A robbantások száma idén Svédországban meghaladta a 130-at, ami már most lényegesen magasabb, mint a tavalyi, teljes évben regisztrált 90-es esetszám. Ezt, az egyébként magasnak tekinthető számot 2023-ban fél év alatt sikerült elérnie a bűnbandáknak.
Szeptemberben szinte minden napra esett egy robbantás.
Míg télen és tavasszal két rivális – bevándorló-hátterű – szervezett bűnözői csoport számlájára volt írható a legtöbb lövöldözéses és robbantásos leszámolás, addig őszre Svédország legnagyobb drogkereskedőjének tartott Rawa Majid, alvilági nevén Kurd Róka bandájának, a Foxtrotnak belső konfliktusához vezethető vissza a fékevesztett erőszak.
A 27 éves Majid Uppsalában született, 2018-ban menekült Svédországból a többszörösen büntetett férfi Irak kurd területére, onnan pedig minden jel szerint Törökországba szökött. Innen irányítja jelenleg is a svédországi bűnszervezetét. A Foxtrot másik vezetője, Ismail Abdo, az Epres Ember, nemrégiben szembefordult társával, a Kurd Rókával, mely erőszakhullámot indított el.
A hübriszt követően szeptember 7-én agyonlőtték Abdo hatvanéves anyját otthonában, Uppsala kertvárosában. Válaszul a bosszúra egy másik városrészben kíséreltek meg merényletet, itt már a másik fél, Majid apósa, majd később anyósa ellen is, akik túlélték a támadásokat.
Egy hét leforgása alatt hét embert – részben ártatlanokat – lőttek agyon Uppsalában és az onnan 70 kilométerre fekvő svéd fővárosban úgy, hogy a rendőrség tájékoztatása szerint számos erőszakos cselekmény sikerült megakadályozniuk.
Egyre gyakoribb, hogy a bűnözők felmenőivel számolnak le az riválisok, a kedd esti lövöldözés sérültje is egy hatvanas éveiben járó férfi. Ennél még megdöbbentőbb, hogy gyerekek, akik számos esetben maguk is bandatagok, áldozatul esnek a tomboló erőszakhullámnak.
Az elmúlt héten Svédországban szokatlan döntést hozott egy stockholmi ügyész, publikálta az egyik 13 éves gyermekáldozat fotóját.
A tizenhárom éves Milo egy durva csoportos erőszak áldozata lett, majd miután agyonlőtték, egy Stockholm melletti erdős területre vitték holttestét.
Az ügyész szerint a gyilkosság „banda-bűnözői kontextusban” történt. A kisgyerek fotójának látványa sokkolta a bandaháborúk kapcsán egyre közönyösebb közvéleményt, és egyes források szerint még az alvilágban is megütközést keltett.
Egyre erősödnek azok a hangok Svédországban, amelyek az elhibázott bevándorláspolitika számlájára írják a fékevesztett erőszakhullámot az országban. A jobboldali-liberális Kristersson-kormány is többször elismerte, hogy túl hosszú ideje, túl sokan érkeznek az országba, amihez sikertelen integráció kapcsolódik. A véleményt nem osztja mindenki, a parlamenti Centrumpárt elnöke például az SVT köztévé múltheti adásában azt állította, hogy az erőszakhullám nem a nagyszámú bevándorlás miatt van. Muharrem Demirok hozzátette, büszke arra, hogy Svédország 2015 után rengeteg embert befogadott, és továbbra is szeretné, ha így tenne az ország.
Szerdán reggel válságtanácskozást tartott a svéd kormány, melyen részt vettek hatóságok, a mentőszolgálatok, önkormányzatok, régiós intézmények, ipari szervezetek és szakszervezetek is. Az igazságügyi miniszter szerint nagyon súlyos helyzetben van Svédország. Gunnar Strömmer szerint a bűnbandák a lövöldözésekkel párhuzamosan robbantásokat is alkalmaznak fenyegetés, megfélemlítés és megtorlás céljából.
Ami a robbanásokban különösen súlyos, az az, hogy nagyon sok ártatlan embert érintenek
– fogalmazott a tárcavezető.
Az ülésen megvitatott intézkedések egyike a robbanóanyag birtoklására jogosultak országos engedélyezési nyilvántartásának létrehozása. Erre azért van szükség, mert számos esetben építkezéseken használt robbanóanyagokkal robbantanak a bűnözők. „Egyetlen dinamitcső sem kerülhet rossz kezekbe” – mondta Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter. A terv az, hogy a nyilvántartás már jövőre elkészül, hangzott el a válságtanácskozást követően. Egy korábbi törvényjavaslat szerint – dán mintára – jövő év április 1-jétől megduplázódik a fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények büntetése, beleértve a robbanóanyag-birtoklást is, továbbá a kormány az érintett szereplők, például a hatóságok közötti kommunikációt is egyszerűsíteni szeretné a jelenleg fennálló titoktartási korlátok lebontásával.
A bandákkal szemben a svéd rendőrség és a hatóságok évek óta vesztésre állnak, politikusok és rendőri vezetők ígéretei ellenére, nemhogy csökkenteni, de még szinten tartani sem tudják az erőszakos bűncselekmények számát.
Hogy jelen helyzetben mi az, ami meg tudja állítani a Foxtrot körüli erőszakot, az a Gävlei Egyetem kriminológusprofesszora szerint nem a rendőrségen múlik.
Amir Rostami a Svenska Dagbladetnak azt mondta, hogy vagy az egyik fél nyer, azaz a másikat megölik, vagy cselekvőképtelenné teszik, vagy az egyik fél elismeri vereségét, esetleg fegyverszünetben állapodnak meg, egy esetleges harmadik fél közvetítésével, így kerülhet nyugvópontra az egyre több áldozatot követelő konfliktus.
A figyelem most a Foxtrot belső konfliktusa miatt kialakult brutális erőszakhullámon van Svédországban. Ha sikerül – így vagy úgy – elcsendesíteni a bandát, akkor is marad még bőven időzített bomba az országban, ugyanis a rendőrség saját adatai szerint mintegy 5000 bandabűnöző működik Svédország körülbelül kétszáz szervezett bűnözői csoportjában.
Borítókép: Egy rendőr tájékoztatja a stockholmi pályaudvarra érkező illegális bevándorlókat 2015. szeptember 12-én (Fotó: MTI/EPA/Jonas Ektsromer)
