Vagyis lényegében elismerte, hogy minden ellenkező állítással szemben a valós céljuk a politikai befolyásolás volt, de azt is, hogy Orbán Viktorba beletörött a bicskájuk, és részben ez kényszerítette az OSF-et a teljes működési struktúrájának átalakítására.
Ezt egyébként sokan bánhatják, mert a globális hálózat 800 munkatársának 40 százalékát el kellett bocsátani, és számos helyi szervezetet – mondjuk úgy – „privatizáltak”.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy teljesen felhagytak az eredeti terveikkel, viszont úgy tűnik, hogy más szinteken, például a zöldpolitika álcája alatt, akarják folytatni a tevékenységüket. Ebbe sok minden, például az akkumulátorgyárak elleni meg-megújuló, és a felszín alatt sokkal inkább politikai, semmint szakmai, környezetvédelmi támadások ösztönzése is belefér.
Visszatérve az imént említett „végkielégítésekre”, megnéztük, hogyan érintették az Alex Soros által eltervezett átalakítások a hálózattal együttműködő nagyobb magyarországi szervezeteket.
A Helsinki Bizottság esetében például az látszik, hogy 2022-ről 2023-ra jelentősen növelte a bevételeit, több mint százmillió forinttal nőtt a támogatásként elkönyvelt összeg (586 millióról 697-re). Az OSF-től érkező forrásaik viszont a jelek szerint valóban zsugorodnak, ám a Brüsszeltől érkezők nőnek, és az elmúlt években új szponzoruk is akadt: a baloldal kampányfinanszírozási botránya miatt elhíresült amerikai National Endowment for Democracy.
Az Átlátszónet Alapítvány ugyanakkor 2021-ben 16 millió forintot, 2023-ban viszont 26-ot kapott az Open Society Institute-tól.
Az Amnesty International esetében megint csak az látszik, hogy Brüsszelből kap jelentős támogatásokat, míg a Menedék – Migránsokat Segítő Alapítvány fő szponzora az ENSZ, amelytől négyszer annyi támogatást kapott, mint Soroséktól, és emellett az EU is jelentős mértékben hozzájárul a tevékenységükhöz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!