A NATO hasonló hibát követhet el, mint az Egyesült Államok Vietnámban, amelyek a vietnámi háborúhoz vezettek: kezdve egy országon belüli tanácsadó csoporttal, majd a kiképzőkkel, akik részt vesznek a harci műveletekben, és veszteségeket szenvednek, ami nagyobb harci cselekményeket eredményez – mondta Harald Kujat tábornok, a Bundeswehr egykori magas beosztású vezető munkatársa, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke, aki már hosszú ideje figyelmeztetett az ukrajnai háború további eszkalációjának következményeire. A Nachdenseiten lapban vele készült interjúban az ukrajnai helyzetről, az új NATO-döntésekről, Orbán Viktor magyar miniszterelnök „békemissziójáról” és a harmadik világháború veszélyéről is beszél.
Harald Kujat korábban már figyelmeztetett arra, hogy az ukrajnai háború „a XXI. század eredeti katasztrófájává” válhat. Ennek kapcsán most kifejtette, hogy George F. Kennan az első világháborút a XX. század nagy katasztrófájaként jellemezte, mert már magában hordozta a második világháború és így a hidegháború magvait is. A NATO most ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Ezekben az években döntően hozzájárult tagállamai függetlenségéhez, szabadságához és biztonságához.
De két és fél éve ismét háború van Európában, és úgy tűnik, az európai politikusok semmit sem tanultak a történelemből, mert az ukrajnai háború páneurópai háborúhoz vezethet. Úgy tűnik, már nem kizárt egy nagy háború a világhatalmak, az Egyesült Államok és Kína között
– hívta fel a figyelmet.
Hozzátette: a XXI. századot Kína gazdasági és katonai világhatalommá válása, valamint a nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína rivalizálása jellemzi.
Az ukrán háború világossá tette, hogy Kína az egyetlen versenytársa az Egyesült Államoknak, amely egyre nagyobb gazdasági, diplomáciai, katonai és technológiai potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy a világ vezető hatalmává váljon. Ezért az Egyesült Államok célja, hogy Oroszországot, a második geopolitikai riválist politikailag, gazdaságilag és katonailag úgy meggyengítse, hogy a Kínával való konfrontációra tudjon koncentrálni.
Harald Kujat szerint a nagyon várt ukrán offenzíva 2023-as kudarca után ugyanakkor Ukrajna katonai helyzete nagyon kritikussá vált, és napról napra nehezebbé válik. Az ukrán fegyveres erők nagyrészt elvesztették a támadó szárazföldi hadviselés képességét. Ezért az Egyesült Államok tanácsára stratégiai védekezésbe kezdtek.
Ukrajna azonban jelenleg rendkívül sérülékeny három, a sikeres védekezés szempontjából fontos területen: a légvédelem, a tüzérségi lőszer hiánya és különösen a képzett katonák nagy hiánya. Ez különösen kritikus, mert az ukrán védelmi vonalak az 1300 kilométer hosszú fronton túlfeszültek. Ráadásul az ukrán katonák kimerültek és egyre demoralizáltabbak.
Kujat az olyan aktuális eseményekről is beszélt, mint Vlagyimir Putyin új békejavaslatai, Orbán Viktor békemissziója és a közelmúltbeli washingtoni NATO-csúcs. Emlékeztetett arra, hogy Kína tavaly februárban javasolta a béketárgyalások megkezdését az Isztambulban elért eredmények alapján, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig kifejtette javaslatát, amit azonban az Ukrajnát támogató nyugati államok elutasították.
Az a tény, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkijjel, valamint Putyinnal és Hszi Csin-pinggel a háború tűzszüneti és tárgyalásos békével történő befejezésének lehetőségeiről tárgyal, azt mutatja, hogy keresi a kiutat a zsákutcából.
„Ahelyett, hogy támogatták volna az európai cselekvőképességet biztosító törekvéseit, Orbánt azért kritizálták, mert nincs mandátuma, vagy nem egyeztette a tárgyalásait. Még arról is szó esett, hogy az EU Tanácsának soros elnökségét vissza lehet-e vonni Orbántól, és hogyan” – mondta Harald Kujat. Elékeztetett arra is, hogy Biden amerikai elnök a Time magazinnak adott interjújában június 4-én azt is mondta, hogy Ukrajna nem lesz a NATO része. Kujat rámutatott: a NATO elszalasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy a béke és stabilitás „euroatlanti horgonyaként” mutassa be magát
Az elhatározott intézkedések között szerepel egy NATO-iroda felállítása az ukrán katonák támogatásának és kiképzésének koordinálására a meglévő wiesbadeni amerikai támogató parancsnokság mellett. A jövő évre pedig egy 40 milliárd eurós pénzügyi csomagot is jóváhagytak. További légvédelmi rendszerek szállítását és az első F–16-os vadászgépek küszöbön álló érkezését is bejelentették.
Harald Kujat beszélt arról is, hogy a Nyugat súlyos téves megítélései következményekkel járnak Európára nézve.
Az ukrajnai háború menete azt mutatja, hogy az Egyesült Államok alábecsülte az orosz fegyveres erők erejét és újjáalakulási képességét.
Kujat rámutatott: bárhogy is ér véget ez a háború, a vesztesek már világosak: az ukrán nép és Európa. Ugyanakkor minél tovább tart a háború és Ukrajna katonai veresége nyilvánvalóvá válik, annál nagyobb a kockázata annak, hogy egy nagy európai háborúvá eszkalálódik, beleértve a nukleáris eszkaláció kockázatát is – hívta fel a figyelmet.
Borítókép: Füst száll fel egy rakétatámadást követő robbanásból Harkiv régióban (Fotó: ANADOLU / AFP / Narciso Contreras)
