Hszi Csin-ping kínai elnöki öt év után látogatott ismét Európába. Az ázsiai nagyhatalommal való együttműködés már nemcsak a gazdaságra korlátozódik, hanem többdimenziós kapcsolatról beszélhetünk. A kínai elnök európai látogatásának legfontosabb üzenete, hogy az ázsiai nagyhatalom a konnektivitásban érdekelt és nem a leválásban.
Azt gondolom, hogy talán az egyik legfontosabb dolog, ami megkönnyíti a Kínával való párbeszédet, az a globalizáció folytatása. A kínai és a magyar gazdaság esetében is azt lehet látni, hogy egy felzárkózó gazdaságról van szó amelynek szüksége van arra, hogy hozzáférjen az erőforrásokhoz, a technológiákhoz és a piacokhoz is természetesen.
– mondta el lapunknak Moldicz Csaba, az MCC külgazdasági műhelyvezetője.
A több lábon állás szempontja mellett érdemes még belátni, hogy Nyugat-Európa relatív világgazdasági súlya csökken, és feltehetően csökkenni fog a következő évtizedekben, ami persze nem azt jelenti, hogy a Nyugat nem lesz fejlett öt vagy tíz év múlva, hanem csak azt, hogy a magyar gazdaság számára fontos növekedési impulzusok keleti irányból jönnek majd inkább, mondta a szakértő.
Ha regionális kereskedelmi blokkok vagy akár technológiailag is elkülönített blokkok jönnek létre, az egyik országnak sem érdeke, hangsúlyozta.
– Ez nyilvánul meg kínai oldalról az Egy övezet, egy út kezdeményezésben, magyar oldalról pedig az egyre inkább a konnektivitásnak leírt koncepcióban amely tulajdonképpen nem más, mint gazdasági szempontból a diverzifikációs program.
A diverzifikációt szolgálja az észak–déli konnektivitás fejlesztése, ideértve a Budapest-Belgrád vasút építését is. Az elmúlt időszakban bejelentett kínai befektetések is a gazdaság modernizációját jelentik, ebben a konkrét esetben a magyarországi autóipar versenyképességének fenntartását.
– folytatta a szakértő.
Kína és Magyarország külpolitikájában is nagyon fontos a szuverenitás kérdése, mutatott rá. Más országok belső működésébe való be nem avatkozás pedig mindkét országra igaz. A szuverenitás megőrzése mindkettőnk külpolitikájának a középpontja.
Az elmúlt években egyre világosabbá vált, hogy sem az amerikai, sem a nyugat-európai külpolitikai gondolkodás nem szakított a demokráciaexporttal és az arra irányuló külpolitikai lépések szisztematikus gyakorlásával, mondta a szakértő. Hozzátette:
Magyarországnak nincs geopolitikai vitája Kínával.
Kínára és Magyarországra is jellemző az erős, egészséges nemzettudat. Ez egyes nyugat-európai országokkal ellentétet képez, ezért is más Kína részéről a hazánkkal való kapcsolat, hangsúlyozta Moldicz Csaba.
Hszi Csin-ping Budapesten
