Négy gyilkosságból hármat migránsok követnek el Svédországban

A Svédországba irányuló tömeges migrációnak a társadalomra gyakorolt mélyreható és gyakran nem kezelt hatásairól készített jelentést a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli központja. A Multiculturalism in Flames című tanulmány a bűnözéssel, a politikai szabadsággal és a társadalmi kohézióval kapcsolatos kulcsfontosságú kérdéseket vizsgálva nemzeti számvetésre és a svéd multikulturalizmus-politika újraértékelésére szólít fel.

Menedékkérők az Idomeni vasútállomáson, néhány méterrel a Görögország és Észak-Macedónia közötti határvonal előtt, amint pihenés és étkezés közben látjuk őket. Várnak és csoportokat alkotnak, hogy a hegyekben átkeljenek a határon, és a balkáni útvonalon keresztül eljussanak más európai országokba, például Németországba, Franciaországba, Svédországba Fotó: NurPhoto via AFP

Svédország, amely régóta ismert kulturális homogenitásáról és társadalmi konszenzusáról, az elmúlt évtizedekben a tömeges migráció miatt komoly változásokkal szembesült. A jelentés hangsúlyozza, hogy e változások mértéke és gyorsasága messzemenő következményekkel járt a bűnözés, a szólásszabadság terén, valamint politikai feszültséget szított.

A bűnözés, különösen a szervezett bandák térnyerése és az erőszakos bűncselekmények növekedése, megingatta a közbizalmat. A jelentés szerint a külföldön született személyek vagy leszármazottaik aránytalanul magas számban szerepelnek az erőszakos bűncselekmények statisztikáiban, 

Svédországban 2017 óta jelentősen megnőtt a halálos lövöldözések száma. 

Négy gyilkosságból hármat migránsok követnek el, és Stockholmban az egy főre jutó fegyveres gyilkosságok aránya 30-szorosa a londoni értéknek. Csak 2018-ban 162 bombarobbanás rázta meg az országot – csaknem kétnaponta egy.

A jelentés kiemeli a szólásszabadsággal kapcsolatos egyre növekvő aggodalmakat is; Svédországban az egyének és intézmények egyre nagyobb nyomás alatt vannak, kerülik a migrációs kérdések megvitatását, mert attól tartanak, hogy megsértik a kisebbségeket vagy erőszakra uszítanak. Ez viszont veszélyezteti az ország demokratikus nyitottságának hagyományát.

A migráció új feszültségeket hozott a svéd politikai életbe, különösen a svéd progresszív értékek, mint például a nemek közötti egyenlőség és a szekularizmus, valamint az egyes migránsközösségek által hozott eltérő kulturális normák közötti összeütközés terén.

A jelentés szerint Svédország hivatalos multikulturalizmus-politikája akaratlanul is hozzájárult ezekhez a megosztottságokhoz, mivel a társadalmi kohézió rovására támogatta a sokszínűséget. A jelentés a migrációval és integrációval kapcsolatos svéd megközelítés merész újragondolására szólít fel, melynek főbb ajánlásai a következők: 

• A multikulturalizmus kudarcának elismerése: a jelentés sürgeti Svédországot, hogy elismerje, a multikulturalizmus nem volt sikeres az egység előmozdításában, a demokrácia és a nemzeti identitás megőrzése érdekében meg kell reformálni.
• A törvény és a rend megerősítése: azonnali lépésekre van szükség a tiltott zónák térnyerésének megfékezésére és a svéd állam egész területe feletti ellenőrzés megerősítésére.
• A társadalmi kohézió helyreállítása: a hangsúlyt a különbségekről a közös értékekre kell helyezni; az oktatásban, az intézményekben és a közéletben a meritokrácia és a színvak politika előmozdítására tett erőfeszítésekkel.
• A racionális diskurzus elősegítése: A konstruktív párbeszéd kulcsfontosságú. A svéd társadalomnak képesnek kell lennie arra, hogy nyíltan és racionálisan, a kirekesztéstől való félelem nélkül megvitassa ezeket a kihívásokat.
• Felkészülés a politikai változásra: Svédországban az elkövetkező években valószínűleg jelentős politikai változások várhatók, a jelentés nagylelkűségre és egységre szólít fel e változások átvészeléséhez.

Az MCC brüsszeli központja reméli, hogy ez a jelentés ébresztő üzenetként szolgál majd, és arra ösztönzi Svédországot és más európai nemzeteket, hogy nézzenek szembe a migráció kihívásaival, mielőtt a társadalmi szövet helyrehozhatatlanul károsodna.