Hiába a letaglózó vereség, egyelőre nem mond le a német kancellár

A jelenlegi kormánykoalíció összesen 31 százalékot érhetett el.

Duisburg, 2024. június 8. Olaf Scholz német kancellár beszél a pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) európai parlamenti (EP-) választásra indított kampányának duisburgi zárórendezvényén 2024. június 8-án. Az EP-választást június 9-ént rendezik Németországban. MTI/AP/Martin Meissner Fotó: Martin Meissner

Carsten Linnemann, a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson exit poll adatok szerint vezető német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára az Olaf Scholz szociáldemokrata német kancellár vezette koalíció vereségét látja a voksolás kimenetelében.

A kancellárnak ezek után utat kellene engednie, például egy bizalmi szavazással

– mondta Linnemann a ZDF közszolgálati televízió műsorában. Mint mondta, a kormánykoalíciónak azt a kérdést is fel kell tennie magának, hogy mennyiben volt köze ahhoz, hogy a radikális politikai peremek megerősödtek.

Az ARD és ZDF köztelevíziók által elvégzett, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérés (exit poll) szerint:

• a konzervatív CDU-CSU 29,6-30 százalékos eredménnyel az első helyen végzett a német EP-választáson. 
• A második helyezett a tőle jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) lett 16,1-16,4 százalékkal, amely az eddigi legjobb eredménye EP-választáson. 
• Scholz pártja, az SPD 14 százalékkal a legrosszabb eredményét érte el szövetségi szinten tartott választáson. 
• A felmérés szerint a Zöldek 12-12,4 százalékot kapnak, 
• míg a liberálisok FDP 4,9-5 százalékot. 

A német kormánykoalíció pártjai közösen mintegy 31 százalékot értek el a voksoláson. Az év elején alakult meg a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amelyet a névadó korábbi baloldali politikus alapított, ez 5,7-5,9 százalékot kaphat, míg a Baloldal (Die Linke) 2,8-2,9 százalékon állt.

Linnemann az exit poll ismeretében hangsúlyozta azon meggyőződését is, hogy Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság – CDU támogatta – elnökét újraválasztják. Friedrich Merz CDU-elnök arra szólította fel Scholzot, hogy támogassa Ursula von der Leyent, illetve javasolja újbóli jelölését a brüsszeli bizottság élére.

Leszavazták a koalíciót

Markus Söder bajor miniszterelnök, a kereszténydemokrata CDU testvérpártjának, a Keresztényszociális Uniónak (CSU) az elnöke az exit poll eredményeket világos szavazatként értékelte a hivatalban lévő kormánnyal szemben. 

A közlekedési lámpát de facto leváltották a polgárok

 – jelentette ki Söder a német kormánykoalícióban részt vevő pártok színei nyomán annak közkeletű elnevezésére utalva. Mint mondta, a szociáldemokraták (SPD), a liberálisok (FDP) és a Zöldek együttesen szavazóik csaknem negyedét vesztették el. – A közlekedési lámpa lebomlási ideje maximum még egy év – tette hozzá. Söder mindemellett aggodalmát fejezte ki az Alternatíva Németországnak kiemelkedő eredménye miatt.

Alice Weidel, az AfD társelnöke elégedettnek vallotta magát az eredménnyel, különös tekintettel arra, hogy az utóbbi hetek belpolitikai fejleményei sújtották a pártját. Hangsúlyozta, hogy pártja a legutóbbi, 2019-es EP-választáshoz képest jelentősen erőre kapott, különösen Kelet-Németországban. Mint mondta, ennek okát abban látja, hogy a választók összességében kritikusabban viszonyulnak Európához.

Senki nem megy sehová?

Saskia Esken, a kormányzó szociáldemokraták elnöke pedig kijelentette, hogy az SPD EP-választási veresége ellenére Scholz továbbra is kancellár marad. 

– A kancellár a kormány élén áll, amelyet közösen alkottunk három pártból, és továbbra is ezt fogja tenni. Teljes bizalmunkat élvezi. Az SPD összetart, és erre számíthatnak – hangoztatta.

Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke csalódottságát fejezte ki az exit poll eredmények kapcsán. – Nem ilyen elvárásokkal fogtunk neki ennek a választásnak, és most ezt közösen fel fogjuk dolgozni – mondta az ARD-nek.

Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a liberális FDP listavezetője jó hírnek nevezte, hogy pártja stabilan áll öt százalékon, ami a választási küszöb. Kiemelte, hogy az FDP nagyjából megtartotta a legutóbbi EP-választáson elért eredményét.