Ukrajna nem győzhet a nyugati szakértők szerint

Ukrajna zord valósága, amelyről a NATO bennfentesei csak névtelenül akarnak beszélni.

Ukrán katonák Donyeck megyében 2024. július 30-án Fotó: AFP / Anadolu / Diego Herrera Carcedo

A legtöbb beszélgetőpartner számára sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a tűzszünet lassan közeledik, valószínűleg a következő hat-kilenc hónapban – függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke januártól.

Nem látok más lehetőséget, mint a mielőbbi tűzszünetet. Ez a helyzet aztán eltarthat évekig, a tűzszünet helyi jellegű megsértéseivel, amelyek újra és újra előfordulnak, aztán folytatódik újra a tűzszünet

 – mondta egy magas rangú diplomata. Arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem használná-e ki a tűzszünet idejét csapatai megerősítésére, hogy aztán újra támadjon, a diplomata azt mondta: „A Nyugatnak arra is ki kell használnia az időt, hogy javítsa védelmi képességeit. Akkor az is lehetséges lesz, hogy elrettentse Oroszországot egy további előrenyomulástól”.

Vannak itt kérdések. Miért hitt a Nyugat Ukrajna győzelmében? És a tűzszünet a nyugati katonák és diplomaták számára miért tűnik egyre reálisabbnak?

– írják. 

Brüsszelben azt feltételezik, hogy a Nyugat nem fogja olyan szintre emelni az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását, amely lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy nagyszabású, sikeres hadműveletet indíthasson.

Washingtonban és Berlinben a háború eszkalálódásától és Putyin kiszámíthatatlanságától való félelem egyszerűen túl nagy

 – vélekednek egyöntetűen katonai körök. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a kulcsfontosságú nyugati politikusok, mint Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár, attól tartanak a katonai szakértők szerint, hogy Putyin nyomás hatására taktikai atomfegyvereket vethet be, vagy hogy az Orosz Föderáció felbomolhat, így a több mint 6000 orosz nukleáris robbanófej terroristák vagy vérszomjas diktátorok kezébe kerülhet, mint például Ramzan Kadirov csecsen vezető.

Ez a vélekedés pedig egyfajta „érv” amellett, hogy a Nyugat továbbra is „arányérzékkel” kezelje a fegyverszállításait. Másrészt Brüsszel is elismeri, hogy Oroszország, Ukrajnával ellentétben, képes arra, hogy újra és újra új tartalékosokat mozgósítson.

Kijev szerint jelenleg 520 ezer orosz katona van az országban. Az év végére az ukrán főparancsnok, Olekszandr Szirszkij szerint akár 690 ezren is lehetnek.

Moszkva másik előnye az olajból származó milliárdos bevétel – a nyugati szankciók ellenére. A háború kezdete óta Oroszország – a finn Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) szerint – 700 milliárd eurót keresett. Ebből könnyen finanszírozni tudja a háború növekvő költségeit, ráadásul a fegyvergyártás is teljes gőzzel folyik.

A NATO európai szövetséges főparancsnoka, Christopher Cavoli szerint Oroszország jelenleg évente hárommillió tüzérségi lövedéket tud előállítani. 

Ez több mint háromszorosa annak, amit az Egyesült Államok tudott előállítani a háború elején, és több lőszer, mint amennyit a 32 NATO-szövetségesünk együttvéve tudott gyártani

– hívta fel a figyelmet Cavoli.

Az ukrán elnök nemrég mutatott először hajlandóságot arra, hogy közvetlenül tárgyaljon Oroszországgal a novemberi béketárgyalásokon. Néhány nappal ezelőtt azt is mondta: „Azt hiszem, mindannyian megértjük, hogy a háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni”. A múlt hét végén aztán Zelenszkij látszólag visszalépett: nem tud belemenni a tűzszüneti követelésekbe, amíg Oroszország ukrán területeket tart megszállva – mondta az NHK japán műsorszolgáltatónak adott interjúban. 

Az elnök tehát ingadozik – miközben az ukránok 44 százaléka úgy gondolja a Razumkov Központ felmérése szerint, hogy most van itt az ideje a tárgyalásoknak. Brüsszelben azt is beszélik: fennáll a veszélye annak, hogy a tűzszünettel esetleg Zelenszkij örökre „kiírja” magát a politikából.

Borítókép: Ukrán katonák Donyeck megyében 2024. július 30-án (Fotó: AFP/Anadolu/Diego Herrera Carcedo)