A Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) és a Költségvetési Bizottság (BUDG) európai parlamenti (EP) képviselői közösen vonták kérdőre az Európai Bizottságot, amiért az pénzeket szabadított fel Magyarország számára.
A Parlament politikai és jogalkotási munkáját húsz állandó bizottság és három albizottság végzi, amelyek mindegyike elnököt és legfeljebb négy alelnököt választ.
Az Európai Bizottság képviseletében többek között Didier Reynders jogérvényesülési biztos tájékoztatta a képviselőket. Reynders biztos – miután hosszasan sorolta a magyar kormány által hozott pozitív lépéseket – elmondta, hogy „a bizottság úgy tekinti, hogy Magyarország meghozta a horizontális feltételek teljesítése érdekében szükséges intézkedéseket. Más területeken a bizottságnak továbbra is aggályai vannak az alapvető jogok chartája alapján. Az úgynevezett gyermekvédelmi törvény rendelkezése és a tudományos szabadság és a menedékjog komoly veszélyeztetése. E kérdéseket illetően a programok kapcsolódó részei továbbra is zárolva maradnak”.
Ez lefordítva ugyanazt jelenti, amit Reynders főnöke, Ursula von der Leyen jelentett ki korábban. A bizottság elnöke ugyanis szintén világosan kimondta, hogy az LMBTQ- és a migrációspolitikához köti az uniós pénzeket.
Ezt megerősítette egy másik biztos is az ülést megnyitó beszédében. Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos hasonlóképp erősítette meg ugyanezeket. Miután kifejtette, hogy az Európai Bizottság jogi kötelezettség alatt állt, hogy Magyarország pénzeit feloldja megerősítette, hogy
azt is szem előtt kell tartanunk, hogy Magyarország nem kezdett tárgyalásokat a charta felhatalmazó feltételei szempontjából releváns egyéb jogsértésekről, amelyek az LMBTQ, az akadémiai szabadság és a menedékjog tekintetében állnak fenn.
