Orbán Viktor kirgizisztáni látogatása során magas szintű megbeszéléseket terveznek, a felek a kirgiz–magyar stratégiai partnerség számos kérdését megvitatják. A találkozót követően a tervek szerint több, a kétoldalú együttműködés további fejlesztését és erősítését célzó dokumentumot írnak alá. Emellett a magyar miniszterelnök részt vesz a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) november 6-án tartandó ülésén is – erősítette meg lapunk kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Magyarország pragmatikus, többvektorú külpolitikát folytat, amelynek célja, hogy a gazdasági racionalitás mentén kölcsönösen kedvező kapcsolatokat építsen partnereivel. A TÁSZ tagországai egyre nagyobb súllyal rendelkeznek a világgazdaságban és a geopolitikai folyamatokban
– mondta el lapunknak a miniszterelnök útja kapcsán Seremet Sándor. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte, hogy a TÁSZ-tagállamokon egyre nagyobb volumenben halad át a kelet–nyugat irányú áruszállítás, és Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán rendkívül nagy szénhidrogénkészletekkel rendelkeznek, amelyek jelentősen hozzá tudnak járulni Magyarország, de Európa energiabiztonságához is. Emlékeztetett,
Közép-Ázsián halad át a középső-folyosó, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen mind a korábban használt észak-eurázsiai folyosóról, mint a tengeri útvonalakról is egyre több szállítmány szivárog át a Middle Corridorra.
– Mindez nagymértékben növeli az országok fontosságát a kelet–nyugat irányú gazdasági konnektivitásban. A közép-ázsiai országok egyik fő gazdasági célja, hogy a nyersanyagok helyett fokozatosan az azokból helyben előállított magas hozáadott értékű termékeket exportáljanak. Ez jó lehetőség a magyar befektetők számára is – emelte ki Seremet Sándor.
Magyarország, lévén, hogy megfelelő kredibilitással rendelkezik a szervezet tagállamai körében, fontos szerepet játszat a régióval való együttműködés mélyítésében, utóbbira pedig egyre több törekvést látunk az EU tagállamai részéről
– tette hozzá.
A szakértő arról is beszélt lapunknak, hogy az elmúlt évek során a magyar–kirgiz kapcsolatok több területen is aktívabbak lettek. Ez elsősorban a gazdasági, kulturális és oktatási együttműködést jelenti. – Magyarország 200 helyet biztosít a kirgiz diákok számára a Stipentidum Hungaricum ösztöndíjprogramon belül, de emellett igen élénkek a kétoldalú együttműködések a magyar és a kirgiz egyetemek között, Budapest adott otthont például a magyar–kirgiz rektori konferenciának is. S bár a kétoldalú kereskedelmi forgalom még nem túl nagy, pozitív dinamikákat mutat, 2023-ban például 71 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.
A két ország között gazdasági együttműködési ütemtervek vannak érvényben, valamint kilátásba került, hogy magyar cégek is részt vesznek az országban zajló infrastrukturális fejlesztésekben
– emlékeztetett.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Forrás: Facebook/Orbán Viktor)
