– Bosznia-Hercegovina 2022 decemberében lett tagjelölt ország. Miben mutatott fel sikereket, hogy most megtörténhetett a bejelentés a bizottság részéről, miszerint ajánlani fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését? „Természetesen további előrelépésre van szükség az unióhoz való csatlakozáshoz” – fogalmazott a bizottság elnöke. Miben kell még fejlődnie az országnak?
– Az egész csatlakozási folyamat több lépcsőből áll. Most eljöhet a következő lépcső, ami a csatlakozási tárgyalások megkezdése. Nyilván az összes feltételnek, ami a csatlakozáshoz szükséges, a belépésre teljesülnie kell. De ahhoz, hogy a különböző lépcsőfokokon egy ország átjusson, megvan, miket kell teljesíteni. Bosznia-Hercegovina esetében is voltak ilyen feltételek. Tavaly decemberben egyértelmű üzenetet küldött az Európai Tanács, azaz az európai vezetők, hogy ha Bosznia-Hercegovina elér egy kritikus fejlődési szintet az uniós követelményekkel kapcsolatban, akkor hajlandóak arról dönteni, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások.
Egyértelmű, hogy az a jogalkotási, politikai és végrehajtási munka, amit az új bosznia-hercegovinai politikai koalíció, politikai formáció letett az asztalra, már hozza azt a szintet, hogy meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.
Elsősorban olyan régóta elhanyagolt területekről beszélünk, mint a jogállamiság, az igazságszolgáltatási reform, a küzdelem a korrupció ellen, küzdelem a pénzmosás ellen vagy a küzdelem a szervezett bűnözés ellen. Ezeken a területeken mind eljutottunk arra a szintre, hogy előrelépést tudunk felmutatni. Ez volt maga a javaslat, amit a bizottság tett. Az elnök asszony ön által idézett mondata az Európai Parlamentben azért is szólt úgy, hogy senki ne dőljön hátra.
Tehát, innentől csak több lesz a munka, még gyorsabban kell dolgoznia, és még több mindent kell teljesítenie a boszniai félnek.
– Az említett lépcsőkről az eddigi tapasztalatok nem azt mutatják, hogy azokon olyan gyorsan lehetne haladni. Montenegró 2010 óta tagjelölt és hat éve zártak le vele utoljára csatlakozási fejezetet. Szerbiával 2014 óta nyitottak a csatlakozási tárgyalások, de nem haladnak kifejezetten gyorsan. A valódi bővítési szándék marad el vagy a Nyugat-Balkán országai nem végzik el a házi feladatot?