Hamarosan új tagállamot köszönthet az Európai Unió

„Szerintem a következő bizottsági mandátum végére lehetnek már új tagállamok is akár” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Várhelyi Olivér. Az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa arról is beszélt, hogy egy teljes bizottsági cikluson át elhanyagolt téma volt az Európai Unió bővítése, ami nemcsak megállította, de vissza is vetette a Nyugat-Balkán előrehaladását. Bár az unió ez idő alatt nem mutatott motivációt a bővülésre, mára jelentősen megváltoztak a keretek. Oroszország agressziója Ukrajna ellen jelentős hátszelet adott a bővítési kedvnek, a magyar biztos alatt új kezdeményezések születtek, amik a bővítési tárgyalásokat hivatottak felgyorsítani.

EC AUSTRIA Fotó: Alex HALADA

– Én azt javaslom, hogy közelítsük meg ezt a kérdést a tagállamok perspektívájából. Ha visszább megyünk az időben azt látjuk, hogy 2004-ben volt egy nagy csatlakozási hullám. Utána volt még két bővítés. Ezek után egy olyan bizottság vette át az irányítást, amelyik arra való hivatkozással, hogy most bővítési fáradtság van, úgy döntött, hogy az egész mandátumában nem is akar foglalkozni bővítéssel. Ön is a 2010-es beszélt, ha ebből levonja azt az ötéves mandátumot, amit az előző bizottság elmulasztott, akkor mindjárt látható, hogy ez önmagában is jelentős oka a késedelemnek. De a késedelem egy másik oka, hogy a politika és nemzetközi kapcsolatok világában ha bizonyos munkafolyamatok megállnak, akkor az addig elért eredmények is sok esetben képesek még visszafelé fejlődni.

Egyértelművé vált a Nyugat-Balkánnak, hogy mivel nincs motiváció az unióban, ezért az ő motivációs szintjük is alábbhagyott.

Ez lelassulást eredményezett a reformfolyamatokban is. Innen kellett nekünk átvenni a stafétát. A leglátványosabb kudarc 2019 októberében történt, amikor két tagállam azt mondta, hogy márpedig nincs szükség a bővítésre. Ehhez képest most már azt láthatjuk, hogy a bővítés nemcsak, hogy ott van újra a vezetők legfontosabb témája között, hanem szerintem mára egyértelmű, hogy a bővítésre szükség van, és meg is fog történni belátható időn belül. A Nyugat-Balkán valóban indokolatlan módon vár már tizenéve.

– A régió egyértelmű feltételrendszert kap az uniótól?

– Ebben a mandátumban azon dolgoztam, hogy ez így legyen. Egyértelművé kellett tenni a Nyugat-Balkánnak, hogy Európa mit szeretne. Európa a Nyugat-Balkánt az Európai Unióban szeretném látni. Ehhez kölcsönösen fel kell gyorsítsuk a folyamatokat. Ezért rengeteg új kezdeményezést tettünk, amikkel mára minden adottá vált, hogy a csatlakozási folyamat felgyorsuljon. Új tárgyalási módszertant vezettünk be, új beruházási és fejlesztési tervvel álltunk elő, illetve a legújabb eszköz, ami gyorsíthatja a tárgyalásokat, az az úgynevezett növekedési terv. Nagyon remélem, hogy ebben a félévben komoly áttörésnek leszünk szemtanúi akár Montenegró, Szerbia, Albánia esetében, vagy a választások utáni Észak-Macedóniával. 

Persze azt sem lehet letagadni, hogy az orosz agresszió Ukrajna ellen felgyorsította Európában is a bővítés ügyét.

Tehát a nyugat-balkáni kollégáknak is mindig az az üzenet, hogy használják ki a lehetőséget, az ajtó tárva-nyitva, úgyhogy gyerünk előre.

– Ez a bejelentés lendületet adhat Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak is? Tavaly év végén a tagállamok vezetői végső soron jóváhagyták mindkét ország csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

– A csatlakozás egy érdemalapú folyamat, amiben minden állam a maga útján halad. De az Európai Unióból szemlélve a politikai folyamat úgy néz ki, most készülnek fel a tagállamok arra, hogy új tagokat fogadjanak be. Szerintem a következő bizottsági mandátum végére lehetnek már új tagállamok is akár.

– Az EU bővítése mellett eltérő érvelések sorakoznak. Az egyik iskola azt mondja, hogy egyszerűen az Európai Unió gazdasági érdekeit szolgálná, ha bizonyos tagállamokkal bővülne. Mások úgy vélik, hogy geopolitikai érdeke az uniónaknak a bővítés, hisz ha nem biztosítja be a befolyását egy nagyobb területre, akkor más aktorok tehetik ezt meg. A harmadik sokszor megjelenő érv az úgynevezett demokráciaexport, ami azon alapszik, hogy az EU bővítése feltételezi a csatlakozó országok demokratikus intézményeinek és jogállamiságának megerősödését. Ön melyiket helyezi előtérbe?

– Ezeket így mind együtt, mert ezek mind erős és egymásra épülő szempontok. Kezdjük a geopolitikával. Európában a geopolitika az, hogy béke, biztonság, stabilitás és prosperitás legyen.

Ez Európa geopolitikai érdeke, lehetőleg az egész európai kontinensen, és amennyire lehet, a közvetlen szomszédságában is. Ennek az elérése vezet el mindjárt a gazdasági érdekekhez. A gazdasági érdek nemcsak arról szól, hogy az Európai Unió tagállamai most gazdaságilag ebből hasznot tudnak-e húzni, hanem azt is jelenti, hogy a gazdaság képes olyan stabilizációs folyamatokat elindítani, amit a politika nem vagy nem mindig.

Magyarán olyan együttműködési kapcsolatok hozhatók létre a gazdaság révén, ami megszilárdítja az emberek közötti bizalmat meg az országok közötti bizalmat. Ez önmagában is elősegíti a térség stabilitását, biztonságát. Ehhez csak az Európai Unió tud eszközt adni, mert az Európai Unió az, amely szabályrendszert tud odavinni, az Európai Unió az, amelyik saját piacaihoz hozzáférést engedve gazdasági lehetőséget biztosít, és az Európai Unió az, amelyik a vállalatai, gazdasága révén befektetési lehetőségeket, munkahelyeket és növekedést is tud hozni a régióba. És itt érkezünk meg a harmadik ponthoz, ez az úgynevezett demokráciaexport, vagy inkább az európai értékközösség kibővítése.

Azt nevezhetjük demokráciaexportnak, ha tetszik, hogy természetesen az Európai Unióhoz csak úgy lehet csatlakozni, ha egy azonos értékrendszert és szabályrendszert vállal magára a tagállam. Ugyanezt tette Magyarország, ugyanezt tették a korábban csatlakozók is.

Ez az – az általam preferált fogalomrendszer szerint – európai értékközösség jelent bizonyos alapvetéseket, tehát például, hogy kiszámítható legyen a befektetési környezet. De ez csak stabil jogállamokon keresztül vezethet. Természetesen az is lényeges, hogy a működő demokráciák mégiscsak a piacgazdasági alapon szoktak működni, tehát a működő demokrácia egyben garanciája a piacgazdaság hosszú távú létezésének is. Az említett megközelítések nem kizárólagosan érvényesek, hanem mind egyszerre szerepel. De ez csak akkor megy, ha van kölcsönös érdek. A háború azt mutatta meg, hogy ez mindkettőnknek egyformán érdeke, mert ezzel lehet olyan hosszú távú stabilitást és békét biztosítani a Nyugat-Balkánnak, ami egyben garantálja a mi hosszú távú békénket, biztonságunkat is.

Ezért kell, hogy feltétlen legyen bővítés, s minél gyorsabban.

Borítókép: Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédsági és bővítési biztosa (Fotó: Európai Unió/Alex Halada)