Így előzhetnénk meg Nyugat-Európát

Az infrastruktúra fejlesztése, kiépítése gazdasági prosperitást eredményezhetne Kelet-Közép-Európában. Minderre részben megoldást jelenthet a Három tenger kezdeményezés. Milyen szerepe van a projekt előremozdításában Magyarországnak? Mit szeretne az USA? Milyen jövője lehet a kezdeményezésnek? A Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet által szervezett tanulmányúton magyar, lengyel, szlovák, amerikai szakértők kerestek választ a fenti kérdésekre.

2023. 12. 04. 17:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A közel 3300 km-es, autópályákból és gyorsforgalmi utakból álló projekt a litvániai Klaipéda Balti-tengeri kikötővárost kötné össze a görögországi Szalonikivel.  Forrás: Warshaw Institute

A három kikötő mellett gazdaságilag fontos reptereket is érintene az út, és az sem mellékes, hogy a három kikötőn cseppfolyós földgáz érkezik, ezeket tudnák szállítani az autópályákon. Az Egyesült Államok már Donald Trump elnöksége idején is az amerikai LNG-export fellendülésének lehetőségét látta a kezdeményezésben, emiatt is ígérte meg az adminisztrációja, hogy pénzügyileg beszáll a projektbe. 

A Trump-adminisztráció idején az USA ígéretet tett, hogy egymilliárd dollárral támogatja a projektet – Biden idején ez már háromszázmillióra csökkent, 

ami még mindig nem érkezett meg a közös projekteket finanszírozó kezdeményezés alapjába. A kezdeményezésről túl sokat nem lehet olvasni a sajtóban, Varsóban emiatt tartott konferenciát a Warsaw Institute, ahol szakértőkkel a kezdeményezés jövőjét vizsgálták.

 

Magyarország szerepe a kezdeményezés előmozdításában

Radislaw Fogiel lengyel kormánypárti képviselő a beszélgetés során reményét fejezte ki, hogy a kormányváltás miatt Lengyelország nem lép hátra a kezdeményezéstől. Úgy véli, hogy a projekt túl fontos Lengyelország és a térség infrastruktúrája, digitalizációja, energiaellátása és biztonsága szempontjából. Az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója, Ernyei Magor szerint a kezdeményezés azon konzervatív gondolat köré épül, hogy Közép-Európára közös régióként tekintenek, és hosszú távú célként megemlítette, hogy az észak-balkáni országokat is be kellene vonni. Mint mondta, 

ha csak az EU-n belül marad a kezdeményezés, akkor ez el fog bukni.

A résztvevők  egyetértettek abban, hogy a kezdeményezésnek nincs vezető állama. A Heritage Foundation amerikai kutatója, Anthony B. Kim szerint új energia, egy politikai és gazdasági momentum kellene a kezdeményezés előmozdításához – ebben szerinte leginkább Lengyelországnak és a kezdeményezés elnökségét 2025-ben ellátó Magyarországnak lehetne szerepe, de sokat számíthat a horvát, a bolgár és az osztrák kormány fellépése is. 

Edukálni kellene a parlamenteket és az amerikai képviselőket is, hogy az emberek megismerjék, ez nemcsak egy kezdeményezés, hanem akár fejlődés is lehet számunkra

 – fogalmazott az amerikai kutató, aki szerint a Biden-adminisztrációnak praktikusabban kellene hozzáállnia a kezdeményezéshez. Felvetette, hogy a közlekedés, az energetika és a digitalizáció kapcsán lehetne befektetni, amihez ő Japánt és Dél-Koreát is várná. Ugyanakkor a beszélgetés európai résztvevői szerint nem lehet kizárólag Amerikára hagyatkozni – a New Director igazgatója szerint más országoknak is aktívan részt kellene venniük. 

A magyar kormány kiemelt helyen kezeli a Három tenger kezdeményezést. Fotó: Robert Erdi

A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) képviselője szerint más államokat is meg kellene hívni, a befektetőknek pedig ezt a lehetőségeket reklámozni kellene. A résztvevők egyetértettek abban, hogy geopolitikai és biztonságpolitikai célok mellett gazdasági és kereskedelmi potenciál is van a kezdeményezésben, ugyanakkor 

meg kell vizsgálni, hogyan lehetne a kezdeményezést a következő szintre eljuttatni.

Magyarország és a magyar kormány egyébként kiemelt helyen kezeli a Három tenger kezdeményezést. Ezt fémjelzi, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a szeptember eleji bukaresti csúcstalálkozón azonkívül, hogy üdvözölte Görögország csatlakozását a kezdeményezéshez, valamint bátorított a hat nyugat-balkáni állam (Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina) felkarolására, elárulta, hogy a Három tenger kezdeményezés 2024-es litván megrendezését követően 2025-ben hazánk ad otthont a találkozónak.

A Magyar Nemzet Varsóból tudósított a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet által szervezett tanulmányútról.

 

Borítókép: Novák Katalin magyar államfő és Andrzej Duda lengyel elnök (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.