Bár a külügyi és a pénzügyi tárca vezetőjét nem váltotta le, új miniszter irányítja ezentúl a fejlesztési minisztériumot, és az eddigi belügyminiszter átkerült a munkaügyi tárca élére. A korábbi védelmi miniszter pedig a bevándorlásügyi tárcát kapta meg, ami elemzők szerint egy még inkább jobboldali politika irányába tett elmozdulásként értékelhető.
A Görögországban 2019 óta kormányzó Új Demokrácia szerezte ugyan a legtöbb szavazatot az EP-választáson, 28,3 százalékos szereplése mégis elmaradt a Micotákisz által célként kitűzött 33 százaléktól, és messze alulmaradt a tavaly júniusi parlamenti választásokon elért negyvenszázalékos eredménytől.
A görög választópolgárok mindössze 39 százaléka adta le szavazatát vasárnap az EP-jelöltekre. Görögországban a munkabérek továbbra is az európai uniós átlag alatt vannak. A kormányfő a magas megélhetési költségekkel magyarázta a protestszavazatok nagy arányát. Azt ígérte, hogy kormánya a költségvetés korlátain belül mindent megtesz azért, hogy megállítsa az élelmiszerárak emelkedését, de azt kizárta, hogy csökkentsék a forgalmi adót.
Bejelentette azt is, hogy mérsékelni fogják a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásait annak érdekében, hogy több embert alkalmazzanak, és csökkenjen a jelenleg az uniós átlagnál kétszer magasabb munkanélküliség.
A felmérések szerint a görögök az inflációt tartják az egyik legsúlyosabb problémának, ezért Micotákisz részéről a fejlesztési miniszter leváltása elkerülhetetlen korrekciós lépés volt – vélte Aposztolosz Pisztolasz politikai elemző.
Borítókép: Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök leadja szavazatát az európai parlamenti választásokon Athénban 2024. június 9-én (Fotó: MTI/AP/Jorgosz Karahalisz)
