Miközben a világ a blokkosodás irányába halad és a világgazdaság a kettészakadás felé tart, Magyarország a konnektivitáson alapuló megközelítés stratégiáját alkalmazza. Azzal, hogy hazánk a világ országaival való együttműködésre helyezi a hangsúlyt, amellett teszi le a voksát, hogy a világgazdaság jövőjét ne a bezárkózás és a protekcionizmus határozza meg – emelte ki legújabb elemzésében Philip Pilkington közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) külső munkatársa. Hozzátette: „a konnektivitási stratégia lehetővé teszi, hogy Magyarország kihasználja a geopolitikai lehetőségeket a gazdasági növekedés ösztönzésére és a legfejlettebb országokhoz való felzárkózásra”.
A szakértő statisztikai adatokra hivatkozva leszögezte: „ez a stratégia kezdi meghozni gyümölcsét”.
Az elmúlt évtizedekben számos nyugati ország feldolgozóipari kapacitása csökkent, a szolgáltatási szektorra és a nyereségességre való kizárólagos összpontosítás azonban károsnak bizonyult Európa globális versenyképességére nézve, miközben a Kínához hasonló országok megerősödtek. A magyar kormány az Európai Unió újraiparosítási célkitűzéseivel és a stratégiai autonómiára való törekvésekkel összhangban megfogalmazott irányelvei mentén sikeresen bővítette a feldolgozóipart. Ezt főként külföldi befektetések bevonzásával érte el, amelyre jó példa az új debreceni EV akkumulátorgyár. Eközben néhány európai országot továbbra is az egyre zsugorodó iparosodás jellemez, és az energiaválság, valamint egyéb kihívások további dezindusztrializációs folyamatot vetítenek előre a térségben.
A magyar stratégia empirikus értékeléséhez a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexeket (BMI-k) vizsgálta meg a szakértő. Philip Pilkington szerint a felmérésen alapuló hangulatindexek valós idejű helyzetképet adnak egy adott ágazat tevékenységéről. A BMI-értékek 0 és 100 között mozognak. Az 50 feletti érték az előző hónaphoz képest növekedést, míg az 50 alatti érték csökkenést jelez. Az MKI munkatársa elsőként a világ 10 vezető országát tekintette át a feldolgozóiparra vonatkozó, 2024 áprilisi BMI alapján.
Ezeknek az országoknak a feldolgozóipari szektorai fejlődtek a legnagyobb mértékben az előző hónapban. A listán Magyarország Görögországgal együtt a 10. helyen áll, és egyike annak a mindössze két európai országnak, amelyik szerepel a listán
– hangsúlyozta hazánk sikereit.
A tanulmány második felében azt a 15 európai országot vizsgálta meg, amelyek BMI-indexeket tesznek közzé. Ezen a listán Magyarország Görögország mögött, a második helyen áll.
Megfigyelhető, hogy ezen európai országok több mint a felében zsugorodott a feldolgozóipar
– mutatott rá.
Végül pedig, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság különösen az autóipar tekintetében szorosan összefonódik a német gazdasággal, az alábbiakban a magyar feldolgozóipari BMI-t a némethez viszonyítva vizsgálta meg. „Németország Európa egyik vezető gyártója, feldolgozóipara azonban 2022 második fele óta zsugorodik, míg a magyar bővül” – tudatta a közgazdász.
Philip Pilkington szerint egyértelműen kikövetkeztethető, hogy Magyarország „elszakadtˮ a német dezindusztrializációtól.
A feldolgozóipari BMI-adatok azt tükrözik, hogy Magyarországnak sikerült elszakadnia a sok szomszédját sújtó általános európai dezindusztrializációs tendenciától. A magyar konnektivitási stratégia ehelyett lehetővé teszi, hogy az ország tovább bővítse feldolgozóiparát.
Magyarország jó úton halad a folyamatos gazdasági növekedés felé, és egyre jobban felzárkózik a legfejlettebb országokhoz
– összegezte az eredményeket a közgazdász.
Borítókép: Festés előtt ellenőrzik az összeszerelt karosszériákat a négymilliomodik, Esztergomban gyártott autó alkalmából tartott sajtóbejáráson az esztergomi Suzuki-gyárban 2024. február 8-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
