A múlt héten hatalmas detonáció rázta meg Göteborg déli elővárosa, Mölndal egyik lakónegyedét. A régió rendőrkapitánya, Christian Nylén szerint évek óta nem volt ekkora erejű robbantás a környéken. Információk szerint egy többkilós robbanótöltet lépett működésbe; a detonáció erejére jellemző, hogy azt nemcsak a kisvárosban, hanem a szomszédos Göteborg nagy részén is hallani lehetett. Bár nem ekkora, de szilveszterkor is volt egy erős robbanás egy másik városrész egyik lakóházában – a rendőrség nem zárja ki a kapcsolatot a két eset között. Idén már több városban volt lövöldözés, többek között Malmőben és Linköpingben. Nem jók előjelek 2024-re nézve, de a kemény évkezdet egyenes folytatása a 2023-as helyzetnek.
Míg Svédországban húsz éve gyakorlatilag ismeretlen volt a fegyveres bűnözés, addig tavaly majdnem minden másnap volt robbantás, összesen 149 detonációt regisztráltak, mellette pedig 62 robbantási kísérletet, ami igen jelentős ugrás a 2022-es 90 robbantáshoz és 33 kísérlethez képest.
Közben a lövöldözések száma sem csökkent érdemben az országban, átlagosan majdnem minden napra esett egy, összesen 340 esetben dördültek el fegyverek bűnözők kezében, melynek következtében 53-an meghaltak, 111-en pedig megsebesültek, olvasható a statisztikában.
A leghosszabb idő, ami két lövöldözés között eltelt, 128 óra volt. Ezek a bűncselekmények majdnem kivétel nélkül bevándorló-hátterű bűnözői csoportokhoz köthetőek.
A közel másfél éve alakult jobboldali Kristersson-kormány a kezdetektől egyik fő céljának tartja a bandák elleni szigorú fellépést és a szervezett bűnözés megfékezését, sőt a választási kampány jelentős témája is a bandák térdre kényszerítésének ígérete volt. A koalíciós szerződés mintegy tíz oldalon tartalmaz szigorításokra és jogi intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt a koalíciós kormány vezetői ezt megerősítve bejelentették, offenzívát indítanak a bűnözői csoportokkal szemben és a migrációs politikát is szigorítják, beismerve, hogy a fékevesztett erőszakos bűnözésnek elsődleges oka a bevándorlás. Akkor Ulf Kristersson azt mondta, hogy a helyzet egyre rosszabb, „semmi jel nem utal arra, hogy a bűnözök abba akarnák hagyni egymás agyonlövését”, ezért a kormányzásuk első öt hónapjában bejelentett szigorítások mellett újabb komoly lépésekre szánták el magukat – közölte a nemzethez intézett tavalyi beszédében a kormányfő. Egyes bejelentett intézkedések tavaly már átmentek a jogalkotói folyamaton és hatályba is léptek; többek között újabb jogköröket kapott a rendőrség, megszületett a lehallgatási törvény, és nyár közepétől bűncselekménynek számít a gyermekkorúak bűnbandákba történő beszervezése.
Idén áprilistól duplájára emelik a súlyos fegyveres bűncselekmények büntetését és bevezetik a robbanóanyagok országos nyilvántartási rendszerét.
Tervezik a vizitációs zónák bevezetését – ez azt jelentené, hogy egyes ideiglenesen kijelölt területeken a rendőrök mindenféle külön engedély nélkül kereshetnének fegyvereket és robbanóanyagokat –, valamint a névtelen tanúskodás lehetőségét.
Ugyanakkor a miniszterelnök tavaly januári beszédében több olyan intézkedéstervezet volt, amely még sehol sem tart,
így például a kitoloncolások szigorítása és az 1981-ben eltörölt tényleges életfogytiglani büntetés visszaállítása, valamint hogy a fiatalkorú bűnelkövetők esetében ne csak 15, hanem már 12 éves kortól kezdve vizsgálni lehessen (büntethetőség nélkül) a bűncselekmények elkövetését.
Ez utóbbira pedig nagy szükség van, ugyanis a bandák egyre fiatalabb gyerekeket szerveznek be, és nem csak a no-go zónákból, hanem jómódú negyedekből is. Ezeket a gyakran alig 10-12 éves gyerekeket már nem a jólét ígérete vonzza, hanem az életmód, amit a közösségi média tár elsősorban eléjük. A bűnözők ezeket a fiatalokat – akiknek a környezete nem ismert a hatóságok előtt, a szülők pedig gyanútlanok – használják fel eleinte kisebb, majd egyre súlyosabb bűncselekmények elkövetésére, beleértve a gyilkosságot is.
A jobboldali kabinet egyelőre nem tudta megtörni a bandákat, de még csak mérsékelni sem az egész társadalmat és már a gazdaságot is fenyegető erőszakot. Kérdéses, hogy az előző két baloldali kormányzati mandátum során szabadjára engedett tömeges bevándorlás és az ennek nyomán egyre inkább elszabaduló bűnözéshullám téves vagy inkább gyengekezű kezelése nyomán kialakult helyzet visszafordítható-e rövid távon, és ha igen, milyen mértékben.
Borítókép: Illusztráció (fotó: Somchai Kongkamsri/pexels.com)
