Az elmúlt harminc év tapasztalatai alapján kijelenthető: a V4 egy politikailag nagyon sikeres szövetség, gazdaságilag a szükségesnél azonban jóval kevesebbet hoztunk ki belőle – állapította meg Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet múlt heti, varsói konferenciáján.
Mint mondta, a visegrádi együttműködés országai közötti összeköttetések mennyiségét és minőségét tekintve megállapítható: jelentősen le vagyunk maradva Nyugat-Európától.
Budapesttől Varsóba eljutni vonattal nagyságrendileg 12 órát vesz igénybe. Ez körülbelül mintegy kilencszáz kilométert jelent. Ha megnézem, mennyi idő alatt jutok el hasonló távolságra fekvő nyugat-európai településre, ez az idő jóval kevesebb
– mondta. Mint kifejtette, ha nem fektetünk magas minőségű közlekedési infrastruktúra építésébe, akkor nem is álmodhatunk szorosabb gazdasági együttműködésről az országaink között, ezért a kérdés a közeljövőben prioritást kell élvezzen. Alexandar Skurla szlovákiai beruházási és infrastrukturális szakértő úgy véli, az úthálózat fejlesztése gazdasági prosperitást eredményezhetne a régiónkban, szerinte ez mindennek az origója. Bár tudja, hogy megaprojektekről van szó, a tárgyalások és maga a kivitelezés is nagyon sok időt vesz igénybe, szerinte nem halaszthatjuk tovább, hogy gyorsvasutakat építsünk ki legalább a V4-országok fővárosai között. Úgy véli, a visegrádi együttműködés országait vezető politikusoknak erőt kell mutatniuk az unióban, hogy megkezdhessék a tárgyalásokat ezekről a fejlesztésekről.
A Három tenger kezdeményezés részmegoldás lehet?
A szakértők által felvetett problémákra részben megoldás lehet a Három tenger kezdeményezés, amely az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 13 ország, az Európai Unió tagállamainak közös kezdeményezése. A projekt célja deklaráltan nem új politikai szervezet vagy tömb, hanem elsősorban gyakorlati célokat szolgáló együttműködés.
- A kezdeményezés azért jött létre, hogy az infrastruktúra fejlesztésével a térség gazdaságilag egyenrangú területévé válhasson az Európai Uniónak.
- Az úthálózat kiépítésének biztonsági okai is vannak: így könnyebben mozgósíthatók a NATO keleti határán a csapatok.
- A projekt szorgalmazza gázvezetékek megépítését is.
A program egyik legnagyobb projektje a Via Carpathiának keresztelt úthálózat, melynek lényege, hogy több részt vevő államot egy autópályával összekössék. Az út három kikötőt, a litván Klaipédát kötné össze a görög Szalonikivel, illetve a Fekete-tenger legforgalmasabb kikötőjével, a romániai Konstancával.
A három kikötő mellett gazdaságilag fontos reptereket is érintene az út, és az sem mellékes, hogy a három kikötőn cseppfolyós földgáz érkezik, ezeket tudnák szállítani az autópályákon. Az Egyesült Államok már Donald Trump elnöksége idején is az amerikai LNG-export fellendülésének lehetőségét látta a kezdeményezésben, emiatt is ígérte meg az adminisztrációja, hogy pénzügyileg beszáll a projektbe.
A Trump-adminisztráció idején az USA ígéretet tett, hogy egymilliárd dollárral támogatja a projektet – Biden idején ez már háromszázmillióra csökkent,
ami még mindig nem érkezett meg a közös projekteket finanszírozó kezdeményezés alapjába. A kezdeményezésről túl sokat nem lehet olvasni a sajtóban, Varsóban emiatt tartott konferenciát a Warsaw Institute, ahol szakértőkkel a kezdeményezés jövőjét vizsgálták.
Magyarország szerepe a kezdeményezés előmozdításában
Radislaw Fogiel lengyel kormánypárti képviselő a beszélgetés során reményét fejezte ki, hogy a kormányváltás miatt Lengyelország nem lép hátra a kezdeményezéstől. Úgy véli, hogy a projekt túl fontos Lengyelország és a térség infrastruktúrája, digitalizációja, energiaellátása és biztonsága szempontjából. Az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója, Ernyei Magor szerint a kezdeményezés azon konzervatív gondolat köré épül, hogy Közép-Európára közös régióként tekintenek, és hosszú távú célként megemlítette, hogy az észak-balkáni országokat is be kellene vonni. Mint mondta,
ha csak az EU-n belül marad a kezdeményezés, akkor ez el fog bukni.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kezdeményezésnek nincs vezető állama. A Heritage Foundation amerikai kutatója, Anthony B. Kim szerint új energia, egy politikai és gazdasági momentum kellene a kezdeményezés előmozdításához – ebben szerinte leginkább Lengyelországnak és a kezdeményezés elnökségét 2025-ben ellátó Magyarországnak lehetne szerepe, de sokat számíthat a horvát, a bolgár és az osztrák kormány fellépése is.
Edukálni kellene a parlamenteket és az amerikai képviselőket is, hogy az emberek megismerjék, ez nemcsak egy kezdeményezés, hanem akár fejlődés is lehet számunkra
– fogalmazott az amerikai kutató, aki szerint a Biden-adminisztrációnak praktikusabban kellene hozzáállnia a kezdeményezéshez. Felvetette, hogy a közlekedés, az energetika és a digitalizáció kapcsán lehetne befektetni, amihez ő Japánt és Dél-Koreát is várná. Ugyanakkor a beszélgetés európai résztvevői szerint nem lehet kizárólag Amerikára hagyatkozni – a New Director igazgatója szerint más országoknak is aktívan részt kellene venniük.
A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) képviselője szerint más államokat is meg kellene hívni, a befektetőknek pedig ezt a lehetőségeket reklámozni kellene. A résztvevők egyetértettek abban, hogy geopolitikai és biztonságpolitikai célok mellett gazdasági és kereskedelmi potenciál is van a kezdeményezésben, ugyanakkor
meg kell vizsgálni, hogyan lehetne a kezdeményezést a következő szintre eljuttatni.
Magyarország és a magyar kormány egyébként kiemelt helyen kezeli a Három tenger kezdeményezést. Ezt fémjelzi, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a szeptember eleji bukaresti csúcstalálkozón azonkívül, hogy üdvözölte Görögország csatlakozását a kezdeményezéshez, valamint bátorított a hat nyugat-balkáni állam (Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina) felkarolására, elárulta, hogy a Három tenger kezdeményezés 2024-es litván megrendezését követően 2025-ben hazánk ad otthont a találkozónak.
A Magyar Nemzet Varsóból tudósított a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet által szervezett tanulmányútról.
Borítókép: Novák Katalin magyar államfő és Andrzej Duda lengyel elnök (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
