZs9i

— Telewizja Republika 🇵🇱 #włączprawdę (@RepublikaTV) December 21, 2023

Amit látunk, az nyílt erőszak, megfélemlítés és egy leplezetlen kísérlet arra, hogy a nyilvánosságot és a véleményszabadságot páros lábbal tiporják, és minden ellenvéleményt elhallgattassanak. Mindez jól mutatja, hogy mivé torzult mára a baloldali-liberális politika

– fogalmazott korábban a lengyel helyzettel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek Hidvéghi Balázs.

A Fidesz európai parlamenti képviselője hozzátette, egy demokratikus jogállamban ez elfogadhatatlan, minden írott és íratlan szabállyal ellenkezik, és semmiféle választási győzelem nem ad felhatalmazást ilyen gyakorlatra.

A lengyel igazságszolgáltatás szuverenitásának megszüntetése zajlik

2017-ben az akkor regnáló Egyesült Jobboldal kormánya bevezette a lengyel bíróságokon a „nemzetközi együttműködés és az emberi jogok koordinátorainak" intézményét büntető- és polgári ügyekben. Lengyelország új igazságügyi minisztere és főügyésze, Adam Bodnar úgy döntött, hogy a koordinátorok intézményét valami egészen másra használja fel: arra, hogy utasításokat adjon a bíráknak arra vonatkozóan, hogy hogyan kell dönteniük – írja az Origó.

Arra hivatkozott, hogy szerinte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács törvénytelenül működik, mivel azt a 2017. december 8-i törvény által bevezetett rendelkezések alapján kellett volna megválasztani, amelyet állítólag az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei is megerősítenek. A miniszter már hivatalba lépésének legelső napján, 2023. december 13-án levelet küldött a koordinátoroknak, amelyben úgy értelmezte, hogy a koordinátorok kötelessége „különös figyelmet fordítani [az EUB és az EJEB] ítélkezési gyakorlatára a bírói tisztségekbe az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részvételével [2017-től] kinevezett személyek jogállására vonatkozóan”. Bejelentette továbbá azt is, hogy

a közeljövőben az Igazságügyi Minisztérium szemináriumokat és képzéseket fog tartani az EUB és az EJEB ítélkezési gyakorlatának az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő jelentőségéről.

A jelenlegi kormánykoalícióhoz kapcsolódó különböző körök megpróbálják megkérdőjelezni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács státuszát, „a jogállamiság helyreállítása” érdekében.

Ezen erőfeszítések eredménye egy, a szejm által 2023. december 20-án elfogadott határozat, amely kimondja, hogy a szejm 2018 márciusától 2022 májusáig hozott, az NJC tagjainak kiválasztására vonatkozó határozatait a lengyel alkotmány durva megsértésével fogadták el. A határozatban a szejm továbbá felszólítja az NJC így megválasztott tagjait, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a testületben végzett tevékenységükkel. Sőt, a szerintük nem megfelelő személyi összetételű NJC közreműködésével kinevezett bírák nem szereztek bírói státuszt, és az eljárás során előléptetett bíráknak vissza kell térniük korábbi beosztásukba, és új, „legális" versenyvizsgákon kell részt venniük.

Mi több, mások még ennél is tovább mennek, és a 2018 óta kinevezett bírák részvételével hozott valamennyi ítélet semmissé nyilvánítását követelik – olvasható az Origó cikkében.

Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök az október 15-i parlamenti választások eredményeképpen megalakított kormányának első ülése utáni sajtóértekezleten a varsói kormányfői hivatalban 2023. december 19-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski)