Időnként sor került tárgyalásokra a két Korea között a kapcsolatok normalizálásáról és a Koreai-félsziget denuklearizációjáról, ám ezek rendre kudarccal végződtek. Észak-Korea magatartásában változás következett be, amelyekből az a következtetés vonható le, hogy az ország valamilyen katonai akcióra vagy egyenesen háborúra készül.
Jelenleg a Koreai-félszigeten nagyobb a veszély, mint a koreai háború kitörése, azaz 1950 óta bármikor. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető feladta a még a nagyapja, Kim Ir Szen által 1990-ben megalkotott fő külpolitikai stratégiai célt, az Egyesült Államokkal fennálló viszony normalizálását. Míg az egyik oldalon az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán, a Fülöp-szigetek és más országok fűzik szorosabbra a kapcsolataikat, ennek hatására a másik oldalon Észak-Korea, Kína és Oroszország kerül közelebb egymáshoz.
– 2023 elején a phenjani sajtóban a háborúra való készülődés témája jelent meg, illetve Dél-Koreára mint ellenségre kezdtek el hivatkozni a észak-koreai médiumokban
– mondta el lapunknak Csenger Ádám az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
– Évtizedek óta az volt az elsődleges cél, hogy a két Korea valamikor majd egyesüljön. Ezt a célt Kim elvetette és kijelentette, hogy Dél-Korea immár ellenségnek minősül, és a két Korea már nem rokon ország – tette hozzá. – Sőt szükség esetén akár a nukleáris fegyvereiket is bevetik Dél-Korea ellen. A térségben a geopolitikai törésvonalak fokozódnak, és Kim Dzsong Un úgy érzi, hogy sarokba szoríthatták. Arról lehet szó, hogy az amerikai–dél-koreai–japán együttműködés szorosabbá válik– mondta a szakértő.
Rendszeresek a térségben az amerikai és dél-koreai közös hadgyakorlatok, amiket Phenjan fenyegetésnek tart, az USA pedig kijelentette, hogy szüksége esetén akár atomfegyverrel is megvédi Dél-Koreát.
– Tavaly sor került egy amerikai, dél-koreai és japán csúcstalálkozóra amelynek az egyik témája az Észak-Korea által jelentett fenyegetés volt. Ezek a biztonságpolitikai fejlemények tovább erősíthetik Kim Dzsong Unban azt az érzést, hogy az USA és szövetségesei sarokba szorítják Észak-Koreát, és már nem lehetséges az együttműködés az Egyesült Államokkal – hangsúlyozta Csenger Ádám.
Észak-Korea kapcsolatai Oroszországgal
Tavaly szeptemberben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un, és a két ország közötti együttműködés fokozódik, mutatott rá a szakértő.
– Oroszország számára az elmúlt időszakban felértékelődött Észak-Korea szerepe, hiszen egy olyan országról van szó, ami szintén ellenzi az USA által dominált világrendet. Az ukrajnai háború kapcsán pedig az észak-koreai fél fegyverekkel segíti Oroszországot. Becslések szerint eddig mintegy tízezer konténernyi hadianyagot szállított Észak-Korea Oroszországnak
– tette hozzá.
– Tavaly év végén ennek eredményeként állíthatott pályára Észak-Korea egy kémműholdat. Az orosz fél pedig emellett nyersanyagot és élelmiszert szállít Észak-Koreába – tette hozzá Csenger Ádám.
Becslések szerint Észak-Korea eddig 10 ezer konténernyi fegyvert és lőszert juttatott Oroszországnak. A hadianyag-támogatásért cserébe Oroszország valószínűleg hadi- és űrtechnológiai know-how-t oszt meg Észak-Koreával, valamint élelmiszert és nyersanyagokat is szállíthat az országba. Márciusban – Kína tartózkodása mellett – Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozatát, amely az ENSZ-szankciók Észak-Korea általi megsértésének ellenőrzéséért felelős szakértői testület mandátumának meghosszabbításáról szólt, így az április végén lejár.
Észak-Korea kapcsolatai Kínával
– Kína messze Észak-Korea legfontosabb kereskedelmi partnere – mondta a szakértő. Noha Kína az az ország, amely a fentiekből fakadóan a legnagyobb befolyással bír Észak-Koreára, Phenjan magatartása koránt sincs mindig Peking kedvére. Kína mindenáron el akarja kerülni a Kim-rezsim összeomlását, hiszen ha összeomlana, akkor sok menekült menne Kína felé.
Rakétakísérletek
– Észak-Korea az elmúlt két évben minden korábbinál több rakétatesztet hajtott végre (2023-ban 36-ot). Észak-Korea már valószínűleg képes lenne nukleáris töltetű rakétával elérni az USA szárazföldi területeit is
– mondta Csenger Ádám.
A szokásosnál agresszívabb retorika, valamint az intenzív rakétakísérletek és fegyveres demonstrációk miatt vélik úgy egyes szakértők, hogy Phenjan katonai akcióra készül Dél-Korea, esetleg az USA és/vagy Japán ellen.
– Az ENSZ pedig az eddigieknél is kisebb mértékben tudja befolyásolni Phenjan magatartását, miközben Észak-Korea tevékeny részvételével az új hidegháborús blokkosodás tovább halad
– zárta szavait a szakértő.
