A Soros-hálózat vezetője részben elismerte, hogy vereséget szenvedtek a magyar kormánytól

A Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations – OSF) néhány napja nyilvánosságra hozta, hogy a csaknem hároméves belső átalakítás lezárása után az első jelentősebb kötelezettségvállalása egy 400 millió dolláros csomag lesz, amelynek célja „a zöld gazdaságfejlesztés” támogatása.

Soros György 2017. április 27-én Brüsszelbe érkezik megbeszélésre. (Fotó: OLIVIER HOSLET / POOL / AFP) Fotó: AFP

Binaifer Nowrojee, az OSF márciusban kinevezett elnöke ezzel kapcsolatban egy érdekes interjút adott az Associated Pressnek (AP). Önmagában a célországok listája is figyelemre méltó: Brazília, Mexikó, Dél-Afrika, Szenegál, Malajzia és Indonézia. Ezek közül kettő a BRICS tagja, de a többi is óvatos lépéseket tett az utóbbi időben Kelet felé – írja elemzésében a Tűzfalcsoport.

Ráadásul olyan ásványkincsekkel rendelkeznek, amelyekre a Nyugatnak szüksége lenne, ha versenyben akar maradni Kínával.

És mit ad Isten? Nowrojee elmondása szerint ebből a keretből többek között az adott államok döntéshozóit akarják majd befolyásolni, „segíteni” olyan ügyekben, mint a „Hogyan kezeljük a kritikus ásványi anyagok kérdését?”

Az OSF elnöke egyébként azt is elárulta, hogy a hálózat egy elképesztő, 25 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik jelenleg, az irányítását pedig teljesen átvette a Soros család. A szervezet igazgatótanácsának néhány éve még húsz tagja volt, mára viszont hat főre zsugorodott, és közülük hárman a rokonsághoz tartoznak. Az igazgatótanács vezetését 2022-ben vette át Soros György Alex nevű fia, tőle származik a nagy átalakítás ötlete is.

Nowrojee erről is beszélt a hírügynökségnek. Az OSF ugyebár az „emberi jogi aktivisták és a politikai ellenzékiek” egyik legnagyobb támogatója volt világszerte, de „az elmúlt évben nagyrészt szüneteltette az új támogatások nyújtását, mivel átállt az új működési modellre”.

Eközben mindegy végkielégítésként 300 millió dollárt osztottak szét azoknak a szervezeteknek, amelyeket – még egyszer – az AP is „politikai ellenzéki” jelzővel illetett. (Erre még mindjárt visszatérünk.)

Az OSF elnöke hangsúlyozta: ez továbbra is a küldetésük marad, bár a megközelítésük változhat, mert a világ megváltozott. 

Néhány országban, ahol az OSF éveken keresztül jelentős befektetéseket eszközölt, megszűnt a politikai ellenvélemény és a szabad véleménynyilvánítás tere. Ezek közé tartozik Mianmar, amelyet 2021 óta a hadsereg irányít, és Magyarország, ahol Orbán Viktor miniszterelnök kormánya gyakorlatilag kiszorította az OSF-et és a Soros által alapított Közép-európai Egyetemet. A tekintélyelvűség és a populizmus számos országban, köztük európaiakban is egyre nagyobb teret hódít

 – kesergett.

Vagyis lényegében elismerte, hogy minden ellenkező állítással szemben a valós céljuk a politikai befolyásolás volt, de azt is, hogy Orbán Viktorba beletörött a bicskájuk, és részben ez kényszerítette az OSF-et a teljes működési struktúrájának átalakítására.
Ezt egyébként sokan bánhatják, mert a globális hálózat 800 munkatársának 40 százalékát el kellett bocsátani, és számos helyi szervezetet – mondjuk úgy – „privatizáltak”.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy teljesen felhagytak az eredeti terveikkel, viszont úgy tűnik, hogy más szinteken, például a zöldpolitika álcája alatt, akarják folytatni a tevékenységüket. Ebbe sok minden, például az akkumulátorgyárak elleni meg-megújuló, és a felszín alatt sokkal inkább politikai, semmint szakmai, környezetvédelmi támadások ösztönzése is belefér.

Visszatérve az imént említett „végkielégítésekre”, megnéztük, hogyan érintették az Alex Soros által eltervezett átalakítások a hálózattal együttműködő nagyobb magyarországi szervezeteket.

A Helsinki Bizottság esetében például az látszik, hogy 2022-ről 2023-ra jelentősen növelte a bevételeit, több mint százmillió forinttal nőtt a támogatásként elkönyvelt összeg (586 millióról 697-re). Az OSF-től érkező forrásaik viszont a jelek szerint valóban zsugorodnak, ám a Brüsszeltől érkezők nőnek, és az elmúlt években új szponzoruk is akadt: a baloldal kampányfinanszírozási botránya miatt elhíresült amerikai National Endowment for Democracy.

Az Átlátszónet Alapítvány ugyanakkor 2021-ben 16 millió forintot, 2023-ban viszont 26-ot kapott az Open Society Institute-tól.

Az Amnesty International esetében megint csak az látszik, hogy Brüsszelből kap jelentős támogatásokat, míg a Menedék – Migránsokat Segítő Alapítvány fő szponzora az ENSZ, amelytől négyszer annyi támogatást kapott, mint Soroséktól, és emellett az EU is jelentős mértékben hozzájárul a tevékenységükhöz.

A kiragadott példákból tehát az látszik, hogy Soros Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata a kudarc beismerése dacára még nem vonult ki teljesen Magyarországról, de ha ezt egyszer megteszi, Brüsszel és más globalista/föderalista erők a helyére fognak lépni. Nincs okunk tehát arra, hogy fellélegezzünk – írja a Tűzfalcsoport.

Borítókép: Soros György 2017. április 27-én Brüsszelbe érkezik megbeszélésre (Fotó: AFP/Olivier Hoslet)