Pásztor Bálint: Magyar érdeket Szerbiában is csak magyar párt színeiben lehet érvényre juttatni

Lehet-e a VMSZ a mérleg nyelve a szerbiai kormányalakításnál? A bevándorlók végleg eltűntek a határ menti településekről, vagy csak a választási kampány miatt lépett fel ellenük a szerb belügyminisztérium? Az anyaországi családtámogatások átültethetők lesznek a szerbiai rendszerbe? Miről egyeztetett Orbán Viktorral? Többek között ezekről kérdeztük Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megbízott elnökét. A december 17-i szerbiai köztársasági és a tartományi parlamenti választásokon a VMSZ egyedüli magyar pártként, teljes listával indul.

Szerbia, Szabadka Rábé Magyarmajdán bevándorlók. Pásztor B Fotó: Teknős Miklós

A mostani időszak a vajdasági magyarság történetében a 90-es évek óta a legnehezebb időszak, hiszen édesapám halálával hatalmas űr képződött a vajdasági magyar közéletben. Keményen kell dolgoznunk, hiszen közösségünknek politikai értelemben ütőképesnek kell maradnia a következő időszakban is.

– Milyen szerepe volt a mostani magyar–szerb kapcsolatok kialakításában a VMSZ-nek?

– Édesapámnak, Pásztor Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a magyarok és a szerbek történelmi viszonyt tudtak egymással kialakítani. Ami nekünk a szerbekkel sikerült, az kizárólag a németeknek és a franciáknak, valamint a németeknek és a lengyeleknek jött össze egész Európában.

A mai, történelmi viszony alapja, első lépcsőfoka az volt, hogy helyre kellett tennünk a múltat. 

Ma már nem tagadják Szerbiában az 1944–1945-ös magyarellenes atrocitásokat, sőt azokat elítélő parlamenti nyilatkozatot fogadott el a szerb parlament. Megtörtént a közös államfői főhajtás, 2014-ben pedig a szerbiai kormány hatályon kívül helyezett két 1945-ből származó határozatot, amelyekkel a vajdasági magyarságot kollektív alapon háborús bűnössé nyilvánították. Sajnos még mindig vannak olyan európai uniós tagországok, amelyekben ilyen típusú dokumentumok, jogszabályok hatályban vannak.

Mindez nálunk sem sikerült volna erős magyar érdekképviselet nélkül, de bátorságra volt szükség ehhez Budapesten és Belgrádban is. Szükség volt az Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics közötti partnerségre. A hármas partnerség azt eredményezte, hogy a múltat lezártuk, és most már infrastrukturális beruházásokról, vegyesvállalatokról, árucsere-forgalomról lehet beszélgetni a két ország együttműködéseként.

– A közelmúltban egy konferencián jártam, ahol a kutatók egyetértettek abban, hogy a közlekedési infrastruktúra célzott kiépítése előbb-utóbb gazdasági prosperitást eredményez. Nemrég átadták a Szeged–Szabadka vasútvonalat, de épül összeköttetés Bajával is. Közben hamarosan megépül a Belgrádot Budapesttel összekötő vasútvonal. Elképzelhető, hogy egy gazdasági prosperitást hozó időszak előszobájában vagyunk?

– Pontosan így van. A vajdasági magyarság lesz ennek a folyamatnak a legnagyobb haszonélvezője, ugyanakkor javára válik ez a két ország összes polgárának, illetve más országok polgárainak is. A vasútfejlesztési projektek rövid időn belül perifériából központi térséggé emelik a határ menti régiót. Jó mindez az ingázóknak, jó azoknak, akik bármilyen okból tartják a kapcsolatot Magyarországgal, és fordítva, de belföldi utazás céljából is előnyös. Hajdújárás, Királyhalom, Horgos, Palics olyan helyzetbe kerülnek, amiben még soha nem voltak.

Pásztor Bálint és Lázár János az első járat elindulása előtt, Szegeden (Forrás: Facebook)

Ezek a vajdasági magyarság szempontjából fontos projektek nem valósulhattak volna meg, ha előtte a múltat nem tesszük helyre. A jövő építésének feltétele, hogy partneri alapon, nem szőnyeg alá söpörve a tényeket, a múltat tisztázva közös történelmünk legfájdalmasabb időszakát lezárjuk.

– November 10-én fogadta önt Orbán Viktor a karmelita kolostorban. Miről egyeztettek?

– A miniszterelnök úr édesapám tragikus halálát követően néhány nappal fogadott, és megerősítettük a magyar kormány és a VMSZ között régóta fennálló szövetséget. Konkrét ügyekről is egyeztettünk, amelyek a vajdasági magyar közösség fennmaradása és fejlődése szempontjából fontosak. Ezek nem feltétlenül miniszterelnöki szintű ügyek, de kértem Orbán Viktor személyes közbenjárását abban, hogy hosszabbítsuk meg a Horgos–Röszke kettes számú határátkelőhely nyitvatartását. Tíz nappal később már éjjel-nappali nyitvatartással működött ez a határátkelő.

(Fotó: MTI/MTVA/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A Szeged–Szabadka vasútvonallal kapcsolatban arra kértem a miniszterelnököt, hogy utasbarát menetrenddel járjanak a vonatok. Néhány napra rá beszéltem Lázár Jánossal, ezzel párhuzamosan a szerbiai oldalon is intéztük ezeket az ügyeket, és november 28-án elindult a vonat olyan menetrenddel, amit megbeszéltünk. A harmadik téma a 2016-ban elindult gazdaságfejlesztési program folytatása volt. Arra kértem a miniszterelnököt, hogy írhassunk ki újabb pályázatokat, hiszen az elmúlt három évben a világjárvány, valamint a háború által okozott nehézségek miatt ezek elmaradtak. Ez meg is történt november végén, négymilliárd forint értékben pályázhatnak a vajdasági magyarok.

– Számos kihívással kell a VMSZ-nek a következő időszakban szembesülnie. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy fogy a magyarság a Kárpát-medencében, és igaz ez a Vajdaságra is. Mi a válasza erre a Vajdasági Magyar Szövetségnek?

– Azért fontos az erős parlamenti érdekképviselet, hogy mindent megtegyünk a szülőföldön, anyanyelven való boldogulás érdekében. Ezt szolgálja a gazdaságfejlesztési támogatás, az ösztöndíjrendszer, az Újvidéken közel egy évtizede működő Európa Kollégium, valamint az infrastrukturális fejlesztések, amelyeket elsősorban a magyar kormány segítségével valósítunk meg. Fontos azonban az is, hogy Belgrádban ott legyünk a parlamentben és a kormányzatban, hogy mindehhez szerbiai forrásokat is tudjunk társítani.

– Orbán Viktor tusványosi beszéde után azt mondta, biztatja a határon túli magyar szervezeteket, gondolják ki, hogy saját jogrendszerük ismeretében miként lehet a családoknak nyújtandó magyarországi adókedvezményt, a babaváró hitelt adaptálni, az otthonteremtési rendszer helyi variánsát kialakítani. A VMSZ foglalkozott már a kérdéssel?

– Igen. Szerbiában ezen támogatások befogadása ügyében soha nem lehetett arról olvasni, hogy a szerbiai kormányzat mondvacsinált akadályokat gördítene elé. Meg fogjuk találni a megvalósítás módját annak ellenére is, hogy Szerbia nem az Európai Unió tagja. Ezért is fontos az erős belgrádi magyar érdekképviselet és a megfelelő viszonyrendszer kialakítása a szerbiai politikai hatalommal.

– Az őszi hónapokban számtalan alkalommal lövöldöztek a bevándorlók a határ menti települések környékén, mára azonban a szerb belügyminisztérium fellépése miatt ezek megszűntek. A közösségi média kommentszekciójában lehetett olyan véleményekkel találkozni, hogy mindez a választási kampány miatt van. Igaz ez?

– Ezt meg tudom cáfolni. Szerbia egy olyan ország, ahol minden évben van valamilyen választás. Ha ez így lett volna, akkor 2015 óta számos alkalommal lehetett volna tűzszünet a migránsok között, sajnos nem így volt. Mi mindvégig határozottan követeltük, hogy az állam végezze el alapvető feladatát, és garantálja a lakosság biztonságát. Most bebizonyosodott az, amit korábban mondtunk, hogy ha a szerbek rendet akarnának tenni, akkor két hét alatt ez meg is történne. A hatóságok átvágták az embercsempész-hálózatok láncát. Nem lehet bejutni úgy az érintett településekre, hogy a rendőr ne nézne be az ablakon migránsok után kutatva. Az állandó rendőri jelenlétnek nincs alternatívája. Az elmúlt nyolc évben a VMSZ volt az egyetlen szerbiai parlamenti párt, amelyik ezt követelte.

– Ha hihetünk a közvélemény-kutatásoknak, megtörténhet, hogy Alekszandar Vucsics nem tud önállóan kormányt alakítani. Elképzelhető, hogy a VMSZ lesz a mérleg nyelve a kormányalakításnál?

– Ez is elképzelhető, ám most a legfontosabb a szavazatszám maximalizálása, hogy legyen magyar jövő a Vajdaságban. Később majd a parlamenti matematika megmutatja, hogy ez mire lesz elegendő. Azt gondolom, hogy az említett együttműködés jót hozott a két ország kapcsolatának és a vajdasági magyarságnak is, úgyhogy mindenképp szeretnénk folytatni.

– Hány mandátummal lennének elégedettek?

– A legfontosabb, hogy az önálló frakciót meg tudjuk őrizni Belgrádban, és a tartományi parlamentben is meg tudjuk tartani a mandátumaink számát. A VMSZ önállóan politizál, ezért önállóan veszünk részt a választásokon. Fontos lenne, hogy a parlamenti munka ügyében ne legyünk semmiféle koalíciós kényszerben. Az elmúlt hetekben nagyon intenzív, erőteljes, pörgős kampányt folytattunk, bejárva az egész Vajdaságot, úgyhogy bízunk benne, hogy ez a mandátumszám lehet a mostaninál magasabb is. A legutóbbi választások alkalmával egy mandátum hiányzott ahhoz, hogy Alekszandar Vucsics pártja és a VMSZ önállóan tudjon kormányt alakítani. A VMSZ-nek pedig 65 szavazat hiányzott a hatodik mandátumához. A saját kárunkon tanultuk meg akkor, hogy minden szavazat számít.

– Nagy számban élnek vajdasági magyarok az anyaországban. Nekik mit üzen?

– Azt szeretném kérni az anyaországban élő vajdasági magyaroktól, hogy jöjjenek haza advent harmadik vasárnapján, töltsenek együtt egy hétvégét a családjukkal karácsony előtt egy héttel, és támogassák az egyetlen magyar és az egyetlen vajdasági listát, a Vajdasági Magyar Szövetség listáját. Mindezt pedig tegyék azért, hogy a közösség szempontjából fontos munkát megfelelő felhatalmazással tudjuk folytatni. A vajdasági magyarok képviseletét helyettünk senki sem fogja vállalni, ehhez pedig támogatásra van szükség.

Borítókép: Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség megbízott elnöke (Fotó: Teknős Miklós)