Az Európai Unió (EU) belbiztonságáról, az uniós nagy méretű informatikai rendszerek összekapcsolásáról, valamint a migráció külső dimenziójáról egyeztettek az uniós belügyminiszterek hétfőn Budapesten – számolt be róla a belügyminiszter az informális találkozó alatt tartott sajtótájékoztatóján. Pintér Sándor közölte, hogy egyeztettek „a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség jövőjéről”, és összefoglalták az elkövetkezendő öt év feladatait a belügyi területen.
Beazonosították továbbá azokat a hiányosságokat, amelyek miatt az unió belbiztonsága sérülékennyé vált vagy válhat.
– A résztvevők egyetértettek abban, hogy együttműködés nélkül nem garantálható az EU biztonsága, továbbá, hogy gyorsabban kell reagálni a kihívásokra
– tette hozzá. Megállapították ugyanakkor – mutatott rá –, hogy „egy-egy ország nem tudja gazdaságilag biztosítani a különféle elvárások teljesítését”, ezért központi gazdasági alapot kell létrehozni a feladatok megfelelő ellátása érdekében.
A határőrizeti és a menekültügyi szervek információs rendszerekhez való hatékony hozzáférését biztosító úgynevezett uniós interoperabilitási csomaggal kapcsolatban Pintér Sándor elmondta, hogy október-novemberben indulhat el a határellenőrzési rendszer, amely lényegesen javítja majd a belső biztonságot és segíti a terrorizmus elleni küzdelmet.
Az azonban nem elég, ha a hatóságok ismerik és használják majd a rendszert, a határt átlépőknek is ismerniük kell azt.
Az egyeztetésen szó esett továbbá a migráció külső dimenziójáról, a résztvevők pedig egyetértettek abban, hogy a harmadik országokkal való együttműködés fokozása nélkül nem lehet jelentős haladást elérni – számolt be róla Pintér Sándor.
– A meglévő partnerségek nyomon követése nélkülözhetetlen, és új, kölcsönösen előnyös, átfogó partnerségek kialakítása szükséges
– jelentette ki. Hozzátette: igényként fogalmazódott meg a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldéséhez szükséges intézményrendszer kialakítása, valamint a visszaküldés felgyorsítása, hatékonyságának növelése.
– Ezt azonban csak együttműködve lehet végrehajtani, és ehhez is közös gazdasági alapot kell létrehozni, hogy megfelelően, gyorsan és az egyenlő esélyek fenntartásával valósuljon meg
– mondta a miniszter. Pintér Sándor végül kitért arra is, hogy a délután folyamán a tanácskozáson a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés kereteit vizsgálják meg, valamint a működőképes unió jogi kereteinek kialakításáról tárgyalnak majd.
A miniszter arra az újságírói felvetésre, hogy sok ország nem miniszteri szinten képviselteti magát az ülésen, úgy reagált, hogy tíz miniszter jött el, ez „békeidőszakhoz képest megfelelő létszám”, de bízik benne, hogy a rendes ülésekre valamennyi kollégája eljön majd. Megjegyezte azt is, hogy nagyon felkészült kollégák vettek részt a tanácskozáson és értékes hozzászólások születtek.
David van Weel holland igazságügyi és belbiztonsági miniszter a parlamenti többség, köztük saját pártja, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) akarata ellenére utazott Budapestre hétfőn , hogy részt vegyen az európai uniós tagállamok igazságügyi és belügyminisztereinek kétnapos informális tanácskozásán, amelyet a soros magyar EU-elnökség keretében tartanak.
Erről ő maga nyilatkozott a holland nemzeti hírügynökségnek (APN) hétfőn. Az interjúban a miniszter leszögezte: hazájának érdekeit előtérbe helyezve utazott el a budapesti találkozóra. Mint mondta, a tanácsülés napirendjén számos olyan téma szerepel, amely Hollandia számára fontos, például a migráció és a bűnözés elleni nemzetközi fellépés megerősítése.
Ezek határokon átnyúló témák. Hollandiának ezek kezeléséhez szüksége van a többi tagállamra. Hollandia nevében irányt fogok mutatni annak a stratégiai megbeszélésnek, amelyet holnap tartanak ezekről a témákról
– hívta fel a figyelmet. Van Weel ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a holland kormány álláspontja szerint a magyar miniszterelnöknek nincs felhatalmazása az EU-tól az általa kezdeményezett békemisszióra. „Ezt a kritikus üzenetet ismét közvetíteni fogom Budapesten” – jelentette ki.
Az Európai Bizottság múlt héten jelentette be, hogy a testület csupán vezető köztisztviselői szinten képviselteti magát az uniós tanács informális ülésein. A döntés okaként a magyar miniszterelnök békemissziójára hivatkoztak, amelynek keretében egyebek között Moszkvába és Pekingbe is ellátogatott. Több EU-tagállam – Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Dánia – a múlt héten közölte, hogy ugyanezen okból csak köztisztviselőket küld a Magyarországon tartott informális találkozókra.
A holland kormányfő, Dick Schoof múlt héten jelentette be, hogy elutasítja az általános bojkottot, és a holland kormány eseti alapon fog dönteni arról, hogy miniszterei részt vesznek-e a magyar uniós elnökség rendezvényein. Schoof azt is hangsúlyozta: véleménye szerint Orbán Viktor világossá tette, hogy a bírált találkozók kétoldalú alapon szervezett tanácskozások voltak, útjain nem az EU-t képviselte. A holland miniszterelnök bejelentését bírálta a négypárti koalíciós kormány két pártja, a VVD és az Új Társadalmi Egyezség (NSC) is. Ezen pártok képviselői úgy vélik, Hollandiának követnie kellene az Európai Bizottság lépéseit. A kabinet döntését a holland parlament ellenzéki pártjai közül is többen kritizálták.
Borítókép: David van Weel, még leendő igazságügyi és biztonsági miniszterként (Fotó: ANP/AFP/Remko de Waal)
