Orbán Viktor tusványosi beszéde után megmozdult az Északi Áramlat felrobbantása ügyében zajló vizsgálat

Lengyelországon keresztül menekülő elkövető, ukrajnai indítóbuli, a felelősség tologatása, morgolódó Németország. Pár héttel azt követően, hogy Orbán Viktor tusványosi beszédében felhívta a figyelmet az Északi Áramlat kapcsán zajló vizsgálatok abszurditására, máris elkezdett tisztulni a kép. A legújabb magyarázatok szerint az ukrán vezetés képtelen volt uralni a saját katonai egységeit, a következmények pedig Németország Ukrajna-politikáját is alapjaiban befolyásolhatják.

Balti-tenger, 2022. szeptember 29. A svéd parti õrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csõvezetékbõl a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettõ Svédország, kettõ pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti õrség Fotó: -

A Wall Street Journal írása szerint egy 2022-es „győzelmi buliban” merült fel először néhány ukrán katona részéről a gázvezeték felrobbantásának terve. A későbbi elkövetők egyike nem is rejtette véka alá, hogy a cél nem kizárólag az orosz pénzszerzés nehezítése volt, hanem az is, hogy így egyfajta monopóliumként csak Ukrajnán keresztül lenne lehetséges a vezetékes orosz gázszállítás Nyugat – így hazánk – irányába. Ebben az értelmezésben tehát mégis lehet az oroszokkal üzletelni, de csak az ukránok részvételével.

Szintén figyelemre méltó, hogy az amerikai újság cikke szerint az immár két éve zajló német vizsgálatok során számos bizonyítékot gyűjtöttek be az ukrán akcióról, így például e-maileket, mobil- és szatelliten zajló telefonos kommunikációk adatait, vagy éppen ujjlenyomatokat és DNS-mintákat.

Szintén érdekes fejlemény, hogy lengyel médiumok szerint a robbantásban érintett egyik ukrán állampolgár a Varsó közelében található Pruszków településen élt, a sajtó egy része meg is találta őt ott. A német hatóságok a lengyel kabinet segítségét is kérték az ügyben, de a liberális Die Zeit című lap szerint a Tusk-kormány még maga sem tud döntést hozni a kérdést illetően, mivel sokan a gázvezeték felrobbantását hősies tettnek tartják Lengyelországban. Az ukrán Vlagyimir S. időközben a lengyel–ukrán határon keresztül elhagyta az országot, mivel a nemzetközi elfogatóparancs ellenére a lengyel határvédelem nem tartóztatta fel őt.

Mindeközben a Wall Street Journal megállapítja, hogy a német vizsgálati eredmények negatívan hathatnak Kijev és Berlin viszonyára, pedig utóbbi „biztosította a pénzügyi és katonai segítség nagy részét” Ukrajna számára. Emiatt akadnak is olyan német politikusok, akik nagyvonalúan eltekintenének az ukrán érintettség további firtatásától, hogy ne kerüljön veszélybe Ukrajna háborús támogatása a hazai közvéleményben. Egy név nélkül nyilatkozó német tisztviselő egyenesen arra utalt az amerikai lapnak, hogy a robbantás olyan szintű támadás, amely elegendő lenne a NATO kollektív védelmi klauzulájának életbe léptetésére. Csakhogy mindezt egy olyan országgal szemben kellene meglépni, „amelyet masszív fegyverszállítmányokkal és sok milliárddal támogatunk”.

A Wall Street Journal is felhívja a figyelmet arra a nyilvánvaló tényre, hogy az európai gázárak az egekbe szöktek a robbantást követően. Végső soron – bárki is követte el az akciót – annak árát részben a magyarok fizették meg.