Az izraeli vezetés nyomatékosította, hogy minden forgatókönyvre készen állnak, egységesen és határozottan fel fognak lépni minden fenyegetés ellen.
Nem akartunk és nem is akarunk háborút, de fel kell rá készülnünk
– nyilatkozta az izraeli elnök, Isaac Herzog. Tárik Meszár szerint fennáll a veszélye, hogy más frontok is megnyílhatnak. Október 17. óta a különböző, Irán által támogatott síita milíciák legalább 172 alkalommal támadtak a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatokra. Július 25-én a milíciák megtámadták az Ain el-Aszad légitámaszpontot Irakban és egy másik bázist Szíriában. Július 26-án és 27-én újabb rakétatámadásokat indítottak. Erre válaszul az amerikai erők július 30-án „önvédelmi légicsapást” hajtottak végre a terrorista milíciák ellen Irakban. Az Egyesült Államok egy Bagdadtól délre fekvő támaszpontot vett célba, amelyet az iraki Népi Mozgósítási Erők (PMF) használnak, amely szervezetet eredetileg az Iszlám Állam leküzdésére hozták létre. Mára azonban több, Irán által támogatott milíciát fog össze, amelyek mind szembehelyezkednek az Egyesült Államokkal és Izraellel.
Mindezekből érzékelhető, hogy a konfliktus egyre inkább kiszélesedik, és nemcsak a jemeni húszik, hanem más, Irán által támogatott milíciák is támadják az amerikai és izraeli érdekeltségeket.
Az Egyesült Államok idáig nem reagált az összes ellenük indított offenzívára, de most úgy tűnik, hogy sokkal keményebben fognak fellépni e militáns csoportok ellen – véli a szakértő, feltéve a mostanában sokaknak ismerős kérdést:
Eszkalálódik a helyzet Izrael és Irán között?
Tárik Meszár emlékeztetett arra, hogy korábban már a tetőfokára hágott a feszültség a két ország között. Izrael április elején megtámadta Irán damaszkuszi konzulátusát, amely során fontos iráni katonai vezetők vesztették életüket. Ezt követően a perzsa ország összesen 320 légi eszközt indított Izrael ellen, szinte az összeset elfogták. Ez utóbbi támadást figyelmeztetésnek szánták, jelezve, hogy Irán fegyvereivel képes elérni Izrael területét.
Annyi bizonyos, hogy Irán megtorlásra készül amiatt, mert a saját területén követték el a Hanije elleni merényletet. Nekik most erőt és határozottságot kell mutatniuk
– hangsúlyozta az elemző. Tárik Meszár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: azt még nem lehet tudni, hogy milyen jellegű válaszcsapásra lehet tőlük számítani, de az általuk támogatott milíciákon keresztül várhatóan fokozni fogják a Közel-Keleten lévő amerikai és izraeli érdekeltségek elleni akciókat, sőt, az Iránból indított támadások sem kizárhatók.
Izrael szintén fokozott készültségben van, és megtorlásra készül. Az elmúlt napok eseményei további aggodalmakat szülnek amiatt, hogy a gázai konfliktus szélesebb körű közel-keleti háborúvá fajul. Az Egyesült Államok a növekvő feszültségre hivatkozva felszólította állampolgárait, hogy ne utazzanak Libanonba. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma azt tanácsolta a libanoni amerikaiaknak, hogy lehetőleg távozzanak a közel-keleti országból.
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere szerdán azt közölte, hogy országa „bizonyára segít megvédeni Izraelt”, ha a regionális konfliktus eszkalálódik. Az USA sosem rejtette véka alá, hogy melyik oldalra áll a közel-keleti konfliktusokban. Habár az elmúlt időszakban többször is hangoztatták, hogy támadó hadműveletekben nem fognak részt venni, de a védekezést tekintve mindig aktív szerepet fognak betölteni. Erre példa, hogy az áprilisi, Izraelt ért iráni támadás során is részt vettek több száz drón és rakéta elhárításában – mutatott rá az elemző.
A közel-keleti feszültség enyhítésében ugyanakkor éppen hogy nagy szerepe lehet a nagyhatalmaknak, köztük az Egyesült Államoknak, de ez utóbbi a békéltető tárgyalásokon általában nem semleges.
Emellett többször is megakadályozták, hogy a Biztonsági Tanács elismerje a palesztin államiságot és Palesztina teljes jogú ENSZ tagságát. Hangsúlyozzák: egy palesztin állam csakis a két konfliktusban álló fél megegyezését követően jöhetne létre, valamint akkor, ha a palesztin népnek lesz egy mindenki által elfogadott képviselője.
Ez utóbbit tekintve Kína hozzájárulása lehetne a döntő, mivel a távol-keleti ország sokat tesz azért, hogy a Fatah és a Hamász kiegyezzen egymással, mivel ez elengedhetetlen része a tartós béke elérésének
– vélekedik Tárik Meszár. A szakértő kitért arra is, hogy Recep Tayyip Erdogan nemrég arról beszélt: Törökország is beléphet a háborúba. A török elnök felidézte, hogy korábban Líbiában és Hegyi-Karabahban is beavatkoztak, és nem zárja ki, hogy újra megtegyék. Szerinte most egységesen kell fellépni, nem szabad megengedniük, hogy Izrael folytassa Palesztina ostromát, azt viszont nem részlezte, hogy Izrael esetében pontosan milyen lépéseket terveznek.
Erdogan fenyegetése inkább a retorika szintjén fontos
– hangsúlyozta a szakértő. Ne felejtsük el – hívta fel a figyelmet –, hogy az Egyesült Államok és Törökország kapcsolata történelmileg szoros, különösen a NATO keretén belül, amelyhez Törökország 1952-ben csatlakozott. Ez a kapcsolat Izrael esetében is fennáll.
Tehát nehéz elképzelni, hogy az Egyesült Államok két fontos közel-keleti szövetségese között háború fog kirobbanni. Másrészt a török elnök az ilyen erős kijelentések által szavazatokat tud szerezni, és a belpolitikai és gazdasági krízisekről is el tudja vonni a figyelmet
– tette hozzá a szakértő.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!