Forrong a Közel-Kelet

Eszkalációs veszélyek a támadások nyomán.

Iszmail Hanije temetési menete Teheránban 2024. augusztus 1-jén, katari temetése előtt. A plakáton néhai iszlám ideológiai és katonai vezetők láthatók, például a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád részéről, köztük Iszmail Hanije is. Fotó: AFP

– Az elmúlt öt nap főbb eseményeit látva nem túlzás azt mondani, hogy forrong a Közel-Kelet – mondta lapunknak Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Emlékeztetett arra, hogy a Hezbollah június 27-én egy focipályát talált el rakétával Izraelben, aminek következtében 12 gyermek vesztette életét.

Ez a legsúlyosabb eset az ország északi határa mentén egy izraeli célpontra az Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport közötti harcok kezdete óta

– hívta fel a figyelmet a szakértő. Rámutatott: Izrael a Hezbollahot hibáztatta az izraeli ellenőrzés alatt álló Golán-fennsíkon történt csapásért, de a libanoni szervezet tagadta a támadásban való részvételét, sőt azt nyilatkozták, hogy a zsidó állam követte el azt. Ők azt állítják, hogy az izraeli vaskupola védelmi rendszer lövedéke érte a várost, ellensúlyozva az izraeli katonai helyszíneket célzó rakétabecsapódásokat.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a Hezbollah „súlyos árat fog fizetni ezért a támadásért”.

Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője a leghalálosabb, izraeli civilek elleni támadásnak nevezte a csapást a Hamász október 7-i támadása óta. 

Kétségtelen, hogy a Hezbollah itt átlépte az összes vörös vonalat, és a válasz is ezt tükrözi majd. Közeledünk a pillanathoz, amikor egy teljes háborúval nézünk szembe

– jelentette ki Israel Katz izraeli külügyminiszter.

Június 28-án este összeült az izraeli katonai bizottság, ahol a miniszterelnök és a védelmi miniszter felhatalmazást kaptak arra, hogy az általuk meghatározott módon és időben válaszcsapást hajtsanak végre a Hezbollah ellen Libanonban. Azóta folyamatosak a libanoni szervezetet ért offenzívák – hívta fel a figyelmet Tárik Meszár. A szakértő emlékeztetett arra, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) július 28-án, vasárnap a Hezbollah több célpontjára csapott le, az ország keleti részén fekvő Baalbek településtől nyugatra, Libanon mélyén is, nem csak az izraeli határ szomszédságában, Dél-Libanonban. A meghatározott célpontok között fegyverraktárak és az infrastruktúra voltak.

Közben váratlanul meggyilkolták a Hamász politikai vezetőjét, Iszmail Hanijét Iránban.

A Hamász súlyos eszkalációnak minősítette a csapást, amely nem éri el céljait. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda is megerősítette Hanije halálát néhány órával azután, hogy részt vett az ország új elnökének, Maszúd Pezeskiánnak az eskütételi ceremóniáján, és közölték, hogy nyomozást folytatnak.

Irán megvédi területi integritását, méltóságát, becsületét és büszkeségét, és arra készteti a terrorista megszállókat, hogy megbánják gyáva tettüket

– mondta Pezeskián az iráni média szerint. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerda este már arra figyelmeztetett, hogy „kihívásokkal teli napok várnak” Izraelre. Hozzátette, hogy Irán és regionális meghatalmazottjai támadásaira készülnek, mert Izraelt az egész régióból fenyegetik.

Iszmail Hanije mellett kedd este Bejrútban megölték Fuád Sukrt, akit Netanjahu a Hezbollah vezérkari főnökének nevezett. Izraeli források szerint ő volt a fő összekötő Irán és a Hezbollah között, és felelős a szervezet rakétáiért. Egy csapás során szintén életét vesztette az iráni Forradalmi Gárda fontos parancsnoka is Damaszkuszban: Habíb Zádeh. Azt Izrael csütörtökön jelentette be, hogy életét vesztette két és fél hete az izraeli hadsereg (IDF) rakétatámadásában az iszlamista Hamász terrorszervezet katonai vezetője, Mohammed Deif is, akit mestergyilkosnak, a „gázai Bin Ladennek” neveztek. 

Az Izrael elleni október 7-én elkövetett terrortámadás megtervezőjét és katonai parancsnokát azonosították benne, aki az azóta folytatott gázai háborúban az iszlamista fegyvereseket Jahíje Szinuárral, a Hamász gázai vezetőjével együtt irányította.

Az izraeli vezetés nyomatékosította, hogy minden forgatókönyvre készen állnak, egységesen és határozottan fel fognak lépni minden fenyegetés ellen.

Nem akartunk és nem is akarunk háborút, de fel kell rá készülnünk

 – nyilatkozta az izraeli elnök, Isaac Herzog. Tárik Meszár szerint fennáll a veszélye, hogy más frontok is megnyílhatnak. Október 17. óta a különböző, Irán által támogatott síita milíciák legalább 172 alkalommal támadtak a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatokra. Július 25-én a milíciák megtámadták az Ain el-Aszad légitámaszpontot Irakban és egy másik bázist Szíriában. Július 26-án és 27-én újabb rakétatámadásokat indítottak. Erre válaszul az amerikai erők július 30-án „önvédelmi légicsapást” hajtottak végre a terrorista milíciák ellen Irakban. Az Egyesült Államok egy Bagdadtól délre fekvő támaszpontot vett célba, amelyet az iraki Népi Mozgósítási Erők (PMF) használnak, amely szervezetet eredetileg az Iszlám Állam leküzdésére hozták létre. Mára azonban több, Irán által támogatott milíciát fog össze, amelyek mind szembehelyezkednek az Egyesült Államokkal és Izraellel.

Mindezekből érzékelhető, hogy a konfliktus egyre inkább kiszélesedik, és nemcsak a jemeni húszik, hanem más, Irán által támogatott milíciák is támadják az amerikai és izraeli érdekeltségeket. 

Az Egyesült Államok idáig nem reagált az összes ellenük indított offenzívára, de most úgy tűnik, hogy sokkal keményebben fognak fellépni e militáns csoportok ellen – véli a szakértő, feltéve a mostanában sokaknak ismerős kérdést:

Eszkalálódik a helyzet Izrael és Irán között?

Tárik Meszár emlékeztetett arra, hogy korábban már a tetőfokára hágott a feszültség a két ország között. Izrael április elején megtámadta Irán damaszkuszi konzulátusát, amely során fontos iráni katonai vezetők vesztették életüket. Ezt követően a perzsa ország összesen 320 légi eszközt indított Izrael ellen, szinte az összeset elfogták. Ez utóbbi támadást figyelmeztetésnek szánták, jelezve, hogy Irán fegyvereivel képes elérni Izrael területét.

Annyi bizonyos, hogy Irán megtorlásra készül amiatt, mert a saját területén követték el a Hanije elleni merényletet. Nekik most erőt és határozottságot kell mutatniuk 

– hangsúlyozta az elemző. Tárik Meszár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: azt még nem lehet tudni, hogy milyen jellegű válaszcsapásra lehet tőlük számítani, de az általuk támogatott milíciákon keresztül várhatóan fokozni fogják a Közel-Keleten lévő amerikai és izraeli érdekeltségek elleni akciókat, sőt, az Iránból indított támadások sem kizárhatók.

Izrael szintén fokozott készültségben van, és megtorlásra készül. Az elmúlt napok eseményei további aggodalmakat szülnek amiatt, hogy a gázai konfliktus szélesebb körű közel-keleti háborúvá fajul. Az Egyesült Államok a növekvő feszültségre hivatkozva felszólította állampolgárait, hogy ne utazzanak Libanonba. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma azt tanácsolta a libanoni amerikaiaknak, hogy lehetőleg távozzanak a közel-keleti országból.

Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere szerdán azt közölte, hogy országa „bizonyára segít megvédeni Izraelt”, ha a regionális konfliktus eszkalálódik. Az USA sosem rejtette véka alá, hogy melyik oldalra áll a közel-keleti konfliktusokban. Habár az elmúlt időszakban többször is hangoztatták, hogy támadó hadműveletekben nem fognak részt venni, de a védekezést tekintve mindig aktív szerepet fognak betölteni. Erre példa, hogy az áprilisi, Izraelt ért iráni támadás során is részt vettek több száz drón és rakéta elhárításában – mutatott rá az elemző.

A közel-keleti feszültség enyhítésében ugyanakkor éppen hogy nagy szerepe lehet a nagyhatalmaknak, köztük az Egyesült Államoknak, de ez utóbbi a békéltető tárgyalásokon általában nem semleges.

Emellett többször is megakadályozták, hogy a Biztonsági Tanács elismerje a palesztin államiságot és Palesztina teljes jogú ENSZ tagságát. Hangsúlyozzák: egy palesztin állam csakis a két konfliktusban álló fél megegyezését követően jöhetne létre, valamint akkor, ha a palesztin népnek lesz egy mindenki által elfogadott képviselője. 

Ez utóbbit tekintve Kína hozzájárulása lehetne a döntő, mivel a távol-keleti ország sokat tesz azért, hogy a Fatah és a Hamász kiegyezzen egymással, mivel ez elengedhetetlen része a tartós béke elérésének

– vélekedik Tárik Meszár. A szakértő kitért arra is, hogy Recep Tayyip Erdogan nemrég arról beszélt: Törökország is beléphet a háborúba. A török elnök felidézte, hogy korábban Líbiában és Hegyi-Karabahban is beavatkoztak, és nem zárja ki, hogy újra megtegyék. Szerinte most egységesen kell fellépni, nem szabad megengedniük, hogy Izrael folytassa Palesztina ostromát, azt viszont nem részlezte, hogy Izrael esetében pontosan milyen lépéseket terveznek.

Erdogan fenyegetése inkább a retorika szintjén fontos

– hangsúlyozta a szakértő. Ne felejtsük el – hívta fel a figyelmet –, hogy az Egyesült Államok és Törökország kapcsolata történelmileg szoros, különösen a NATO keretén belül, amelyhez Törökország 1952-ben csatlakozott. Ez a kapcsolat Izrael esetében is fennáll.

Tehát nehéz elképzelni, hogy az Egyesült Államok két fontos közel-keleti szövetségese között háború fog kirobbanni. Másrészt a török elnök az ilyen erős kijelentések által szavazatokat tud szerezni, és a belpolitikai és gazdasági krízisekről is el tudja vonni a figyelmet

– tette hozzá a szakértő. 

Borítókép: Iszmail Hanije temetési menete Teheránban 2024. augusztus 1-jén, katari temetése előtt. A plakáton néhai iszlám ideológiai és katonai vezetők láthatók, például a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád részéről, köztük Iszmail Hanije is (Fotó: AFP)