A bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös listája a 4,3 millió érvényes szavazat 48,55 százalékát kapta. Erről a listáról a PSD tizenegy és a − néppárti tagsággal rendelkező − PNL nyolc politikusa kapott EP-mandátumot. A többi parlamenti párt által szélsőségesnek minősített Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az érvényes voksok 14,93 százalékát megszerezve hat képviselőt küld az EP-be. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által létrehozott Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) az érvényes voksok 8,71 százalékát megszerezve három EP-mandátumot kap: kettő az − Újítsuk meg Európát csoporthoz tartozó − USR politikusainak, egy pedig a − szintén néppárti − PMP elnökének jutott.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az érvényes voksok 6,48 százalékát (579 180 szavazatot) megszerezve két képviselőt küld Brüsszelbe, Winkler Gyula és Vincze Loránt személyében. Az RMDSZ is az Európai Néppárt tagja.
Átlépte a bejutási küszöböt a román média által szintén szélsőségesnek tartott SOS Romania párt is 5,03 százalékkal, amely szintén két képviselőt küldhet az EP-be. Romániából az USR egy korábbi, immár a zöldek frakciójában politizáló EP-képviselője, Nicolae Stefanuta független jelöltként szerzett újabb EP-mandátumot az érvényes voksok 3,08 százalékát megszerezve. Mivel Románia 33 képviselőt küld az EP-be, független jelöltként az érvényes voksok legalább 3,03 százalékával lehetett mandátumhoz jutni.
A romániai EP-választáson a részvétel minden korábbinál magasabb, 52,4 százalékos volt. Ezt az arányt a hazai névjegyzékben szereplők − 18 milliót valamelyest meghaladó − létszámához viszonyítják, de magába fogalja azt a 210 ezer szavazatot is, amit a külképviseleteken adtak le.
Az érvénytelen voksok száma (488 551) csaknem 40 ezerrel meghaladta az ötszázalékos választási küszöböt és az SOS Románia eredményét.
Európa választ 
