Hszi szerint hatalmas potenciál van a Kína és Németország közötti, mindkét fél számára kölcsönösen előnyös együttműködésben, amelyet véleménye szerint ki kell használni. Közölte, hogy a Kína és Németország közötti együttműködés nem „kockázat”, hanem garancia a stabil kapcsolatokra és lehetőség a jövőre nézve, számolt be az MTI.
A kínai elnök hozzátette, hogy a Németországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatok folyamatosan fejlődni fognak, amíg mindketten tiszteletben tartják egymást, és a vitás kérdések fenntartása mellett keresik a „közös pontokat”.
– A kétoldalú kapcsolatokat hosszú távú és stratégiai szemlélettel kell mindenre kiterjedően megközelítenünk és fejlesztenünk
– mondta Hszi a német kancellárnak.
Arról is beszélt, hogy országaik ipari és beszállítói láncai mélyen összefonódnak, piacaik pedig nagymértékben függnek egymástól.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Hszi felszólította az összes érintett felet, hogy dolgozzanak együtt a béke mielőbbi helyreállítása érdekében és a konfliktus ellenőrizhetetlenné válásának megállításában.
Megerősítette, hogy Kína minden békés rendezésre irányuló erőfeszítést támogat, beleértve egy nemzetközi békekonferencia megtartását is, amelyet Oroszország és Ukrajna is elismer, mindkét fél egyenlő részvételével.
– Egyszer majd Németországban és Európában is lesznek kínai autók. Az egyetlen dolog, aminek mindig világosnak kell lennie, hogy a versenynek tisztességesnek kell maradnia
– mondta Scholz a sanghaji Tongji Egyetem diákjainak.
– Más szóval, hogy ne legyen dömping és túltermelés, és a szerzői jogokat se sértsék meg – mondta Scholz.
A német kancellárt a Mercedes-Benz elnöke és a BMW vezérigazgatója is elkísérte az ázsiai országba, hangsúlyozva a kínai piac fontosságát Európa legnagyobb gazdasága számára. Ola Kallenius, a Daimler vezérigazgatója Pekingben elmondta, hogy a kínai–német gazdasági kapcsolatokat nemcsak fenntartani, hanem fejleszteni is kell.
– Egy ilyen nagy piacról való visszavonulás nem alternatíva, ehelyett a pozíciónkat kell megerősíteni – mondta Kallenius a német vállalat kínai stratégiájáról.
Hasonlóan vélekedett a BMW vezérigazgatója is Németország legnagyobb kereskedelmi partneréről, Oliver Zipse véleménye szerint több lehetőséget látnak Kínában, mint kockázatot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben bejelentette, hogy versenyjogi vizsgálatot indítanak az elektromos autóknak nyújtott kínai támogatások által okozott piaci torzulások felmérésére. Ahogy akkor fogalmazott: „a globális piacokat elárasztják az olcsóbb kínai elektromos autók”.
Jelezte azt is, hogy amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy Peking megsérti a nemzetközi kereskedelmi jog szabályait, Brüsszel büntetővámokat vet majd ki a kínai járművekre. A német autóipar szakmai képviseleti szervezete, a VDA azonban ellenzi a kínai elektromos autókra kivetni tervezett uniós védővámot, mivel megítélése szerint az a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártana.
– A kínai iparnak nyújtott állami támogatásokkal szemben jelenleg fontolgatott uniós intézkedések „nem oldanák meg a német autóipar előtt álló kihívásokat – éppen ellenkezőleg” – jelentette ki Hildegard Müller, a szövetség elnöke.
Müller szerint mindkét félnek a párbeszédre kellene törekednie az EU kínai szubvenciók ellen indított vizsgálatai során. A Kínával folytatott jelenlegi üzleti kapcsolatok ugyanis „számos munkahelyet biztosítanak Németországban”.
Az év első három hónapjában tíz százalékra nőtt az egy évvel korábbi hét százalékról a kínai modellek részesedése Németországban. Miközben más autógyártók elektromos autóinak eladásai csökkentek, a kínai beszállítók növelni tudták eladásaikat.
Orosz–ukrán háború 
