Véres bandaháborúk, agyonlőtt szülők és gyerekek

Hétfő este nagy erejű robbanás rázta meg Stockholm külvárosában lévő egyik társasház lépcsőházát, ahol hárman sérültek meg, másnap hajnalban pedig Linköpingben történt szintén erőteljes detonáció egy házban, itt egy sérült van. Ugyanaznap este a főváros agglomerációjában lőttek meg egy férfit. A közös ezekben a bűncselekményekben a rendőrség szerint, hogy ugyanazon bűnelkövetői banda, a Foxtrot belső konfliktusához köthetők.

Stockholm, 2015. szeptember 12. Egy rendõr tájékoztatja a stockholmi pályaudvarra érkezõ illegális bevándorlókat 2015. szeptember 12-én. Ezen a napon mintegy 250 migráns érkezett vonattal a svéd fõvárosba. (MTI/EPA/Jonas Ektsromer) Fotó: Jonas Ektsromer

A bandaháború áldozata a 13 éves Milo is

Egyre erősödnek azok a hangok Svédországban, amelyek az elhibázott bevándorláspolitika számlájára írják a fékevesztett erőszakhullámot az országban. A jobboldali-liberális Kristersson-kormány is többször elismerte, hogy túl hosszú ideje, túl sokan érkeznek az országba, amihez sikertelen integráció kapcsolódik. A véleményt nem osztja mindenki, a parlamenti Centrumpárt elnöke például az SVT köztévé múltheti adásában azt állította, hogy az erőszakhullám nem a nagyszámú bevándorlás miatt van. Muharrem Demirok hozzátette, büszke arra, hogy Svédország 2015 után rengeteg embert befogadott, és továbbra is szeretné, ha így tenne az ország. 

Szerdán reggel válságtanácskozást tartott a svéd kormány, melyen részt vettek hatóságok, a mentőszolgálatok, önkormányzatok, régiós intézmények, ipari szervezetek és szakszervezetek is. Az igazságügyi miniszter szerint nagyon súlyos helyzetben van Svédország. Gunnar Strömmer szerint a bűnbandák a lövöldözésekkel párhuzamosan robbantásokat is alkalmaznak fenyegetés, megfélemlítés és megtorlás céljából. 

Ami a robbanásokban különösen súlyos, az az, hogy nagyon sok ártatlan embert érintenek

– fogalmazott a tárcavezető. 

Az ülésen megvitatott intézkedések egyike a robbanóanyag birtoklására jogosultak országos engedélyezési nyilvántartásának létrehozása. Erre azért van szükség, mert számos esetben építkezéseken használt robbanóanyagokkal robbantanak a bűnözők. „Egyetlen dinamitcső sem kerülhet rossz kezekbe” – mondta Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter. A terv az, hogy a nyilvántartás már jövőre elkészül, hangzott el a válságtanácskozást követően. Egy korábbi törvényjavaslat szerint – dán mintára – jövő év április 1-jétől megduplázódik a fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények büntetése, beleértve a robbanóanyag-birtoklást is, továbbá a kormány az érintett szereplők, például a hatóságok közötti kommunikációt is egyszerűsíteni szeretné a jelenleg fennálló titoktartási korlátok lebontásával.

A bandákkal szemben a svéd rendőrség és a hatóságok évek óta vesztésre állnak, politikusok és rendőri vezetők ígéretei ellenére, nemhogy csökkenteni, de még szinten tartani sem tudják az erőszakos bűncselekmények számát. 

Hogy jelen helyzetben mi az, ami meg tudja állítani a Foxtrot körüli erőszakot, az a Gävlei Egyetem kriminológusprofesszora szerint nem a rendőrségen múlik.

Amir Rostami a Svenska Dagbladetnak azt mondta, hogy vagy az egyik fél nyer, azaz a másikat megölik, vagy cselekvőképtelenné teszik, vagy az egyik fél elismeri vereségét, esetleg fegyverszünetben állapodnak meg, egy esetleges harmadik fél közvetítésével, így kerülhet nyugvópontra az egyre több áldozatot követelő konfliktus. 

A figyelem most a Foxtrot belső konfliktusa miatt kialakult brutális erőszakhullámon van Svédországban. Ha sikerül – így vagy úgy – elcsendesíteni a bandát, akkor is marad még bőven időzített bomba az országban, ugyanis a rendőrség saját adatai szerint mintegy 5000 bandabűnöző működik Svédország körülbelül kétszáz szervezett bűnözői csoportjában.

Borítókép: Egy rendőr tájékoztatja a stockholmi pályaudvarra érkező illegális bevándorlókat 2015. szeptember 12-én (Fotó: MTI/EPA/Jonas Ektsromer)