Ukrajna még mindig a már meghozott döntés feltételeit görgeti maga előtt

Várhelyi Olivér: Szorosan együtt kell működni a kisebbségekkel és rokonállamaikkal

2024. 03. 20. 14:24
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa sajtótájékoztatót tartanak Brüsszelben, az EU–Ukrajna Társulási Tanács ülése után 2024. március 20-án. Fotó: Manninger Miksa
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kibújt a szög a zsákból az EU–Ukrajna Társulási Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón. A média képviselői előtt Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa kiemelte, hogy a bizottság Ukrajna mellett áll ameddig csak kell, ugyanakkor az EU-s berkekben elengedhetetlen beszédelemeken kívül a valós tartalomról is beszélt.

Ma tudomásul vettük a négy hátralévő reformlépéssel kapcsolatos munkát, amelyek elengedhetetlenek a tárgyalási keret elfogadásához, és amelyek alapján az Európai Tanács határozatot hozott a csatlakozási tárgyalások decemberi megkezdéséről

– fogalmazott Várhelyi Olivér, akinek szavai ismét megerősítették, hogy Ukrajna még mindig maga előtt görgeti a róla már meghozott döntéshez kötött feltételeit. Mint ismert, az EU tagállamainak vezetői még tavaly decemberben, Orbán Viktor konstruktív távollétében döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

A csatlakozási folyamat következő lépése az lenne, hogy az EU határozza meg a tárgyalási kereteket, amelyeket Ukrajnának követnie kell, azonban ennek gátat szab egyelőre – ahogy az a mostani kijelentésből is kihallatszott –, hogy a már meghozott döntéshez csatolt feltételek sem teljesültek.

Konkrétumokat említve a bővítési biztos beszélt a bizottság elvárásairól is.

A bizottság továbbra is figyelemmel fogja kísérni mindezen lépések végrehajtását, és ez magában foglalja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak előmozdítását is, ahol hangsúlyozzuk, hogy szorosan együtt kell működni a kisebbségekkel és rokonállamaikkal

 – emelte ki.

Mindezek ellenére Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a tárgyalási folyamatok gyorsítását szorgalmazta és reményeit fejezte ki, hogy a befagyasztott orosz vagyonok által termelt profitot – két-három milliárd eurós tételt jelent évente – fordítsák Ukrajna katonai támogatására. Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke felszólalásában számításainak adott hangot, hogy az újonnan létrehozott ukrajnai segítségnyújtási alap eredményes lesz.

Ez az az alap, amelyet Magyarország nem vétózott meg, mivel elérte, hogy a rá eső hozzájárulás felhasználási körét saját maga tudja meghatározni.

Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa sajtótájékoztatót tartanak Brüsszelben, az EU–Ukrajna Társulási Tanács ülése után 2024. március 20-án (Fotó: Manninger Miksa)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.