Milliárdokat szavaztak meg Brüsszelben a Kijevnek történő fegyverszállításokra

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: el kell kerülni a NATO–Oroszország-konfrontációt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Külügyek Tanácsának ülésére érkezett Brüsszelbe, ahol főként az ukrajnai háború aspektusairól beszélt, külön érdekesség, hogy mindez Antony Blinken, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének videókapcsolatos jelenlétében történt.

A tárcavezető erős pozícióból beszélt, hiszen Magyarország Ukrajnával szomszédos ország, és több mint egymillió menekültet fogadott be és több mint 1600 iskolába és óvodába járnak hazánkban ukrán gyermekek.

Ami miatt szintén kitüntetett pozícióból beszélt a külügyminiszter, az az, hogy annak ellenére, hogy lengyel–ukrán viszony a médiában rendkívül szoros kapcsolatként csapódik le, a határviszonyok meglehetősen kiszámíthatatlanná váltak. – Emiatt az Ukrajna és az európai országok közötti közúti forgalom egy jelentős része most már a kifejezetten rövid magyar–ukrán határra tevődött át – emelte ki Szijjártó Péter.

Ez kifejeződik a várakozási időben. Ukrajna irányában a kamionoknak két-három napot, az Európai Unió, Magyarország irányába a kamionoknak Ukrajnából 9–12 napot kell várniuk ahhoz, hogy át tudják lépni a határt

– tájékoztatott.

A terhelés oldását hivatott elősegíteni a fényeslitkei, több mint százmillió euróból épült átrakodóterminál, de a kialakult helyzetre való tekintettel további lépéseket jelentett be a külügyminiszter. Mint kiderült, hamarosan új átkelőhely lesz a két ország között Nagyhódos és Nagypalád között, illetve ezenfelül a beregsurányi átkelőt alkalmassá teszik teherforgalom lebonyolítására is.

Szijjártó Péter álláspontját erősítette a kárpátaljai magyar közösség szenvedése is, mivel rendszeresen visznek a frontra a közösségből férfiakat, akik közül többen meg is haltak. Így, mint a háború terheit halmozottan viselő állam képviselője, rendkívül veszélyesnek és riadalmat keltőnek nevezte a közelmúltban elhangzott nyilatkozatokat, amik arról szóltak, hogy európai szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába.

A Külügyek Tanácsa előtt a magyar tárcavezető emlékeztetett egy korábban elfogadott NATO-álláspontra is, amely úgy szólt, hogy a NATO nem hadviselő fél és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a közvetlen összeütközés a NATO és Oroszország között ne jöhessen létre. A jól ismert nyilatkozatok elmondása szerint ezt a megállapodást is megsértik. 

Ami az Egyesült Államok külügyminiszterének válaszát illeti […] annyit tudok mondani, hogy a külügyminiszter úr megerősítette, hogy az továbbra is egy közös érdeknek tekintendő, hogy a NATO és Oroszország között ne legyen közvetlen konfrontáció. Ez szerintem jó hír

– felelte egy, az USA külügyminiszterének reakciójára irányuló kérdésre Szijjártó Péter.

Mindezen túl hétfőn elfogadták az Európai Békekeret ötmilliárd euróval történő növelése, mely hivatott kifizetni az Ukrajnába szánt fegyverszállításokat az EU-s tagországoknak. Magyarország tartózkodott a döntés meghozatalában, azzal a feltétellel, hogy a rá eső összeget saját maga tudja meghatározni, hogy mire lehet fordítani. Magyarország a nagyjából ötvenmillió eurós hozzájárulását többnyire az illegális migráció feltartóztatására és a Nyugat-Balkán támogatására tervezi majd ajánlani, nem fegyverszállítások fedezésére.

Borítókép: A Külügyek Tanácsának ülése Brüsszelben 2024. március 18-án (Forrás: Szijjártó Péter/Facebook)