Újra háborúzhat Észak- és Dél-Korea?

Észak-Korea hosszú ideje fenyegetést jelent Kelet-Ázsia biztonságára nézve, mivel a kiszámíthatatlan phenjani rezsim ellenségként tekint Dél-Koreára, az Egyesült Államokra és Japánra. Ezen túl Phenjan azt is kinyilvánította, hogy a két Korea már nem rokon ország, mondta el lapunk kérdésére Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Kim Dzsong Un megfigyeli, amint egy virtuális nukleáris ellentámadási gyakorlat során „rakétatüzérséget” indítanak. Fotó: KCNA VIA KNS Forrás: AFP

Időnként sor került tárgyalásokra a két Korea között a kapcsolatok normalizálásáról és a Koreai-félsziget denuklearizációjáról, ám ezek rendre kudarccal végződtek. Észak-Korea magatartásában változás következett be, amelyekből az a következtetés vonható le, hogy az ország valamilyen katonai akcióra vagy egyenesen háborúra készül. 

Kim Dzsong Un (C) egy virtuális nukleáris ellentámadási gyakorlatot figyel meg egy nagy rakétával. Tüzérségi egység egy ismeretlen helyen Észak-Koreában (Fotó: AFP/KCNA VIA KNS)

Jelenleg a Koreai-félszigeten nagyobb a veszély, mint a koreai háború kitörése, azaz 1950 óta bármikor. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető feladta a még a nagyapja, Kim Ir Szen által 1990-ben megalkotott fő külpolitikai stratégiai célt, az Egyesült Államokkal fennálló viszony normalizálását. Míg az egyik oldalon az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán, a Fülöp-szigetek és más országok fűzik szorosabbra a kapcsolataikat, ennek hatására a másik oldalon Észak-Korea, Kína és Oroszország kerül közelebb egymáshoz.

– 2023 elején a phenjani sajtóban a háborúra való készülődés témája jelent meg, illetve Dél-Koreára mint ellenségre kezdtek el hivatkozni a észak-koreai médiumokban

– mondta el lapunknak Csenger Ádám az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

– Évtizedek óta az volt az elsődleges cél, hogy a két Korea valamikor majd egyesüljön. Ezt a célt Kim elvetette és kijelentette, hogy Dél-Korea immár ellenségnek minősül, és a két Korea már nem rokon ország – tette hozzá. – Sőt szükség esetén akár a nukleáris fegyvereiket is bevetik Dél-Korea ellen. A térségben a geopolitikai törésvonalak fokozódnak, és Kim Dzsong Un úgy érzi, hogy sarokba szoríthatták. Arról lehet szó, hogy az amerikai–dél-koreai–japán együttműködés szorosabbá válik– mondta a szakértő.

Rendszeresek a térségben az amerikai és dél-koreai közös hadgyakorlatok, amiket Phenjan fenyegetésnek tart, az USA pedig kijelentette, hogy szüksége esetén akár atomfegyverrel is megvédi Dél-Koreát.

– Tavaly sor került egy amerikai, dél-koreai és japán csúcstalálkozóra amelynek az egyik témája az Észak-Korea által jelentett fenyegetés volt. Ezek a biztonságpolitikai fejlemények tovább erősíthetik Kim Dzsong Unban azt az érzést, hogy az USA és szövetségesei sarokba szorítják Észak-Koreát, és már nem lehetséges az együttműködés az Egyesült Államokkal – hangsúlyozta Csenger Ádám.

Észak-Korea kapcsolatai Oroszországgal

Tavaly szeptemberben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un, és a két ország közötti együttműködés fokozódik, mutatott rá a szakértő.

– Oroszország számára az elmúlt időszakban felértékelődött Észak-Korea szerepe, hiszen egy olyan országról van szó, ami szintén ellenzi az USA által dominált világrendet. Az ukrajnai háború kapcsán pedig az észak-koreai fél fegyverekkel segíti Oroszországot. Becslések szerint eddig mintegy tízezer konténernyi hadianyagot szállított Észak-Korea Oroszországnak

– tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kezet fognak 2023. szeptember 13-án (Fotó: AFP/Vladimir Smirnov)

– Tavaly év végén ennek eredményeként állíthatott pályára Észak-Korea egy kémműholdat. Az orosz fél pedig emellett nyersanyagot és élelmiszert szállít Észak-Koreába – tette hozzá Csenger Ádám.

Becslések szerint Észak-Korea eddig 10 ezer konténernyi fegyvert és lőszert juttatott Oroszországnak. A hadianyag-támogatásért cserébe Oroszország valószínűleg hadi- és űrtechnológiai know-how-t oszt meg Észak-Koreával, valamint élelmiszert és nyersanyagokat is szállíthat az országba. Márciusban – Kína tartózkodása mellett – Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozatát, amely az ENSZ-szankciók Észak-Korea általi megsértésének ellenőrzéséért felelős szakértői testület mandátumának meghosszabbításáról szólt, így az április végén lejár.

 

Észak-Korea kapcsolatai Kínával

– Kína messze Észak-Korea legfontosabb kereskedelmi partnere – mondta a szakértő. Noha Kína az az ország, amely a fentiekből fakadóan a legnagyobb befolyással bír Észak-Koreára, Phenjan magatartása koránt sincs mindig Peking kedvére. Kína mindenáron el akarja kerülni a Kim-rezsim összeomlását, hiszen ha összeomlana, akkor sok menekült menne Kína felé.

Rakétakísérletek

– Észak-Korea az elmúlt két évben minden korábbinál több rakétatesztet hajtott végre (2023-ban 36-ot). Észak-Korea már valószínűleg képes lenne nukleáris töltetű rakétával elérni az USA szárazföldi területeit is

– mondta Csenger Ádám.

2023. július 13-án egy új interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM), a Hwasong–18 kísérleti kilövését mutatja egy ismeretlen helyen (Fotó: AFP/KCNA VIA KNS)

A szokásosnál agresszívabb retorika, valamint az intenzív rakétakísérletek és fegyveres demonstrációk miatt vélik úgy egyes szakértők, hogy Phenjan katonai akcióra készül Dél-Korea, esetleg az USA és/vagy Japán ellen.

– Az ENSZ pedig az eddigieknél is kisebb mértékben tudja befolyásolni Phenjan magatartását, miközben Észak-Korea tevékeny részvételével az új hidegháborús blokkosodás tovább halad

 – zárta szavait a szakértő.

Borítókép: Kim Dzsong Un megfigyeli, amint egy virtuális nukleáris ellentámadási gyakorlat során „rakétatüzérséget” indítanak (Fotó: AFP/KCNA VIA KNS)