Németország durva politikai ébredése

Az ország belpolitikája éppen akkor válik működésképtelenné, amikor Berlin vezető szerepére a világszínpadon a legnagyobb szükség lenne. A Scholz-kabinet munkáját elégtelenre értékelik az állampolgárok.

 

Rosszkor jön a német politika működésképtelensége

Bár Merkel hosszú kancellársága sem volt zökkenőmentes – gondoljunk a menekültválságra és az euróövezet adósságválságára – hivatala a pragmatikus centrizmusra és a politikai konszenzusra épült. 

Az Egyesült Államok garantálta Németország védelmét, az országnak sikerült biztonságban maradnia anélkül, hogy áldozatokat kellett volna hoznia. Az Oroszországból származó olcsó energia és a szabad világkereskedelem segített megőrizni a német ipar versenyképességét, fogalmaz a cikk.

 

A németek ébresztője durva volt

2013-ban megszületett az Alternatíva Németországért Párt(AfD) – amelyet akkor még unióellenes pártként definiáltak, mára azonban ez a párt annyira népszerűvé vált, hogy az hatalmas kihívást jelent a kormányon lévő erőknek.

Alice Weidellel és Tino Chrupallával, az AfD társelnökeivel szárnyal a párt (Fotó: Sebastian Willnow)

Az ország vezetői emellett attól is tartanak, hogy egy második Trump-időszak esetén Európa amerikai védelem nélkül maradhat, és Németország lesz Ukrajna legnagyobb katonai támogatója. Történne ez egy olyan időszakban, amelyben Németország exportorientált gazdasága tavaly a világ legrosszabbul teljesítő nagy gazdasága volt, és mivel nem látszik fellendülés, úgy tűnik, hogy a kétezres évek eleje óta először fog kétéves recesszióba kerülni.

Az ország gazdasági problémáit tovább súlyosbítja a mozdonyvezetők sztrájkjainak sorozata, amely nagy csapást jelent az ellátási láncokra. A német állami vasúttársaság szóvivője „a német gazdaság elleni sztrájknak” nevezte az akciót. Ezzel egyidejűleg egyre ingatagabb a mainstream pártok kormányzóképességébe vetett bizalom.

Németország baloldali hárompárti koalíciós kormánya, amelyet belharcok és saját maga okozta költségvetési válság sújt, a háború utáni Németország történetében az egyik legkevésbé népszerű – ahogy Scholz is az egyik legkevésbé népszerű kancellár.

A felmérések azt mutatják, hogy a politikai intézményekbe vetett bizalom rohamosan csökken: 

Egy friss felmérés szerint a németeknek már csak 13 százaléka mondja, hogy bízik a politikai pártokban.

 

A szellem kiszabadult a palackból

Az elmúlt napokban tüntetéseken vonultak az utcára azok a németek, akik az AfD-t súlyos veszélynek tartják a köztársaságra nézve. A tüntetések katalizátora egy írás volt, amely szerint a jobboldali szélsőségesek – köztük az AfD politikusai – titokban összegyűltek egy Potsdam melletti szállodában, hogy megvitassák a külföldiek és a „be nem illeszkedett állampolgárok” kitoloncolásának „mestertervét”.

Wir werden Ausländer in ihre Heimat zurückführen. Millionenfach.

Das ist kein #Geheimplan. Das ist ein Versprechen.

Für mehr Sicherheit. Für mehr Gerechtigkeit. Für den Erhalt unserer Identität. Für Deutschland.

— René Springer (@Rene_Springer) January 10, 2024

Hendrik Wüst, Észak-Rajna–Vesztfália kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnöke egy interjúban „náci pártnak” nevezte az AfD-t; még a Bundesliga futballklubok vezetői is megszólaltak. 
„Ha most nem lázadsz fel, akkor semmit sem értettél meg” – mondta Christian Streich, az SC Freiburg 58 éves edzője a hónap elején egy mérkőzés előtti sajtótájékoztatón.

A német vezetők és a mainstream politikusok felkarolták a tömegtüntetéseket

Talán amit most az utcán tapasztalunk, az egy ébresztő a demokrácia számára

 – mondta Frank-Walter Steinmeier német elnök a német közszolgálati televízióban adott interjúban.

A kérdés, hogy ez meg tudja-e állítani az Alternatíva Németországért Párt emelkedését? A különösen a keleti tartományban népszerű AfD országos szinten 21 százalékon áll, ami a tüntetések kezdete óta némileg csökkent, de a párt továbbra is a második helyen áll a jobbközép szövetség mögött, amelynek tagja a Kereszténydemokrata Unió is.

Olaf Scholz német kancellár azt eszi, amit a kormánya főzött (Fotó: Clemens Bilan)

Már Scholz sem hisz abban, hogy az AfD támogatottsága elolvadna, a Die Zeit című német hetilapnak adott múlt heti interjújában így fogalmazott:

A szellem kiszabadult a palackból.

A német politikai széttöredezettséget tovább fokozza a feltörekvő populista pártok megjelenése, mint például a Sahra Wagenknecht Szövetség, amelyet e hónap elején indított Wagenknecht, egy korábbi baloldali ikon, és amely a hagyományos baloldali álláspontokat korlátozó migrációs és menekültügyi politikával kombinálja – és a Moszkvához való szorosabb kapcsolatokat támogatja.

A párt a júniusi európai parlamenti választásokon és a kelet-németországi tartományi választásokon kíván indulni. A közvélemény-kutatások szerint ez egy félelmetes új politikai erő lehet az országban, ami további zavaró tényező a politikai tájképen.

 

És jöttek a gazdák

Egy hideg januári napon gazdák ezrei hajtottak be traktorjaikkal Berlinbe a Brandenburgi kapuhoz és a Győzelmi oszlophoz. A kamionosok is csatlakoztak az aznapi tüntetéshez, hogy az autópályadíj-emelések és a szén-dioxid-adók ellen demonstráljanak. Az egyik platós teherautót a vontatók között egy német zászlóval díszítették, amelyen ez állt: „Németországnak kell az elsőnek lennie”.

Egy bábukkal díszített traktor, amelyen (balra) Olaf Scholz német kancellár, Robert Habeck német gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter és Annalena Baerbock német külügyminiszter képei szerepelnek (Fotó: Odd Andersen/AFP)

A berlini tüntetésen már a német kormány korábbi intézkedéseit is felemlegették, a Covid-járvány kezelése valamint az ukrajnai fegyverszállítások is napirenden voltak.

A koalíciós kormánynak mennie kell

– mondta az egyik férfi.

Ha megnézzük a kormány politikáját, rengeteg arroganciát, tudatlanságot és ostobaságot látunk, ideológiával és még több ostobasággal megpakolva.

Egy másik férfi azt mondta, zavarják a kormány Ukrajnába irányuló fegyverszállításai és az, amit „ruszofóbiának” nevezett.

– Amit ma tesznek, az ahhoz hasonlít, amit annak idején a nácik tettek – mondta a német kormánynak az orosz agresszióval szembeni határozott kiállásáról.

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: AFP/Odd Andersen)