Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Harcolni fogunk és megvédjük az érdekeinket. Nem engedjük meg Koszovónak, hogy az ENSZ tagja legyen
– mondta Vucsics.
Az év elején még arról volt szó, hogy megegyezés született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításának módjairól.
Mint lapunk beszámolt, az akkori, ohridi találkozó célja nem az volt, hogy új megállapodást kössenek a felek, hanem hogy a február végén Brüsszelben született megállapodás megvalósításáról egyeztessenek.
Az volt a kérdés, hogy megegyezzünk, hogyan alkalmazzuk a megállapodást. Ez gyakorlati lépéseket jelent: mit kell tenni, mikorra kell megtenni, kinek kell megtennie és hogyan
– magyarázta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, amikor a javaslat kiegészítését ismertette. A 11 pontos javaslat egyebek mellett kitér arra, hogy a felek a jövőben elismerik egymás iratait, a másik által kiadott diplomákat, dokumentumokat. Emellett egyszerűsödik a két balkáni ország között a határátkelés és a munkavállalás, és erősítik a gazdasági kapcsolatokat is. Az akkori megállapodás kimondta, hogy Belgrád nem gördíthet akadályokat az elé, hogy Pristinát felvegyék a nemzetközi szervezetekbe, Koszovó pedig létre kellene hogy hozza a Szerb Önkormányzatok Közösségét.
Májusban aztán gyakorlatilag elszabadult a pokol Koszovóban.
Azt követően, hogy a Pristina által szervezett és a szerbek által bojkottált választáson az albánok nyertek, albán polgármesterek kerültek a szerbek lakta települések élére. A helyi szerbek ellenezték, hogy a győztes albán polgármesterek elfoglalják a helyüket a városházán.
Mint lapunk is beszámolt róla, az események véres fordulatot vettek. Több tüntető és a KFOR katonái – köztük magyarok is – megsérültek.
A koszovói összecsapások az év második felében is folytatódtak. Szeptemberben Banjszka településen volt incidens a koszovói albánok és a helyi szerbek között.
Mint akkor a Magyar Nemzet is megírta, egy csoport álarcos és fegyveres személy támadt a rendőrökre. Egy egyenruhás életét vesztette. Mint később kiderült, a tűzpárbaj során a rendőrök három szerb nemzetiségű helyi lakost öltek meg. A rendőrség a következő napokban több szerbet is letartóztatott.
A helyzet rendezését sürgeti a nemzetközi közösség is, már csak azért is, mert több olyan világpolitikailag is fontos esemény várható a következő időszakban, amely alapjaiban rengetheti meg a folyamatot. Lapunk korábban ezeket csokorba szedte.
Ezen történések közé tartozik, hogy áprilisban lejár Miroslav Lajcák Belgrád és Pristina párbeszédéért felelős uniós megbízott mandátuma, június 6-a és 9-e között európai parlamenti választásokat tartanak, novemberben pedig az amerikaiak voksolnak.
A Kosovo Online helyi hírportál közben arról ír, hogy a politikai helyzet ismerői úgy vélik, Szerbia után rendkívüli parlamenti választásokat kellene szervezni Koszovóban is, tekintettel arra, hogy Albin Kurti miniszterelnök jelenlegi kormánya minden területen megbukott, így a Szerbiával folytatott párbeszédet illetően is.
Arbnor Sadiku, a téma szakértője szerint a koszovói kormány jelentős hibákat engedett meg magának, kezdve az oktatástól az infrastrukturális projekteken át, a gazdaságfejlesztésen keresztül a külpolitikáig és a Szerbiával folytatott párbeszédig.
Kudarcok érték az oktatásban, az infrastrukturális projektekben, a gazdaságfejlesztésben, a külpolitikában is. Koszovó semmilyen nemzetközi szervezetnek sem lett tagja, illetve nincsenek új országok sem, amelyek elismerték volna a függetlenségét. A legnagyobb kudarc pedig a Szerbiával folytatott párbeszéd
– mondta Sadiku.
Borítókép: Koszovói rendőrök egy útellenőrző pontnál az észak-koszovói Banjszka falu határában 2023. szeptember 27-én (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az európai politikusok számos képviselője a kommunizmus diktatúrájának valamiféle változatát óhajtja ráerőltetni a világ általunk is lakott népességére.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!