Nagy bajban lehet a német kormánykoalíció a társadalmi feszültség fokozódásával, az eszközök végesek és korlátozottak, ugyanis egész egyszerűen fogytán a pénz – jelentette ki lapunk megkeresésére Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. A szakértő szerint az utolsó években túlköltekezés történt (Ukrajna, fegyverkezés, migráció, gyorsított ütemű energetikai átállás), s ma már alig maradtak anyagi eszközök az egyes társadalmi és gazdasági gócpontok kezelésére.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– Bár nem lehet egyértelmű általánosságról beszélni országos szinten a keleti-nyugati ellentét miatt, mégis hogyan lehetne most jellemezni a politikai hangulatot Németországban?
– A politikai hangulat a padlón van, a megkérdezettek 82 százaléka rossznak tartja az Olaf Scholz vezette szövetségi kormány munkáját. Az elégedetlenség és a társadalmi frusztráció nagyon nagy, kiváltképp Keleten. A legfrissebb országos közvélemény-kutatási mérések szerint a CDU/CSU pártszövetség szövetségi szinten körülbelül 30-32 százalékon áll, míg a három kormánypárt együttesen is épp hogy eléri ezt az értéket: SPD 13-14 százalék, Zöldek 14 százalék, FDP négy-öt százalék. Az Alternatíva Németországért (AfD) 22–24 százalék között mozog, s egyértelműen Keleten sokkal nagyobb a támogatottsága, azaz létezik egy Nyugat–Kelet megosztottság, az AfD keleten sokkal népszerűbb, míg a Zöldeknek különösen nagy az elutasítottsága.
Olaf Scholz német kancellárnak meg kell ennie, amit a kormánya főzött (Fotó: Clemens Bilan)
– Hónapok óta megállíthatatlanul tör előre az Alternatíva Németországért párt. Hol állhat meg ez a szárnyalás és kitarthat-e esetleg 2025-ig?
– A párt 2013-ban alakult, s kezdetben az eurómentés problémáját tudta sikeresen tematizálni. A későbbiekben a migrációs válságra hívta fel a figyelmet annak összes problémájával, mint a közbiztonság, a szociális ellátórendszerek, az oktatás, a lakhatás, de főleg a migráció okozta pénzügyi felelősségvállalás, illetve felelőtlen költés. 2023-ban 325 ezer migráns érkezett Németországba. Amennyiben a hagyományos pártok – kiváltképp a kormánypártok – nem tudják ezt a problémát nagyon gyorsan orvosolni, akkor az AfD malmára hajtják a vizet. Ugyanis az AfD kezdetektől fogva rávilágított a migráció létező problémáira s annak összes következményére. Sajnos az események az AfD-nek adtak igazat.
A felmérések ugyanakkor – per pillanat – rávilágítanak a párt viszonylag magas elutasítottságára is a bizonytalan vagy a másképp szavazók körében, más szóval a jelenleg mért értéken túl a párt további növekedési potenciálja mérsékelt.
Szintén kérdés, hogy a közelmúltban Sahra Wagenknecht egykori baloldali politikus által alapított új párt, amely több kérdésben az AfD-vel hasonló álláspontot képvisel, hány szavazót tud majd elcsábítani a párttól.
– Úgy tűnik, hogy az AfD sikere nagyon szúrja a többi párt szemét, és igyekeznek ellehetetleníteni. Milyen esélyekkel tudják például betiltani a pártot egyes helyeken, vagy megakadályozni, hogy szavazásokon vegyenek részt?
– Németországban lehetséges, hogy az Alkotmánybíróság betiltson egy pártot, amely aktívan arra törekszik, hogy az úgynevezett „szabad-demokratikus alaprendet” (freiheitlich-demokratische Grundordnung, röviden: fdGO) megszüntesse, felforgassa. Ilyen már kétszer is történt, mindkét eset az ötvenes években volt. Az is lehetséges, hogy a párt egyes tartományi szervezeteit tiltják be. Ebben az esetben nem indulhat az ottani választásokon, ezzel megakadályozva esetleges sikerét. A betiltás kérdése megosztja a német politikai elitet. A kormánypártok köreiből gyakrabban hallani olyan hangokat, amelyek az AfD betiltása mellett érvelnek. A CDU-ban az ilyen megnyilvánulások ritkábbak, de ott is a párt balszárnya (Daniel Günther és Hendrik Wüst tartományi miniszterelnökök) ezt a kérdést napirenden tartja. Friedrich Merz pártelnök a minap adott interjúban óva intett attól, hogy az AfD-t, ezáltal pedig annak szavazóit is, náci pártként bélyegezzék meg.
Tino Chrupalla és Alice Weidel, az AfD társelnökeivel szárnyal a párt (Fotó: Sebastian Willnow)
– Gazdatüntetés, vasutasok sztrájkja és az egészségügyi dolgozók véget nem érő panaszai – ezektől volt hangos az utóbbi hetekben, hónapokban Németország. Mikor jöhet el az a pont, amikor komolyan aggódnia kell a szövetségi kormánykoalíciónak? Milyen eszközök vannak a kormány kezében a düh mérséklésére?
– A kormánykoalíció lehetőségei végesek és korlátozottak, ugyanis egész egyszerűen fogytán a pénz. Az utolsó években túlköltekezés történt (Ukrajna, fegyverkezés, migráció, gyorsított ütemű energetikai átállás), s ma már alig maradtak anyagi eszközök az egyes társadalmi és gazdasági gócpontok kezelésére. Meglátásom szerint már most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol komoly aggodalomra van oka a szövetségi kormánynak.
– A migráció is egy nagyon sokat vitatott téma Németországban. Pénteken sikerült átnyomni a Bundestagon az úgynevezett állampolgársági törvényt. Milyen következményei lehetnek annak, ha ténylegesen bevezetik az intézkedést?
– Január 19-én fogadta el a Bundestag az úgynevezett „állampolgársági törvényt”, ami ötéves németországi tartózkodás esetén lehetővé teszi a német állampolgárság felvételét. Egyes esetekben, mint például jó teljesítményekkel a munkahelyen vagy az iskolában, illetve sikeres integrációval már három év után állampolgárságért folyamodhatnak az ott élők. Az eddigi joggyakorlat nagyon megengedően értelmezte a sikeres integrációt: volt már arra is példa, hogy egy tavalyi késeléses támadás elkövetője azért számított „sikeresen” integráltnak, mert egy német focicsapatban játszott.
Jelen állás szerint 12 millió nem német állampolgárú migráns él Németországban. Többségük most már jogosult lenne így az állampolgárságra, s ezzel egyúttal már azonnal szavazhatnának is a választásokon. A migránsok körében nem annyira népszerűek a jobboldali pártok, így vélhetően a kormánykoalíció tudna profitálni a migránsszavazatokból.
A migránsok hamarosan könnyebben kaphatnak német állampolgárságot (Fotó: Miguel Barreto)
– Egyre több iskolából hallani, hogy néhány migráns fiatal csoportba verődve egyfajta saría-rendőrséget hoz létre, és az iszlám szabályokat akarják kierőszakolni az iskola falain belül. Mennyire kell tartani attól, hogy a szélsőséges vallási nézetek még inkább beszivárognak a német társadalomba?
– Ez a veszély főleg a nagyvárosokban már most aktuális. A szélsőséges, főleg antiszemita megnyilvánulások a muzulmán migránsok köreiben mindennaposak. Ezek a tendenciák már évek, sőt évtizedek óta ott rejlenek a német társadalomban és az ott élő bevándorló csoportokban. Sok esetben épp hogy nem integrálódtak az idegen kultúrkörökből érkezők. Az október 7-i izraeli terrortámadásokat követő németországi incidensek, amikor több német városban Izrael-ellenes és antiszemita rigmusokat hangoztattak muzulmán migránsok tömegei, a német közvéleményt hirtelen felrázták. A németek ráébredtek, hogy mekkora problémát hoztak be az országukba. Ezt visszacsinálni pedig már nem nagyon lehet.
Borítókép: Egy bábukkal díszített traktor, amelyen (balra) Olaf Scholz német kancellár, Robert Habeck német gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter és Annalena Baerbock német külügyminiszter képei szerepelnek (Fotó: Odd Andersen/AFP)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
