Ma ismét Brüsszelben, az Európai Tanács rendkívüli ülésén találkoznak az Európai Unió kormány- és államfői. A terítéken többnyire az EU 2021–2027-re szóló hosszú távú költségvetésének félidős felülvizsgálata szerepel. Brüsszel álláspontja, hogy a háború fényében „meg kell erősíteni az EU hosszú távú költségvetését”.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ötvenmilliárd eurót építenének be a költségvetésbe az úgynevezett Ukrajna-eszköz számára (17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 33 milliárd euró hitel formájában).
Magyarország álláspontja a témában egyértelmű, ezt Orbán Viktor miniszterelnök a francia Le Point lapnak adott nyilatkozatában erősítette meg legutóbb.
Nem értünk egyet azzal, hogy ötvenmilliárd eurót adjunk, ami hatalmas összeg. Nem értünk egyet azzal, hogy ezt négy évre adjuk
– nyilatkozta a kormányfő.
A kormány eddigi kommunikációja is a békét helyezte a középpontba, erre igyekeztek felhívni a figyelmet azzal is, hogy ha kőbe véssük, hogy négy évre elköteleződünk a háború mellett, akkor legalább négy évig még háború lesz. Mivel a nyugati fősodor nem képes vagy külső nyomásra nem hajlandó ezt belátni, múlt hét szombaton javaslatot tett a kormány Brüsszelnek, egyfajta kompromisszumot.
E szerint Magyarország kész részt venni az EU-s 27-ek megoldásában, azzal a feltétellel, hogy minden évben döntenek arról, hogy továbbra is küldjenek-e pénzt vagy sem. És ennek az éves döntésnek ugyanolyan jogalapja kell hogy legyen, mint ma: egyhangúnak kell lennie.
Mindezek ellenére soha nem látott mértékű zsarolást hirdettek Magyarországgal szemben. A Financial Times brit lap közölt a minap egy anyagot brüsszeli forrásokra hivatkozva, amely azt a stratégiát vetítette előre, hogy minden uniós forrást vonjanak meg hazánktól, ha újból vétót kap az ukrajnai támogatás.
Borítókép: Munkások tisztítják az uniós logóval ellátott táblát a brüsszeli Európa épületben 2019. június 21-én (Fotó: AFP/Virginia Mayo)
EU-csúcs
