„A tartós békébe vetett reményeink és az a hitünk, hogy Európában lehetetlen a háború, összeomlottak” – erről ír a Politico brüsszeli hírportálon az észt államfő. Az írásában úgy fogalmazott:
Úgy tűnik, mintha a pokol minden ördöge szabadult volna el a Földön, és a XX. század gonosz árnyai – a sztálinista titkos egyezményekre, befolyási övezetekre és a nemzetközi jog helyett a nyers erőre vágyó kísértetek – újra felszínre törtek volna.
„Ebben a konfliktussal teli időszakban a Nyugat által húzott vonalak csak súlyosbítják a problémát” – jegyezte meg Alar Karis.
Emlékeztetett, hogy Oroszország teljes körű támadást indított szomszédja, Ukrajna ellen, azzal a szándékkal, hogy három nap alatt elfoglalja Kijevet, és leváltsa a demokratikus, az EU-hoz és a NATO-hoz való közeledés mellett elkötelezett kormányt. Ugyanezt az ürügyet használta már 2008-ban Georgia és 2014-ben Ukrajna megtámadására is Moszkva – tette hozzá.
Ebben a geopolitikai válságban – amely a legnagyobb, amit évtizedek óta láttunk – tisztán kell látnunk. Oroszország Ukrajna elleni háborúja fekete-fehér ügy: Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat
– húzta alá a háborúpárti vezető.
Olyan vonalat húztunk, amelyről azt hisszük, hogy átlépése eszkalációt hoz magával – emelte ki.
Ez téves! Félelmünk alaptalan
– közölte.
Mindössze két és fél évvel ezelőtt sokan úgy gondolták, hogy bármilyen katonai segítségnyújtás Ukrajnának eszkalációt jelentene. Nem így történt, véli a háborúpárti politikus.
Oroszország nem alkalmaz önkorlátozást. Észak-Korea és Irán sem szabott határt annak, hogy a Kreml használhatja az általuk szállított fegyvereket. És ezek a rakéták, drónok és bombák – minden megkötés nélkül – ukrán nőket és gyermekeket ölnek meg. Vöröskeresztes dolgozókat gyilkolnak, kórházakat és bevásárlóközpontokat rombolnak le, és az Afrikába gabonát szállító hajókat támadják
– fogalmazott.
„Alkalmazásukkal olyan falat építettünk, amelynek egyik oldalán bátran segítjük Ukrajnát, a másikon viszont akadályozzuk saját segítségnyújtásunk teljes körű kihasználását. Lényegében arra kényszerítjük Ukrajnát, hogy egyik kezét hátrakötve vívja védekező harcát. Itt az ideje, hogy feloldjuk ezeket a korlátozásokat” – jelentette ki a háborúpárti politikus, aki, úgy tűnik, nem veszi figyelembe, hogy Moszkva világosan megmondta: a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Erről beszélt korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban
– mutatott rá Vlagyimir Putyin.
Borítókép: Ukrán katonák Pokrovszk térségében 2024. október 5-én (Fotó: AFP)
