A háborút átélt magyarok elképednek Brüsszel retorikáján

Mi, vajdasági magyarok többféleképpen megtapasztaltuk a háború borzalmait. Elképesztőnek tartom azt a háborúpárti álláspontot, amely Brüsszelben és az európai államvezetők szintjén eluralkodott – mondta a Magyar Nemzetnek Pásztor Bálint. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét a vasárnapi szerbiai önkormányzati választásokról, a szerb kormányalakításról, s az orosz–ukrán háborúról is kérdeztük. A párt parlamenti frakcióvezetője kifejtette, lehet-e ismét magyar polgármestere Szabadkának.

Fotó: Teknős Miklós

– Június 2-án önkormányzati választásokat tartanak Szerbiában. Követem a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányát a közösségi médiában. Néha úgy tűnik, mintha ön rácáfolna a Piramis együttes Ha volna két életem című zeneszámának dalszövegére, és valóban tudna egy időben két helyen lenni.  Mi az intenzív kampány oka?

– Soha ilyen rövid kampánya nem volt még a VMSZ-nek: egy jogszabály-módosítás miatt ugyanis harminc napra rövidült az erre fordítható idő. A május 1-jei ünnepek, valamint az ortodox húsvét alatt nem akartuk politikai tartalmú üzeneteket eljuttatni az emberekhez, így összességében 23 napunk volt rá. Ráadásul két kampányt folytattunk párhuzamosan: mivel a vajdasági magyarok levélszavazatok formájában szavazhatnak az európai parlamenti választásokon, ezért a két voksolás nálunk szinte egy időben történik. 

Forrás: Facebook/Pásztor Bálint

Arra kértük támogatóinkat, hogy a Fidesz–KDNP-re adják le a szavazatukat. Becsléseink szerint az anyaországi kormánypártok nagyjából 95 százalékos támogatásra számíthatnak Vajdaságban. A kampány alatt 303 rendezvényt tartottak a VMSZ politikusai, ezek közül én 124-en voltam jelen személyesen. Fontosnak tartjuk az emberekkel való személyes találkozókat, ennek nincs alternatívája. A politikusoknak kötelességük elszámolni az előző mandátumuk során nyújtott teljesítménnyel. A polgárokkal közösen határozzuk meg jövőbeli céljainkat, településekre lebontva. Úgy tapasztaltam, hogy az emberek mindezt értékelik.

– A VMSZ szabadkai listáját ön vezeti. Hogyan látja, ismét lehet magyar polgármestere Szabadkának? A VMSZ elnökeként milyen célokkal lenne elégedett a vasárnapi választásokon?

– Szabadkán eltolódtak a nemzetek közötti arányok. Mi magyarok mára a város lakosságának körülbelül harminc százalékát tesszük ki. Fontos megjegyezni azonban, hogy ami a szabadkai magyaroknak jó, a velünk együtt élő szerbeknek, horvátoknak, bunyevácoknak is jó. Ez nem vesz el semmit a VMSZ magyar jellegéből: mi egy lokálpatrióta opciót képviselünk Szabadkán. 

Ha ez a politika szimpatikus lesz mások számára is, akkor nem esélytelen a polgármesteri szék. 

Három csoportba tudnám sorolni a vajdasági önkormányzatokat. Az elsőbe azok tartoznak, ahol jelenleg is VMSZ-es polgármester van: Magyarkanizsa, Zenta, és Topolya. Ezeken a településeken szeretnénk, ha VMSZ-es polgármester maradna. Más önkormányzatban – például Adán és Kishegyesen – elképzelhetőnek tartjuk a győzelmet. Az összes többi önkormányzatban szeretnénk megtartani politikai befolyásunkat, erőnket, helyeinket. A szórványközösségekben a VMSZ szereplésén gyakorlatilag a magyar közösség léte múlik. Fontosnak tartjuk, hogy az ott élő gyerekek magyarként nőjenek fel. Az, hogy az adott településen lesz-e magyar iskola vagy szerveznek-e különböző kulturális rendezvényeket, az csak a VMSZ-nek fontos. Szabadka és Óbecse a három kategórián kívül esnek, a többinél kicsit specifikusabb helyzetben vannak.

– A két nemzet között történelmi szinten a barátság, ám lehet hallani olyan információkat, hogy a terepen komoly harc folyik a magyar szavazatokért az Alekszandar Vucsics nevével fémjelzett Szerb Haladó Párt és a VMSZ között. Valóban történnek ilyenek? 

– Valóban történnek ilyenek. Annak ellenére, hogy mi egy regionális kisebbségi párt vagyunk, országos szinten is tényezők vagyunk. A Szerb Haladó Párt és a VMSZ között, a Fidesz és a VMSZ között, valamint Magyarország és Szerbia között is van egyfajta stratégiai partnerség. Vajdaságban sok olyan önkormányzat van, ahol a Szerb Haladó Párt, a VMSZ, valamint egy nyolc-tíz gyengébb pártból álló ellenzéki alakulat indul el. 

Ezeken a településeken egymás ellenfelei vagyunk a Szerb Haladó Párttal.

A választások után azonban önkormányzati szinten is folytatjuk velük majd az együttműködést, de egyáltalán nem mindegy, melyik párt adja a polgármestert. Azok az emberek igazán soha nem tudják képviselni a helyiek érdekeit, akiknek Belgrádból határozzák meg, hogy milyen projektek valósulhatnak meg az adott településen. Minden szavazat számít, hiszen Kishegyesen négy évvel ezelőtt 36 szavazaton múlt, hogy Szerb Haladó Párt-i, és nem VMSZ-es polgármestere lett. 

– Csak a béke, csak a Fidesz! – szól a Fidesz kampányszlogene. Egy vajdasági magyarnak jó eséllyel más jut eszébe a békéről vagy a háborúról, mint egy anyaországinak vagy egy nyugat-európainak. Hogyan élte meg a vajdasági magyarság a 90-es évek vészterhes időszakát, és hogyan tekintenek a Szerbiában élő polgárok, köztük a vajdasági magyarok a mostani felfokozott nemzetközi helyzetre?

– A külhoni régióból leginkább mi tudjuk megérteni a kárpátaljai magyarokat. Elképesztőnek tartom azt a háborúpárti álláspontot, amely Brüsszelben és az európai államvezetők szintjén eluralkodott. Ez annak köszönhető, hogy az ő életükben, sőt, valószínűleg a szüleik életében sem volt háború. 

A NATO bombázások idején, 1999-ben egyetemi hallgató voltam, azt megelőzően a kilencvenes évek elején a vajdasági magyarokat tömegével hurcolták el a frontra. 

Többféleképpen megtapasztaltuk a háború borzalmait. A háborúpárti vezetők nem igazán tudják, hogy miről beszélnek, és azt sem, hogy pontosan mihez is nyújtanak támogatást. Remélem, hogy a Fidesz álláspontja egyre inkább szétterjed Európában, ugyanúgy, ahogy azt a migráció esetében is tapasztaltuk.

– Csupán hároméves voltam, de máig emlékszem arra, ahogy temerini családi házunk előtt áramszünetben, koromsötétben, édesapám nyakában ülve Újvidék NATO általi bombázását nézzük 1999-ben. A védelmi szövetségként létrejött NATO most ismét misszióban gondolkodik, a tagországok vezetői katonák Ukrajnába küldéséről elmélkednek. Szerbiában hogyan vélekednek erről a kérdésről?

– A szerb államvezetés pozíciója eléggé összetett: Szerbia támogatja Ukrajna területi integritását, ugyanakkor van egy szerb–orosz barátság, gazdasági, politikai szövetség a két ország között. Szerbia az egyetlen ország Európában, amely nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. A háború kiterjedését mindenképp el szeretnék kerülni a szerbiaiak is.

– A Fidesz–KDNP európai parlamenti listáján a VMSZ korábbi államtitkára, Vicsek Annamária befutó nyolcadik helyen szerepel. Miért fontos ez Szerbiának és a vajdasági magyarságnak?

– Elsősorban mindez azt bizonyítja, hogy a Fidesz komolyan gondolja a határon átívelő nemzetegyesítést. A legfontosabb, hogy tudjuk képviselni a vajdasági magyarok érdekeit az Európai Parlamentben (EP).  Magyarország mellett Szerbiát éri legtöbb támadás az EP-ben a különböző liberális csoportosulások részéről: a szerbek részéről fontos, hogy legyen ott egy ember, aki hitelesen el tudja mondani, hogy ezek a vádak megalapozatlanok. A kampányban ellátogatott hozzánk Deutsch Tamás, Gál Kinga, Szekeres Pál, illetve Győrffy Balázs. 

Deutsch Tamás és Pásztor Bálint a topolyai TSC Labdarugó Akadémián (Forrás: Facebook/Pásztor Bálint)

Deutsch Tamással beszéltünk arról, hogy Vicsek Annamáriának milyen szerepe kell majd legyen az EP-ben, de nem iszunk előre a medve bőrére. A választások után fogjuk ezeket pontosítani. Ami biztos: ha bejut, akkor tovább viszi majd azt a politikát, amelyet Deli Andor az előző két ciklusban képviselt. Elsősorban Szerbia uniós közeledésére, a szerb–magyar viszony további erősítésére gondolok.

– Édesapja halála után a VMSZ megbízott elnökeként tevékenykedett, majd március másodikán megválasztották párt elnökének. Hogyan értékelné az elmúlt hónapokat?

– Elképesztően nehéz időszak volt. Október 30-án elhunyt édesapám, két nappal később kiírták a parlamenti, és a tartományi választásokat december 17-ére. Ebben a helyzetben a Vajdasági Magyar Szövetség meg tudta őrizni egységét, belső erejét. A tragédia után mindenkinek egy lépcsőfokkal feljebb kellett lépni édesapám után keletkező űr betöltéséhez. A decemberi választásokon 4500 szavazattal többet kaptunk, mint legutóbb. 

A belgrádi parlamentben növelni tudtuk a mandátumaink számát. 

A koalíciós tárgyalások alatt el tudtuk érni, hogy megőrizzük a 8 államtitkári helyünket a kormányban. Miniszteri tisztséget is kínáltak nekünk, de mi azt a modellt választottuk, amit az elmúlt 10 évben mindig: számunkra fontos, hogy a lehető legtöbb minisztériumban legyünk jelen. 

Azért választottuk ezt a stratégiát, mert így több szempontból tudunk hatni a magyar szempontból fontos folyamatok alakulására. 

Mindig változó, hogy melyik minisztériumban kapunk helyet. 

A pénzügyminisztériumban is van államtitkárunk, így most még inkább hatással tudunk lenni arra, hogy a számunkra fontos fejlesztési projektek megvalósuljanak. A gazdasági minisztériumba emellett most kértünk először államtitkári széket annak érdekében, hogy a vajdasági magyar vállalkozói közösség megerősödését tudjuk támogatni országos költségvetési forrásokból is.

– Real Madrid vagy Borussia Dortmund? Vasárnap bár választások lesznek, szombat este Real Madrid-szurkolóként a kampány végeztével jut idő arra, hogy megnézze a Bajnokok Ligája döntőjét?

– Természetesen azt szeretném, hogy a Real Madrid tizenötödjére is megnyerje a Bajnokok Ligáját (BEK-et is beleszámítva). Akkor a legveszélyesebb a helyzet, amikor a papírforma egyértelmű, úgyhogy nagyon remélem, hogy nem becsüljük le az ellenfelet, és sikerül ezt ismét behúzni. Nem lesz egyszerű. Mindenképp nézem a meccset, de vasárnap 7.30-kor már megyek szavazni.

Borítókép: Pásztor Bálint (Fotó: Teknős Miklós)