Az Izrael elleni múlt havi iráni támadás Kim Dzsongun élénk érdeklődését váltotta ki, hiszen a támadás – és Izrael és szövetségeseinek, köztük az Egyesült Államok sikere a támadás elhárításában – az észak-koreai vezető számára egy próbát jelenthetett a nyugati védelem kitapasztalására, írta a The Wall Street Journal amerikai lap.
Az orosz–ukrán háború egyik nagy nyertese Észak-Korea lehet– legalábbis haditechnikai szempontból. A távol-keleti ország a konfliktusban szövetségesét, Oroszországot támogatja. Phenjan már temérdek fegyvert, köztük rakétákat szállított az orosz hadseregnek. Ukrajnában pedig élesben tesztelhetik a fegyvereket, melyre Észak-Koreának ez idáig nem volt lehetősége.
Észak-Korea hosszú ideje fenyegetést jelent Kelet-Ázsia biztonságára, mivel a kiszámíthatatlan phenjani rezsim ellenségként tekint Dél-Koreára, Japánra és az Egyesült Államokra is.
Időnként sor került tárgyalásokra a két Korea között a kapcsolatok normalizálásáról és a Koreai-félsziget denuklearizációjáról, ám ezek rendre kudarccal végződtek. Észak-Korea magatartásában ráadásul most változás következett be, amelyekből az a következtetés vonható le, hogy az ország valamilyen katonai akcióra vagy egyenesen háborúra készül, mondta el lapunknak korábban Csenger Ádám az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
Japán és Dél-Korea is szoros védelmi kapcsolatokat ápol az USA-val. Tavaly sor került közöttük egy háromoldalú csúcstalálkozóra, amelynek az egyik témája az Észak-Korea által jelentett fenyegetés volt. Ezek a biztonságpolitikai fejlemények tovább erősíthetik Kim Dzsongunban azt az érzést, hogy az USA és szövetségesei sarokba szorítják Észak-Koreát, és már nem lehetséges az együttműködés az Egyesült Államokkal.
Irán Izrael elleni támadása segíthet abban, hogy Észak-Korea jobban megértse, hogyan működnének rakétái, ha Japánt vagy Dél-Koreát támadná meg, két olyan országot, amelyek védelmi rendszere – Izraelhez hasonlóan – egyre inkább integrálódik az Egyesült Államokéval.
Észak-Korea és Irán pedig egyre inkább közeledik egymáshoz, ami nyugaton aggodalmat kelt. Attól tartanak, hogy a két ország végül katonai együttműködésre léphet, mutatott rá az amerikai lap.
A háború kezdete óta a Kim-rezsim egyre jobban felértékelődik Oroszország számára, az észak-koreai fél pedig fegyverekkel segíti Oroszországot. Becslések szerint eddig mintegy tízezer konténernyi hadianyagot szállított Phenjan Oroszországnak.
Így mielőtt Irán megtámadta volna Izraelt, Észak-Korea már tesztelhette saját lőszerei teljesítményét Ukrajnában.
Észak-Korea az elmúlt két évben minden korábbinál több rakétatesztet hajtott végre (2023-ban 36-ot), és már valószínűleg képes lenne nukleáris töltetű rakétával elérni az USA szárazföldi területeit is.
Phenjan április 22-én végrehajtotta első nukleáris ellentámadási gyakorlatát, hogy szimulálja a nukleáris irányítási rendszerét, ami egyértelmű figyelmeztetés ellenségei számára – közölte a KCNA állami hírügynökség.
Irán Izrael elleni támadását Teherán előre jelezte, a rakéták órákig repültek, így volt idő azok elhárítására. Kim Dzsongun azonban valószínűleg nem jelentene be egy esetleges támadást Dél-Korea vagy Japán elleni potenciális csapásról, amely a biztonsági szakértők szerint akár percek alatt érkezne.
A nukleáris fegyverekkel felszerelt Észak-Korea a világ egyik legnagyobb katonai fenyegetése. Az elmúlt években Phenjan büntetlenül hajtott végre fegyverteszteket, beleértve egy április 22-i gyakorlatot, amelyet Kim felügyelt, és amely az állami média állítása szerint az ország első szimulált nukleáris ellentámadása volt.
Phenjan és Teherán kapcsolatai
Amerikai és dél-koreai tisztviselők a közelmúltban aggodalmukat fejezték ki az Irán és Észak-Korea közötti esetleges katonai együttműködés miatt. A csütörtökön Phenjanba visszatért küldöttség részt vett egy kereskedelmi kiállításon és találkozott állami tisztviselőkkel – közölte a hét elején az iráni külügyminisztérium szóvivője, aki a kétoldalú katonai együttműködésről szóló spekulációkat elfogultnak és alaptalannak minősítette.
A Teherán és Phenjan közötti fegyverüzletek az 1980-as évekbeli iráni–iraki háborúig nyúlnak vissza. Az Egyesült Államok Védelmi Hírszerző Ügynökségének 2019-es értékelése szerint Irán Shahab-3 ballisztikus rakétáit a jelek szerint az észak-koreai Rodong-tervek alapján fejlesztették ki.
A dél-koreai kémügynökség közölte, hogy hasonlóságokat keres az iráni drónok és az Izrael ellen használt rakéták között. Bár kevés bizonyíték van arra, hogy Phenjan és Teherán szorosan együttműködött volna az elmúlt években, de fennáll a lehetősége annak, hogy a két fél a katonai technológia terén egyesíti erőit – mondta Tianran Xu, az Open Nuclear Network, egy bécsi székhelyű kutatócsoport elemzője.
Irán áprilisban ballisztikus és cirkálórakéták keverékét, valamint robbanó drónokat használt Izrael megtámadására, hasonlóan az Ukrajna elleni orosz támadásokhoz. A rakéták nagy részét a korai előrejelző radarok észlelték, majd a védelmi rendszerek elfogták, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más szövetségesek segítségével együtt.
Izrael maga is többrétegű légvédelmi rendszerrel rendelkezik, beleértve a közepes hatótávolságú David's Slinget, amely már 124 mérföld távolságból elfogja a rakétákat, valamint a nagy hatótávolságú Arrow-2 és Arrow-3 rendszereket, amelyek képesek a földi légkörön kívülről kilőni a rakétákat.
Az Izrael elleni iráni támadás tanulságai különösen értékesek lehetnek Észak-Korea számára, mivel Phenjan és riválisai egyaránt növelik haderejüket, hogy felkészüljenek egy esetleges konfliktusra.
Kim arra törekszik, hogy hiperszonikus technológiát és olyan rövid hatótávolságú rakétákat fejlesszenek ki, amelyek a repülés közbeni irányváltoztatással képesek összezavarni a radarokat. Észak-Korea legújabb rakétái közül több szilárd, nem pedig folyékony üzemanyaggal működik, ami lehetővé teszi a potenciálisan gyorsabb bevetést. Phenjan a feltételezések szerint barlangokba és hegyekbe rejtett el fegyvereket, és bemutatta, hogy vasúti kocsikból is képes rakétákat kilőni.
Válaszul Dél-Korea és Japán több tíz milliárd dollárt költ rakétavédelmi rendszereik korszerűsítésére. A két ország és az Egyesült Államok tavaly év végén kezdte el először összevonni rakétaradar-rendszereiket, bár katonai szakértők szerint az integrált védelem továbbra is távoli cél.
