A nyolcvanas években, a Peresztrojka idején, a legtöbb szovjet alattvaló érezte, hogy közel a vég. Bár Európában sokan nem hittek benne, belülről nyilvánvaló volt, hogy a rendszer már nem húzza sokáig. Hasonló érzések keringenek ma is a józanabbul gondolkodó ukránok fejében, akik a hazug propaganda ellenére sem egy egész nemzedék legyilkolásában, hanem a béke megteremtésében látják a megoldást.
Az emberek ugyanis belefáradtak a több mint tíz éve tartó háborúba, mely 2022-ben csak új intenzitásra kapcsolt, és már nemcsak a Donyec-medencét érinti. Sokan mostanra kezdik felfogni, hogy ez nem az ukránokról szól, hanem mindössze egy olyan proxyháború, melyben rájuk csak „emberanyagként” van szükség. Addig sem a tengeren túlról kell katonákat küldeni.
Ukrajnában két éve folyamatosan tart az erőszakos mozgósítás, viszont eddig alig érintette például Kijevet, ahol a nemzetközi delegációk látogatásai miatt mostanáig megőrizték a békés város látszatát. A katonadeficit azonban akkora, hogy mostanra már az ukrán fővárosok utcáin is megjelentek a hadkiegészítők ellenőrzőpontjai, ahol soron kívül kaphat bárki behívót. Vidékről már nem is beszélve, ahol a legdurvább módszereket alkalmazzák az emberrabláshoz a toborzók, vagy, ahogy a népnyelv hívja őket: az új Gestapo. Ukrajnában a háború kitörésekor még sorok álltak a hadkiegészítő parancsnokságok előtt, az ország mostanra viszont eljutott odáig, hogy az állampolgárainak bujkálnia kell a hatóságok elől. A lezárt határok és a rettegés miatt sokan csak úgy hívják az országot:
a Zelenszkij nevét viselő 95-ös számú Gulag…
(Zelenszkij produkciós irodája miatt nevezik így, amelynek neve 95Kvartal – a szerk.)
Felmerül a kérdés: milyen katona lesz abból, akit akarata ellenére összeszednek az utcán és a frontra küldik? A válasz: semmilyen! Mindez csak időhúzás, még mielőtt bekövetkezne a vég. A fegyverforgatáshoz egyébként értő rendőrséget, titkos szolgákat, belügyeseket ugyanis levédte a hatalom, nekik katonai felmentésük van, nem kell harcolniuk. Végül is, valakinek a rendszert is meg kell védenie a háborúba egyre inkább belefáradó néptől, nehogy véletlenül tüntetést, ne adj Isten, Ukrajnában megszokott forradalmat szervezzenek az utcai emberrablások miatt.
A fronton a veszteségek a legtöbb szakértő szerint kolosszálisak. És már az ellenzéki politikusok is veszik a bátorságot és ki merik mondani: a háborúban eddig legalább félmillió ukrán katona halt meg. A honvédparcellák napról-napra bővülnek, és a fél Európányi országban nincs olyan település, ahol ne lenne zászlós katonasír.
Miután az országban, már két éve hivatalosan sem szabad a sajtó, az emberek az alternatív csatornákról, a Telegramról, a Facebookról, illetve sokszor a Tik-Tokról tájékozódnak. Ide kerülnek fel azok a rémtörténetek is, amelyek egyébként a televíziókban és az újságokban nem jelenhetnének meg. Ezekből tudhatunk arról, hogy elegendő fegyver és lőszerellátmány hiányában egyre több frontra küldött katona tagadja meg a szolgálatot.
Az ukránoknak ugyanis kritikus az utánpótlásuk, gyakran egy kalasnyikovval és két tárral hagyják őket a lövészárokban, amit aztán az orosz drónok vagy az 500-1500 kg-os bombák megsemmisítenek. Az oroszok új taktikája, hogy több száz kilogrammos bombákkal számolja fel az ukrán védvonalakat. Akit ilyen helyre küldenek, annak esélye sincs a túlélésre.
Parancsmegtagadásért golyó jár?
De olyan esetekről is hallani, hogy valakit parancsmegtagadásért lőnek le saját felettesei. Az ukrán Telegram-csatornákon volt olvasható, hogy a 14-es számú gépesített dandár zászlóaljparancsnoka lelőtt egy ötgyermekes édesapát, mert az megtagadta az ukázt, és nem ment az értelmetlen húsdarálóba. A történet szerint mindez Kupjanszk térségében, Szinykovki községben volt, ahol az említett ukrán zászlóalj súlyos veszteségeket szenvedett, és emiatt a harci morál is alacsonnyá vált. Viszont a parancsnok azért, hogy feletteseinek megfeleljen, rendszeresen értelmetlen húsdarálóba küldte az embereit. Legutóbb az Olekszij Nedola, ötgyermekes családapa által vezetett egységet akarták öngyilkos akcióba küldeni. Ő azonban tiltakozott, mondván, nincs értelme, mindenki meghalna. A családja elmondása alapján a felettese nem tűrte a „lázadást”, és egy sorozattal nyilvánosan kivégezte Nedolát. A gyilkosságot hivatalosan ráfogták egy orosz támadásra. A család a hírek szerint az ügyészséghez fordult, választ azonban nem kapott.
Egyre több elemzés, de még a karikatúraoldalak is foglalkoznak azzal, hogy Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők nemrégiben kinevezett főparancsnoka Avgyijivka elvesztése után, a fronton keletkező repedéseket élő erővel tömi be. Mint írják: több ezer katonát küld technika és lőszer nélkül, hogy élő pajzsként takarják el velük a réseket.
A népszerű Kartel nevű ukrán Telegram-csatorna is arról ír, hogy hamarosan egy újabb nagyobb települést, Csaszov Jart is elvesztheti Ukrajna. Mint fogalmaznak: mindez akár tavasz végére is megtörténhet, ugyanis a hadsereg morálisan tönkrement. A fronton a helyzet annyira kétségbeejtő, hogy már nem is beszélnek róla. Akik azonban igen, azok úgy vélik, hogy a front összeomlása után nemcsak Csaszov Jar, de Harkív és Odessza is orosz kézre kerülhet. A két várost naponta érik intenzív rakéta- és dróntámadások, emiatt órákig áramszünet van, ami miatt élhetetlenné váltak. Kijevben sokan azt sem tartják kizártnak, hogy az orosz hadsereg hamarosan még egyszer körbe fogja zárni az ukrán fővárost. A jelenlegi frontvonal nem azért nem halad jelentősebben előre, mert nem tudna, hanem, mert ott véreztetik ki az ukrán sereget. Felesleges több várost lerombolni emiatt.
Az örök korrupció
A háború a legjobb üzlet, és ezt Ukrajnában tudják jelenleg a legtöbben. Ami eltűnik, azt simán le lehet írni, legyen szó fegyverről vagy éppen humanitárius segélyszállítmányról. És, ha Nyugatról korlátlanul és ellenőrizetlenül öntik a pénzt egy lélegeztetőgépen tartott országba, az is tökéletes táptalaja a korrupciónak. Nemrég visszatért a pályára Kirill Timosenko, aki korábban az elnöki irodában felelt az úgynevezett „Nagy építkezés” nevű projektért, amely az ország úthálózatát volt hivatott felújítani. A korrupciós botrányok miatt azonban – nyugati nyomásra – távoznia kellett hivatalából. Az ifjú politikus, akiről Ukrajnában úgy tartják, hogy a legjobb sikkasztási sémákat találta ki, most visszatért a pályára. Nem is akárhova, a mézesbödön közepébe, a Védelmi Minisztériumba. Most ő felel a védelmi vonalak kiépítéséért, amiben sokan újabb szélhámosságot vélnek felfedezni. A ZErada nevű, általában komoly politikai elemzéseket közzétevő Telegram-csatorna ezt írja:
Megnéztem ezt a videót, melyen az elnök ellenőrzi a védelmi vonal objektumait Szumi megyében és déjá vu-m lett. Ugyanígy adták el ugyanis anno a Nagy Építkezést is. És Kirill Timosenko már egy hónapja a Védelmi Minisztériumban dolgozik. Egy-két év múlva majd értesülni fogunk a szerződésekkel kapcsolatos házkutatásokról, és a tisztviselők őrizetbe vételéről. És azon sem csodálkozom, ha minden szakértő arról nyilatkozna, hogy az Orosz Föderáció hadserege, az Elnöki Iroda kérésére, Szuminál jön be. Ez ostoba módon igazolná az építkezést is.
A rovnói Don Juan
Míg egyesek tehát jól keresnek az ukrán háborúból, addig mások az életüket féltve rettegnek otthon a hadkiegészítők eljövetelétől. Rosszabb esetben egy lövészárokban várják a halálukat. Azok azonban, akik odaküldik őket, vagyis a területi toborzóirodák munkatársai egész jól elvannak. Amellett, hogy a megvesztegethetőségük miatt az elmúlt két évben ők váltak az ország új elitjévé, még a szerelemre is jut idejük. Az ukrán egységes televíziós műsorfolyamon gyakran népszerűsítik a hadkiegészítők tevékenységét. Így vált egy egész ország kedvencévé a rovnói toborzóparancsnok. Történt ugyanis, hogy Olekszandr Jarmosevicsről észak-koreai sílusú propagandavideót készített a helyi TV, amelyben elmondták, hogy mennyire ügyes, becsületes, megjárta a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletet, igazi feddhetetlen katona. Majd a felvételekre rávágták azokat a rejtett kamerával készített videókat, amelyeken a rovnói Don Juan az egyenruhás hölgybeosztottaival csókolózik az irodában. Persze, felváltva. Nincs is ezzel semmi gond. A katonanők férjeit leszámítva egész Ukrajna megmosolyogta a tettre kész parancsnokot. Egy azonban biztos, mégpedig az, hogy azok a fiatalemberek is szívesen lennének a helyében, akiket az utcai embervadászat során épp ő küldött a halálba.
Borítókép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat által 2024. március 27-én közzétett szórófotón Volodimir Zelenszkij (R) Ukrajna elnöke látható, amint ukrán katonákkal sétál a 117. különálló területvédelmi dandár helyén Sumy régióban
Orosz–ukrán háború
