Terrorszervezetek célpontjaivá váltak az arab országok keresztényei

Fellángoló erőszak és folyamatos elvándorlás – ilyen kihívásokkal kell szembenéznie az arab világban élő nem muszlim lakosságnak. Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója elemzésében kiemelte, a kisebbségeket különböző terrorszervezetek és milíciák vették célba, köztük az Iszlám Állam.

Libanoniak egy autóhoz rögzített Krisztus-szobor mellett Bejrútban 2016. április 29-én, az ortodox nagypéntek napján. Fotó: OLIVER WEIKEN

Az arab világ etnikai kisebbsége

Kurdok, asszírok, koptok és más csoportok is élnek az arab országokban az arab lakosság mellett. A régióban továbbá olyan vallási közösségek is jelen vannak, mint a keresztények, a zsidók, a szábeusok, a jezidik vagy például a bahá’iok – emelte ki Tárik Meszár. A történelem folyamán a mai arab országok területén élő nem muszlimok helyzete mindig is ingatag volt: a pozitív periódusok mellett voltak olyan időszakok is, amikor áldozatul estek mészárlásoknak, pogromoknak, valamint a marginalizálódás jelensége is sújtotta e közösségeket. A Közel-Keleten a XIX. századi oszmán reformok időszakáig a kisebbségek a muzulmánok által uralt birodalom védett alattvalói voltak, akiket vallási alapon különböztettek meg más polgároktól.

A XIX. századi oszmán reformmozgalmak, a népszuverenitás új eszméinek elterjedése, valamint a modern államrendszerek első világháború utáni megteremtése drasztikusan átalakította a korábbi állapotokat, és a különböző kisebbségek ideig-óráig megtapasztalhatták a nyugati típusú kisebbségpolitika hatásait

– hívta fel a figyelmet a kutató.

A biztonsági szolgálat emberei a tantai Szent György-templomban 2017. április 9-én, miután pokolgép robbant a kopt keresztény templomban a virágvasárnapi istentisztelet alatt Fotó: Haled el-Fiki / MTI/EPA

Az arab világban élő nem muszlimok a többség szemében gyűlölt közösséggé és az imperialisták kollaboránsaivá váltak, miután az Oszmán Birodalmat az első világháborút követően feldarabolták és a nyugati hatalmak mandátumterületeket szereztek.

„A nyugati hatalmak szakadékot teremtettek a többségi muszlim és a kisebbségben lévő keresztény, zsidó és egyéb csoportok között, majd a különféle gyarmatok és mandátumterületek megszűnésekor cserbenhagyták a modern arab országok nem muszlim lakosságát” – áll az elemzésben.

Tárik Meszár azzal zárta szavait, hogy az arab régió már évezredek óta az etnikai és vallási sokszínűség térsége, de a jelenkori politikai viszonyok bizonytalanná teszik a nem muszlim közösségek jövőjét, ami a több ezer éve létező őshonos népek eltűnését is eredményezheti.

Borítókép: Libanoniak egy autóhoz rögzített Krisztus-szobor mellett Bejrútban 2016. április 29-én, az ortodox nagypéntek napján (Fotó: MTI/EPA/Oliver Weiken)