Rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában, amelyet csütörtökön reggel sugárzott a Vesztyi FM orosz állami hírrádió.
Lavrov hangot adott álláspontjának, amely szerint az azt célzó javaslatok, hogy a harci érintkezés vonala mentén vagy tíz évre fagyasszák be a konfliktust, nem mások, mint a minszki megállapodások új csomagolásban, sőt annál is rosszabbak.
– A minszki megállapodások véglegesek voltak. Ha akkor valaki vette volna a fáradságot, felismerhette volna, hogy így volt. A Donyec-medence egy kis részéről volt szó, őszintén szólva. Minden azért omlott össze, mert Volodimir Zelenszkij és előtte Petro Porosenko ukrán elnök kategorikusan a Donyec-medence ezen részének, amely Ukrajna maradt volna, nem akart különleges státust biztosítani, mindenekelőtt anyanyelvhasználati jog formájában
– magyarázta Lavrov.
A második minszki megállapodáscsomagot 2015 februárjában hozták tető alá a donyecki és a „luhanszki népköztársaság”, illetve Kijev között, Oroszország, Németország és Franciaország támogatásával. Célja az ukrajnai fegyveres konfliktus lezárása és a Donyec-medencének az Ukrajnán belüli megtartása volt, széles körű autonómiajogokat biztosítva a régiónak. Az akkori ukrán, német és francia vezetők utóbb elismerték, hogy céljuk nem a kiegyezés volt, hanem időt akartak nyerni az ukrán hadsereg felfegyverzéséhez.
Lavrov az interjúban nehezményezte, hogy Nyugaton most sem törődik senki az ukrajnai orosz és orosz ajkú lakosság megsértett jogainak helyreállításával. Megismételte, hogy Oroszország sosem zárkózott el a konfliktus tárgyalásos rendezésétől, rámutatva, hogy az ukrán vezetés maga tiltotta meg önmaga számára a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerével.
– Világos, hogy nem Zelenszkij az, aki ebben dönteni fog – hangsúlyozta a miniszter, ismételten éreztetve, hogy Moszkva szerint az urán elnök mandátuma május 20-án lejárt.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajnában a jövőre tervezett elnökválasztás megoldja-e a kijevi hatalom legitimitásának kérdését, Lavrov azt mondta: ez attól függ, hogyan fogják azokat lebonyolítani. Rossz példaként hozta fel a legutóbbi moldovai választásokat.
Lavrov Putyinra hivatkozva megismételte, hogy Oroszország nyitott a Donald Trump leendő amerikai elnök csapatával való kapcsolatfelvételre, megjegyezve, hogy a labda az amerikai oldalon van. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak semmilyen elvárása nincs az új amerikai kormányzattól, hanem a konkrét lépései alapján fogja megítélni.
Hangot adott véleményének, miszerint Washington alapállása sem az Ukrajnával kapcsolatos, sem az Európát érintő kérdésekben nem fog megváltozni, mert, mint mondta, az Egyesült Államok mindig is arra fog törekedni, hogy az ellenőrzése alatt tartson mindent, ami a NATO keringési pályáján belül, különösen ami a NATO területén történik.
– Emellett az Európai Unió és a NATO közötti határok egyre inkább elmosódnak mind katonailag, mind politikailag. Hogy miként fogják ezt az ellenőrzést gyakorolni, azt csak találgatni lehet. Nem az én dolgom találgatni, de több lehetőség is van – mondta az orosz külügyminiszter.
Kifejtette, hogy szerinte Trump alatt Kína megfékezése lesz az elsőrendű feladat az Egyesült Államok számára, Oroszországot pedig mai fenyegetésnek tekintik a tengerentúlon.