A Vajdasági Magyar Szövetség Szerbia egyik legstabilabb pártja

A Pásztor Bálint vezette VMSZ fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) harmincéves fennállásának egyik leginkább emberpróbáló időszaka áll a párt mögött, az utóbbi hét hónap tragédiái és négy választása azonban rámutattak, hogy a VMSZ továbbra is Szerbia egyik legstabilabb pártja – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a párt elnöke az évforduló alkalmából az MTI-nek. Hozzátette: tavaly október végén a párt elveszítette elnökét, Pásztor Istvánt, két nappal később pedig megkezdődött az előre hozott parlamenti és tartományi választások kampánya. Decemberben ezeken, júniusban pedig az önkormányzati és az európai parlamenti választáson is sikeresen szerepelt a legnagyobb délvidéki magyar párt.

Örülök annak, hogy sikerült megőrizni a közösséget, sikerült megőrizni a pártot, továbbra is a szerbiai belpolitikai színtér egyik legstabilabb pártja a Vajdasági Magyar Szövetség. Nem történt meg velünk az, ami rengeteg párttal az utóbbi időben – olyanokkal is, amelyek sokáig meghatározók voltak –, hogy eltűntek a politikai süllyesztőben

– húzta alá.

Pásztor Bálint rámutatott: az utóbbi időszakban átlagosan másfél, kétévente volt választás, ezért bízik abban, hogy a következő időszak nyugodtabb lesz, és a valós munkáról fog szólni. Reményét fejezte ki, hogy a belpolitikai stabilitás hozzá tud járulni ahhoz, hogy az infrastrukturális projektek, illetve az egyes önkormányzatok fejlesztési elképzelései ki tudnak teljesedni a következő időszakban. A politikus eddig a szabadkai városi közgyűlést is vezette amellett, hogy köztársasági parlamenti képviselő, frakcióvezető volt. A jövőben viszont a szabadkai tisztségről lemond, mert pártelnökként minden magyar önkormányzatra oda szeretne figyelni, „ahogy azt Pásztor István is tette, és ahogy az egy pártelnök feladata”. „Ezért nem vállaltam miniszteri tisztséget sem, noha felkínálták, de fontosabbnak tartottam, hogy nyolc államtitkárunk munkáját koordináljam, és a parlamentben is fel tudjak szólalni a fontos kérdésekben. Ezen feladatok mellett szeretnék minél többet az emberek között lenni” – írta körül feladatait.

A Vajdasági Magyar Szövetség 1994. június 18-án alakult meg Zentán. Politikai párttá pedig majdnem pontosan egy évvel később, 1995. június 17-én alakult át. Pásztor Bálint a VMSZ negyedik elnöke. Az évfordulóval összefüggésben kiemelte, hogy a VMSZ mindig a vajdasági magyar közösség mellett állt.

„Mindig számíthatott ránk a közösség” – húzta alá. A VMSZ-hez köthető a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény, a Magyarország és Szerbia közötti stratégiai partnerség, illetve a két ország közötti történelmi megbékélés, valamint számos olyan jogszabály, amely a vajdasági magyar közösség hasznát szolgálta. „Az utóbbi három évtizedben ez a közösség megtapasztalhatta a hiperinflációt, a szankciókat, a bombázásokat és a magyarveréseket. Csubela Ferencnek és Kasza Józsefnek háborús időszakban kellett irányítania ezt a pártot, és nekik köszönhető, hogy sikerült megőrizni a magyar közösséget, illetve az érdekképviseletet Szerbiában. Pásztor István elnöksége alatt mindez kiteljesült, és ő olyan új elemekkel bővítette a VMSZ politizálását, amely továbbra is kisebbségvédelemre koncentrált, de az egzisztenciateremtés irányába is kiterjesztette a párt tevékenységét. Ez volt az, ami hozzájárult ahhoz, hogy a VMSZ regionális és kisebbségi pártként versenyképes tudott maradni egy nehéz terepen” – elemezte az utóbbi 30 év tevékenységét Pásztor Bálint.

A pártelnök azt is megemlítette, hogy az előző elnököktől a határozott, kemény kiállást és a közösség érdekeinek az első helyre helyezését tanulta meg, de azt is, hogy „a politikánkat önállóan kell definiálnunk, és önállóan kell megmérettetnünk magunkat a választásokon, de aztán szövetségeseket kell keresnünk a céljaink megvalósításához”.

A VMSZ stratégiai partnerséget épített ki a Szerb Haladó Párttal és a Fidesszel. A vajdasági magyarok és a magyarországi szerbek érzik ezt leginkább, ehhez azonban a korábbi vitás kérdések lezárására volt szükség. „Az alkalmazkodóképesség mindenképpen feltétele annak, hogy a XXI. században egy regionális kisebbségi párt sikeres tudjon lenni” – húzta alá, majd hozzátette: a másik fontos tényező a folyamatos párbeszéd az emberekkel, a társadalommal.

Három évtizeddel ezelőtt is az volt a dilemma, hogy hogyan működjön együtt a politika az értelmiséggel, illetve a civil szervezetekkel. Már akkor is – Bányai Jánost idézve – a »beszélgető társadalom«  fontosságáról volt szó, és most is ez a helyzet. (.) Nyitni szeretnék azok felé, akik nem VMSZ-tagok, de a közösség érdekében kívánnak tevékenykedni, és nem abból áll a tevékenységük, hogy a VMSZ-t kritizálják felszínes módon

– magyarázta.

A VMSZ fennállásának 30. évfordulóját kedden szűk körben ünneplik meg, szeptemberben viszont magyarországi és szerbiai vendégek részvételével szerveznek ünnepi akadémiát, jövőre pedig egy tudományos kötet is megjelenik a VMSZ három évtizedéről.

Mindeközben megkezdte munkáját a Pásztor István Alapítvány, amely egyrészt a néhai elnök hagyatékának az ápolásával foglalkozik, másrészt pedig olyan célkitűzéseket kíván támogatni, amelyekért ő is síkra szállt. Ilyen a magyar nemzeti közösség megmaradása és fejlődése, a jó szerb–magyar kapcsolatok fenntartása, a magyarországi szerbek identitásért folytatott küzdelme, illetve azoknak a támogatása, akiknek a segítését az életében is kiemelten fontosnak tartotta, például olyan fiatal sportolók és tehetségek, akiket az intézményesített rendszer nem lát – magyarázta Pásztor Bálint. Hozzátette: létrehoznak egy díjat is, amelyet egy szerbiai és egy magyarországi személynek ítélnek oda, és az első kitüntetést már idén október 30-án, Pásztor István halálának az évfordulóján adják át.

Borítókép: Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)