A Vajdasági Magyar Szövetség Szerbia egyik legstabilabb pártja

A Pásztor Bálint vezette VMSZ fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI

„Mindig számíthatott ránk a közösség” – húzta alá. A VMSZ-hez köthető a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény, a Magyarország és Szerbia közötti stratégiai partnerség, illetve a két ország közötti történelmi megbékélés, valamint számos olyan jogszabály, amely a vajdasági magyar közösség hasznát szolgálta. „Az utóbbi három évtizedben ez a közösség megtapasztalhatta a hiperinflációt, a szankciókat, a bombázásokat és a magyarveréseket. Csubela Ferencnek és Kasza Józsefnek háborús időszakban kellett irányítania ezt a pártot, és nekik köszönhető, hogy sikerült megőrizni a magyar közösséget, illetve az érdekképviseletet Szerbiában. Pásztor István elnöksége alatt mindez kiteljesült, és ő olyan új elemekkel bővítette a VMSZ politizálását, amely továbbra is kisebbségvédelemre koncentrált, de az egzisztenciateremtés irányába is kiterjesztette a párt tevékenységét. Ez volt az, ami hozzájárult ahhoz, hogy a VMSZ regionális és kisebbségi pártként versenyképes tudott maradni egy nehéz terepen” – elemezte az utóbbi 30 év tevékenységét Pásztor Bálint.

A pártelnök azt is megemlítette, hogy az előző elnököktől a határozott, kemény kiállást és a közösség érdekeinek az első helyre helyezését tanulta meg, de azt is, hogy „a politikánkat önállóan kell definiálnunk, és önállóan kell megmérettetnünk magunkat a választásokon, de aztán szövetségeseket kell keresnünk a céljaink megvalósításához”.

A VMSZ stratégiai partnerséget épített ki a Szerb Haladó Párttal és a Fidesszel. A vajdasági magyarok és a magyarországi szerbek érzik ezt leginkább, ehhez azonban a korábbi vitás kérdések lezárására volt szükség. „Az alkalmazkodóképesség mindenképpen feltétele annak, hogy a XXI. században egy regionális kisebbségi párt sikeres tudjon lenni” – húzta alá, majd hozzátette: a másik fontos tényező a folyamatos párbeszéd az emberekkel, a társadalommal.

Három évtizeddel ezelőtt is az volt a dilemma, hogy hogyan működjön együtt a politika az értelmiséggel, illetve a civil szervezetekkel. Már akkor is – Bányai Jánost idézve – a »beszélgető társadalom«  fontosságáról volt szó, és most is ez a helyzet. (.) Nyitni szeretnék azok felé, akik nem VMSZ-tagok, de a közösség érdekében kívánnak tevékenykedni, és nem abból áll a tevékenységük, hogy a VMSZ-t kritizálják felszínes módon

– magyarázta.

A VMSZ fennállásának 30. évfordulóját kedden szűk körben ünneplik meg, szeptemberben viszont magyarországi és szerbiai vendégek részvételével szerveznek ünnepi akadémiát, jövőre pedig egy tudományos kötet is megjelenik a VMSZ három évtizedéről.

Mindeközben megkezdte munkáját a Pásztor István Alapítvány, amely egyrészt a néhai elnök hagyatékának az ápolásával foglalkozik, másrészt pedig olyan célkitűzéseket kíván támogatni, amelyekért ő is síkra szállt. Ilyen a magyar nemzeti közösség megmaradása és fejlődése, a jó szerb–magyar kapcsolatok fenntartása, a magyarországi szerbek identitásért folytatott küzdelme, illetve azoknak a támogatása, akiknek a segítését az életében is kiemelten fontosnak tartotta, például olyan fiatal sportolók és tehetségek, akiket az intézményesített rendszer nem lát – magyarázta Pásztor Bálint. Hozzátette: létrehoznak egy díjat is, amelyet egy szerbiai és egy magyarországi személynek ítélnek oda, és az első kitüntetést már idén október 30-án, Pásztor István halálának az évfordulóján adják át.

Borítókép: Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)